Drámai helyzet Izraelben

Publikálás dátuma
2014.11.12. 06:34
Hebronban köveket dobáltak a palesztinok az elhaladó autókra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OREN ZIV
A Jasszer Arafat halálának tegnapi, 10. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések mutattak rá, mennyire megosztott maradt a palesztin közösség. Mindeközben szinte napról napra rosszabbodik a biztonsági helyzet Izraelben.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke azzal vádolta a radikális Hamászt, hogy szabotálja a palesztin egységtörekvéseket.

Utalt arra, hogy a Hamász által uralt Gázai övezetben tegnap robbantásos merényleteket hajtottak végre a Fatah konvoja ellen.

„A robbantásokat a Hamász vezetői rendelték el” – állította Abbász a Palesztin Hatóság székhelyén, a ciszjordániai Rámalláhban, több ezer ember előtt. Az eseményen a tíz éve elhunyt Jasszer Arafatra emlékeztek.

A Hamász válasza sem késett, a radikális palesztin szervezet szerint Abbász „folyamatosan hazugságokat és rágalmakat terjeszt”.

Közben továbbra is nagyon feszült a helyzet Izraelben. Ciszjordánia déli részén, Hebronban az izraeli hadsereg agyonlőtt egy palesztin fiatalt, miután erőszakba torkollott.

Palesztin kórházi források szerint a 22 éves Imad Dzsauabre több golyót kapott a felsőtestébe. Az izraeli hadsereg szóvivője ugyanakkor arról számolt be, hogy a katonák akkor léptek közbe, amikor a palesztinok köveket és égő benzines palackokat dobáltak az elhaladó autókra.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió is elítélte a hétfő esti, radikális palesztinok által elkövetett késes támadásokat, amelyben két izraeli vesztette életét.

Jen Psaki az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajnálkozását fejezte ki a halálesetek miatt. Hozzátette, a szemben álló feleknek mindent el kell követniük azért, hogy megvédjék a polgári személyek életét, s csökkentsék az izraeliek és a palesztinok közötti feszültséget.

Az Európai Unió „borzalmas terrorcselekményről” tett említést. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a helyzet tovább rosszabbodhat, ha nem állítanak fel „politikai perspektívát”.

Mogherini már múlt hétvégén úgy vélte, Jeruzsálemet meg kell osztani, s keleti felét a palesztin állam fővárosává kell megtenni, ha ezt mindkét fél elfogadja. Elengedhetetlennek nevezte a független Palesztina megteremtését is.

Hétfőn egy izraeli telep bejáratánál, valamint Tel-Avivban hajtottak végre palesztinok véres merényletet. Egy fiatal női telepes, valamint egy katona vesztette életét. Az egyik merénylőre rálőttek, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Az Iszlám Dzsihád azt közölte, aktivistájuk hajtotta végre a merényletet, amely „válasz” volt egy izraeli arab múlt hétvégén, a rendőrség általi meggyilkolására.

A másik, 17 éves elkövető életveszélyes sérüléseket okozott a katonának, aki a kórházban halt bele sérüléseibe. A nabluszi menekülttáborból származó palesztin elmenekült a helyszínről, de később sikerült elfogniuk a biztonságiaknak.

Benjamin Netanjahu kormányfő válságtanácskozásra hívta össze a biztonsági erők több tagját. Hírek szerint szigorúbb biztonsági készültséget követelt, valamint a „terroristák házának” lerombolását.

Az ENSZ közben megkezdte a vizsgálatát annak kapcsán, hogy az idei gázai háborúban az izraeliek lebombázták az ENSZ gázai objektumait. Az ötfős grémium munkáját a holland Patrick Cammaert tábornok irányítja.

A július elejétől augusztus végéig tartó konfliktusban sok olyan palesztin is életét vesztette, akik a világszervezet épületeiben kerestek menedéket.

Izrael azzal vádolta a radikális Hamászt, hogy az épületekben fegyvereket rejteget, ezzel kiprovokálta a légicsapásokat. Az ENSZ ezeket a vádakat is vizsgálja.

Szerző

Obama és Putyin „felületes” találkozója

Ha rövid időre is, de találkozott Barack Obama Vlagyimir Putyinnal a Pekingben megtartott Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján. Megbeszélésüket nagy várakozások előzték meg, végül azonban nem voltak fotósok a teremben.

Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője szerint az ilyenkor szokásos udvariassági körökön túl nem sok érdemleges történt a tárgyalásokon. Az ukrajnai válságról például nem ejtettek szót, „Ám valóban üdvözölték egymást, s néhány mondatot váltottak is” – közölte a szóvivő.

Hozzátette, a következő napokban alkalmuk nyílhat még a megbeszélésekre. Egy magas rangú amerikai illetékes is felületes találkozóról tett említést, ezen forrás szerint „nem maradt idő arra, hogy mélyebben belemenjenek a kényes témákba”.

Elvileg a családi fotónál is lett volna lehetőség néhány mondat váltására, ám nem használták ki az adódó alkalmat. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy szóba sem hozzák az ukrán válság ügyét.

Lesz mód erre hétvégén, a G20 az ausztráliai Brisbane-ban esetékes csúcstalálkozóján. Igaz, az eddigi program szerint nem terveznek kétoldalú találkozót az orosz és az amerikai elnök között.

Putyin pekingi beszédében közvetve megemlítette az ukrajnai ügyeket, arra utalt, hogy a válság miatt országa egyre inkább Ázsia felé kíván fordulni. „Számunkra kína kulcsfontosságú partner” – hangoztatta. Obama is kiemelte, együtt kíván működni Pekinggel.

Az orosz-kínai viszonyt aligha befolyásolja, hogy Putyin egy kabátot tett a mellette ülő kínai First Lady vállára, ami súlyos vétség a kínai illemtanban. A helyi kommentelők azonban nem tartották vészesnek a dolgot, sőt, úriembernek nevezték Putyint.

EU-igazságügy: részben kivonulnak a britek

Dühödt vita folyt a brit alsóházban arról, szavazzanak-e vagy sem a kormány előterjesztéséről 35 európai uniós bel- és igazságügyi megállapodás, köztük az európai elfogatóparancs érvényessége ügyében. A beadvány a 35 uniós rendelkezés közül csak egy tucatnyit sorolt fel, s blokkban akarták valamennyit megszavaztatni.

David Cameron kormányfőnek vissza kellett térnie a Lord Major díszvacsorájáról a parlamentbe, akkora lett a vihar, konzervatív képviselők sorát rendelték be sürgősséggel, a Daily Telegraph szerint 20 éve nem volt hasonló forrongás az alsóházban.

Az euroszkeptikus toryk azért lázongtak, mert Theresa May belügyminiszter azt ígérte, külön szavazhatnak a legvitatottabb rendelkezésről, az európai elfogatóparancsról.

A Munkáspárt a voksolás elhalasztását kérte, ezt végül elutasították, majd a Cameron-kormány EU-s csomagját – a Labour támogatásával, alig 36 ellenszavazattal - elfogadták, de a vihar aligha ül el.

A Labour november 19-én újra napirendre akarja tűzni az ügyet. A kormány és a különféle brit ügynökségek szerint létfontosságú, hogy érvényben maradjon, különben Nagy-Britannia a nemzetközi bűnözés „mézesbödönje” lesz, ahogy May korábban fogalmazott.

Az EU-ellenes bírálók szerint viszont az európai elfogatóparancs „súlyos fenyegetés a brit szuverenitásra”. Nagy-Britannia a 2007-ben elfogadott Lisszaboni Szerződés tárgyalásakor állapodott meg arról, hogy felmentést kér 133 bel- és igazságügyi megállapodás érvénybe léptetése alól.

Ezek jórészt a rendőrség, az ügyészség és a bírák nemzetközi együttműködésére vonatkoznak a bűnesetek nyomozása, bizonyítékok cseréje, illetve kiadatások terén. A brit - valamint az ír, a ciprusi és a máltai - jogrendszer ugyanis különbözik a többi EU-tag jogrendjétől.

A három másik állam ennek ellenére nem kért „opt-out”-ot, a britek azonban igen. A 133 megállapodás érvényét idén december 1-től Nagy-Britanniának is kötelezően el kellett volna fogadni, ezért tavaly inkább mindet felmondták, elfogadnak azonban közülük 35-öt, ezekről szavazott kedd este a brit alsóház.

Szerző