Szóba állt egymással a kínai elnök és a japán kormányfő

Fontos diplomáciai eseménnyel kezdődött meg Pekingben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója. A kínai-japán kapcsolatokban tapasztalható, két évig tartó jégkorszak után Hszi Csin-ping elnök találkozott Abe Sinzo japán miniszterelnökkel.  

Ez rendkívül fontos fejlemény, hiszen a Szenkaku (kínaiul Diaoju)-szigetek hovatartozása miatt válságos helyzetbe került a kétállam viszonya, s több olyan elemzés is napvilágot látott, amely azért lesz nehéz elkerülni a konfrontációt, mert mind Hszi, mind Abe nacionalista húrokat penget. Azért is tekinthető áttörésnek a találkozó, mert Hszi többször is elutasította a kínai miniszterelnök erre vonatkozó kérését.

A találkozó során az Újkína hírügynökség beszámolója szerint a kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Japán továbbra is körültekintő biztonságpolitikát folytat és a békére épít. A pekingi külügyminisztérium azt hangoztatta, mindkét ország érdeke, hogy stabil kapcsolatokat tartsanak fenn. Abe is derűlátóan nyilatkozott, Kína békés törekvései Japán számára is nagy esélyt jelentenek – fejtette ki.

Az APEC csúcson várhatóan megállapodást írnak alá egy ázsiai szabadkereskedelmi övezetről. A csúcstalálkozón résztvevő Barack Obama elnök „történelminek” nevezte a megállapodás esetleges létrejöttét.

A csúcstalálkozó legfontosabb eseménye a gazdasági megállapodáson túl mégis az lenne, ha informális találkozó jönne létre Obama és a már vasárnap óta a kínai fővárosban tartózkodó Putyin között. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az amerikai elnök kedden és szerdán is több megbeszélést folytat a kínai elnökkel. Susan Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai-kínai kapcsolatokat „az egyik legfontosabb kétoldalú viszonynak” nevezte Washington szempontjából. A CCTV kínai központi televíziónak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy ez a viszony összetett és sokoldalú. Hazája keresi az együttműködés lehetőségeit Kínával, ettől függetlenül akadnak véleménykülönbségek – tette hozzá. „Fontos az, hogy felelősséggel és nyíltan kezeljük ezeket a problémákat” – fejtette ki Rice. Kiszivárgott hírek szerint Obama pekingi tárgyalásai során a kínai emberi jogok helyzetét és a hongkongi tüntetések ügyét is megemlíti vendéglátójának.

Hszi Csin-ping előzőleg találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az APEC-csúcs keretében. A két vezető körbeudvarolta egymást. Hszi azt közölte, az az érzése, hogy már jó barátokká lettek, nyíltan beszélnek mindenről, s emberi vonásaik is hasonlóak.

Kínában létezik egyfajta Putyin-kultusz, az orosz elnökről szóló könyvek a bestsellerek közé tartoznak. A Pew kutatóintézet szerint Kína a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol a kelet-ukrajnai válság, s az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség növekedése óta nőtt Putyin népszerűsége, 46-ról 66 százalékra. Egy másik felmérés, a Touch Today ugyanakkor 92 százalékos népszerűségi mutatóról számolt be. Csao Hua-seng, a sanghaji Fudan Egyetem kína-orosz szakértője a Le Figarónak elmondta, a kínaiak számára imponáló Putyin vezetési stílusa, s az, ahogy az orosz érdekeket védik. Mind Hszi, mind Putyin a „nagy múlt” iránti nosztalgiára építenek. Teljesen egyetértenek a Nyugat értékeinek elutasításában, egyikük sem a demokrácia, a szabadság- és emberi jogok erősítésének híve.

Szerző

Jelentős többség az ÖVP új elnökének

Publikálás dátuma
2014.11.10. 06:40
Mitterlehner magyarázza programját az ORF-ben FORRÁS: FACEBOOK

Az utóbbi 30 év legjobb eredményével, 99,1 százalékkal pártelnökké választotta meg az Osztrák Néppárt (ÖVP) Reinhold Mitterlehnert.

Elődje, Michael Spindelegger júliusban, váratlanul távozott a párt éléről. Mitterlehner 1955-ben született. 2008-ban nevezték ki gazdasági miniszternek. 2013-ban a kutatás témaköre is minisztériumához került.

Augusztus 26. óta kinevezett pártelnök. Szeptember 1-jén alkancellárnak is kinevezték. Az Osztrák Néppárt a nagykoalíció tagja.

Mirrerlehnerre a 450 néppárti képviselő közül 446-an szavaztak. A 99,1 százalékos eredmény nem kis siker részéről, ha figyelembe vesszük, hogy Wolfgang Schüssel egykori kancellárt 1999-ben 95,9 százalékkal erősítették meg a pártelnöki székben, 1995-ben pedig 95,5 százalékkal választották meg.

Utóda, Wilhelm Molterer 2007-ben 97,04 százalékos eredményt ért el, Josep Pröll pedig 2008-ban 89,6 százalékot kapott. A második világháború óta ez volt a legrosszabb eredmény. Spindelegger 2011 májusában már sokkal jobban szerepelt 95,5 százalékával.

Az új ÖVP elnök számára az is jó hír, hogy elnökhelyettesei is mind túlszárnyalták a 90 százalékot, A legjobb eredményt közülük Sebastian Kurz külügyminiszter érte el.

Az osztrák diplomácia 1986-os születésű vezetőjére szinte példátlan módon 98,4 százalék szavazott. Spindelegger lemondása után olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint Kurzot bedobhatják a mély vízbe, s a miniszteri tárca mellett az elnöki tisztséget is megkapja.

Ha most még nem is került az ÖVP élére, nagy jövőt jósolnak neki pártvonalon is, hazája egyik legnépszerűbb politikusa.

Mitterlehner beszédében kifejtette, vezető szerepet kíván pártjának az osztrák belpolitikában. „Mi akarjuk vezetni az országot” – hangoztatta. Kifejtette, Ausztriát fel kell készíteni a jövő kihívásaira, külön kiemelte a költségvetést, amelyet szerinte rugalmasabbá kell tenni.

Hangoztatta, nem kerülhet veszélybe a jólét. Az ÖVP programjának legfőbb elemei a gazdaságpolitika mellet a családpolitika, a munkaerőpiac rendbetétele, a tudományos élet fejlesztése és a nyugdíjak értékének megőrzése tartozik – emelte ki.

Michael Spindelegger búcsúzó beszédében arra hívta fel a küldötteket, álljanak a pártvezető mögé akkor is, ha mások támadják. Ez alighanem burkolt célzás volt arra, hogy ő nem érezte ezt a bizalmat a párt sok tagjától. Emiatt is mondott le.

Peter Filzmaier politológus az ORF-nek elmondta, az ÖVP új elnöke jó helyzetből indulhat, ám az a kérdés, hogy milyen eredményeket lesz majd képes felmutatni.

A pártkongresszuson nagy célokat fogalmaztak meg, ezért az elvárások is nagyok – jelentette ki. Mitterlehner az ÖVP 16. elnöke.

1945 óta Wolfgang Schüssel volt a párt leghosszabb ideig szolgáló elnöke, aki 1995-től 2007-ig állt a konzervatív politikai erő élén.

Szerző
Frissítve: 2014.11.09. 21:59

Zavargások Mexikóban - Nehéz azonosítani a lemészárolt diákok tetemeit

Publikálás dátuma
2014.11.10. 06:38
A szörnyű gyilkosságok megrendelői: María de los Ángeles Pineda és férje, José Luis Abarca polgármester FORRÁS: FACEBOOK
Zavargások törtek ki Mexikóvárosban, miután a mexikói Guerreros Unidos nevű bűnszövetkezet tagjai beismerték, ők gyilkoltak meg több mint negyven fiatalt jó egy hónappal ezelőtt Mexikó délnyugati részén. A tüntetők megpróbálták megrohamozni a mexikóvárosi nemzeti palotát, s felgyújtották egyik bejáratát.

Zavargásokba torkollott tüntetések voltak Guerrero székhelyén, Chilpancigóban is. Köveket dobáltak a tartományi kormány épületére. A tüntetők szerint a fiatalok haláláért az állam a felelős. „Miért minket öltök meg, miközben mi vagyunk Latin-Amerika reménységei?” – skandálták a megmozdulások túlnyomórészt fiatalokból álló résztvevői. Javier Bautista, az Iberoamericana Egyetem részéről azt közölte: „Elegünk van ebből a kormányból, a nyomor politikájából, s abból, hogy semmibe veszi az emberi életet”.

A nyomozók kedden fedeztek fel Guerrero szövetségi államban Cocula település közelében csontmaradványokat, fogakat és hamut. A földi maradványokat az Innsbrucki Egyetemre küldték, itt azonosítják majd az áldozatokat – közölte Jesús Murillo Karam főügyész. Az azonosítás folyamata azonban rendkívül nehéz folyamatnak ígérkezik. Több fogmaradvány szétporladt, amint hozzáértek. Addig, amíg nincs kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a fiatalokat megölték, továbbra is eltűntként tartják nyilván őket.

Összesen 1200 rendőr próbált hetek óta nyomukra bukkanni. Karam főügyész sajtóértekezlete egyébként hatalmas felháborodást keltett. Váratlanul félbeszakította mondandóját arra hivatkozva, hogy „fáradt”. Sokan lemondását követelték. A 43 diákot, akik egy baloldali szeminárium tanulói voltak, szeptember végén rendőrök ejtették túszul Iguala városában. Később szemtanúk arról számoltak be, hogy a Guerreros Unidos gerillaszervezetnek adták át őket.

Ezután nyomuk veszett, s csak hétvégén derült fény arra, milyen brutális kegyetlenséggel végeztek velük: Coculában egy szeméttelepen végeztek velük, holttestüket benzinnel locsolták le, majd felgyújtották őket. A földi maradványokat műanyag zacskóba rejtették, s egy folyóba dobták. Már néhány hete a gerillaszervezet néhány tagja 17 diák meggyilkolását vallotta be, s az igualai tömegsírhoz vezették a nyomozókat. Kiderült azonban, hogy ott nem a keresett fiatalok holttestét temették el.

A rendőrök azóta több tömegsírra is bukkantak, mintegy 40 halottal. Nagy részük vélhetően a mexikói drogháborúk áldozatai voltak. Ezek az esetek óriási felháborodást keltettek Mexikóban. A fiatalok megölését feltételezések szerint Iguala polgármestere és felesége rendelte el. Őket múlt kedden tartóztatták le. Amiatt orrolt meg a városvezető a fiatalokra, mert meg akarták zavarni feleségének egy beszédét.

A nő, María de los Ángeles Pineda, drogkereskedő családból származik. Az eddigi feltételezések szerint a városban a település vezetői, a drogbandák és a rendőrség összejátszottak egymással. 

Szerző