Megéri jóban lenni Szijjártóval

Kvázi kabinetfőnökként dolgozik Szijjártó Péter mellett a külügyminiszter futsal-csapattársa, aki nem rendelkezik diplomával, ezért hivatalosan csak "miniszteri kabinetjének működési koordinátoraként" foglalkoztatják - írta a vs.hu. A hírportál szerint ugyanis felsőfokú, szakirányú végzettség nélkül Benkő Szilárd kormánytisztviselőként nem láthatna el felsővezetői munkakört, ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is elismerte.

A tárca szerint azonban a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a minisztérium alaptevékenységéhez kapcsolódó adminisztratív, illetve tanácsadói feladatok ellátására esetenként a Polgári Törvénykönyv szerinti munkaszerződéssel foglalkoztasson munkatársakat.

Csakhogy Szijjártó még 2012-ben, a Miniszterelnökség külügyi államtitkáraként egy interjúban a kabinetfőnökének nevezte Benkőt, aki egyébként 2000 óta dolgozik a ranglétrán egyre feljebb jutó fideszes politikus mellett. A sporttárs feladatköréről nincsenek információk, de a vonatkozó törvény szerint egy kabinetfőnök tevékenységébe tartozik például a miniszter parlamenti munkájának segítése és a frakciókkal való kapcsolattartás. A tárca szerint a miniszteri kabinetben a jogszabály szerinti vezetői feladatokat Sümegh Réka kabinetfőnök-helyettes látja el.

Benkő életrajzát ugyanakkor a hírportál kérésére a minisztérium nem küldte meg a lapnak. A munkatárs fizetése a KKM-ben is annyi maradt, mint egykor a Miniszterelnökségen: bruttó 885 ezer forint. Az MSZP korábban azért támadta Benkőt, mert az érdekeltségébe tartozó F. Component-99 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009. októbertől 2010. júliusig 1 millió 764 ezer forintért adott tanácsokat a győri önkormányzatnak. A cég fő tevékenysége hangszergyártás volt. Szijjártó akkor a győri Fidesz elnöke volt. Abból is látszik, hogy megéri Szijjártó közelében lenni, hogy korábbi dunakeszi futsalcsapatának 12 játékosából öten is a Miniszterelnökségen dolgoztak.

Eközben még kedd este jelent meg a parlament honlapján Szijjártó két válasza Demeter Márta kérdéseire. Az MSZP-s képviselő a KKM-ben dolgozó miniszteri biztosokról és a tanácsadókról kért információkat. Az egyik válasz lényegében egy táblázat a juttatásokról. Eszerint mindegyik miniszteri biztos a törvény szerinti 747 900 forintos havi díjazásért dolgozik, kivéve Magyar Leventét, a frankofón ügyekért felelős biztost, akinek szeptember 1. és szeptember 22. között 373 900 forint volt a díjazása, azóta pedig havi 60 ezer forint. A másik válaszból az derült ki, hogy a KKM-ben a miniszteri kabinetben öt, az államtitkári kabinetekben négy politikai tanácsadói munkakört létesítettek, így a minisztériumban összesen 9 embert foglalkoztatnak ilyen munkakörben. Az ő összesített havi illetményük Szijjártó közlése szerint bruttó 5 037 500 forint.

Szerző

Nem jár mindenkinek egészségügyi ellátás?

Publikálás dátuma
2014.11.13. 06:05
Fotó: Thinkstock
Eleshetnek a társadalombiztosítási (tb) támogatástól a jövőben azok a betegek, akik nem járnak szűrővizsgálatokra - lényegében ez derült ki egy kiszivárgott kormányülési jegyzőkönyvből, az információt pedig érdemben nem cáfolta az illetékes államtitkár.

A kormány nagy átalakításokra készül az egészségügyben - írta az Index egy októberi kormányülésről készített jegyzőkönyvre hivatkozva, melyből számos eddig nem kommunikált terv kiderült.

A kórházak ma mintegy 80 milliárd forintnyi adósságát például előbb központosítják, aztán néhány hónapon belül, legkésőbb április 1-ig átrakják a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (Gyemszi). Az állami kórházfenntartót egyúttal átalakítják: az Országos Gyógyszerészeti Intézetet kivennék belőle, és Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lenne az új neve.

Az adósságrendezéssel együtt a kórházi struktúrát is megreformálják, így a megyékhez igazítanák az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátokat, és az intézményfinanszírozást is erre a közigazgatási szintre delegálnák. A fővárosban és Pest megyében térségi kórházakat jelölnének ki, az egynapos sebészeti ellátásoknál pedig eltörölnék a teljesítményvolumen-korlátozást, azaz az intézmények bármennyit elvégezhetnének ezekből, a tb mindet finanszírozná.

Egyébként a terveket kidolgozó Zombor Gábor - aki az idevágó kormányülést követően be is jelentette, hogy a kabinet elfogadta javaslatait - a napokban interjút adott a Medical Online című szakmai portálnak, amelyben már elmondta: hamarosan új rend szerint, megyénként egy-egy vezető kórház köré szerveződve végzik a betegek ellátását a hazai egészségügyi intézmények. Az új, megyei szintű rendszer indulása, tervei szerint már áprilisra várható.

Az Index szerint azonban a tervek még változhatnak, noha több lépéshez már novemberi határidőt jelöltek meg a kiszivárgott jegyzőkönyvben. Az elfogadott államtitkári elképzelések között szerepel még az évek óta ígért egészségügyi életpályamodell bevezetése és a rezidens-ösztöndíjprogram kiterjesztése, illetve átalakítása is. A garantált szakorvosi minimálbér mértéke 275 ezer forint körül mozogna - írta a portál. Önálló törvény készül a háziorvosokról is, melyben kimondanák, hogy ez alapellátási szolgáltatás állami feladat, a működéshez szükséges feltételek biztosítása pedig önkormányzati.

Ahogy korábban már bejelentette a kormány, fizikailag és a finanszírozás szempontjából is szétválasztanák a köz- és magánegészségügyi szolgáltatásokat, ugyanakkor kidolgoznának egy magánegészségügyet támogató kormányzati programot, "akár adókedvezmények bevezetésével", gazdaságfejlesztési céllal, méghozzá december 15-ig. Ebben a jogszabályban már szerepelhet a magán-egészségbiztosítási konstrukció is, amely - mint megírtuk - egy nyár végi rendezvényen kész kormányzati tervként merült fel.

Miközben tehát nagyobb teret engednének - az államitól elkülönített - magánegészségügynek, a tb-finanszírozott ellátást jelentősen korlátozhatják. A kormány kiszivárgott tervei szerint ugyanis kötelező szűrőprogramokat vezetnének be, és aki ezeket elmulasztja, "nem részesülhet egészségügyi ellátásban" - állt a jegyzőkönyvben. E tervre Zombor Gábor egészségügyi államtitkár az Indexnek úgy reagált: az állami szűrések a jövőben is ingyenesek és önkéntesek lesznek, a többi pont esetében a jogszabályok előkészítésénél tartanak.

Csakhogy ezzel érdemben nem cáfolta, hogy a szűrővizsgálatok kihagyása súlyos következményeket vonhat majd maga után. Ráadásul tegnap, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) rendezvényén Zombor köszöntőjében is azt hangsúlyozta: a kormány "népegészségügyi szemüvegen keresztül" vizsgál majd minden szükségszerű, illetve fejlesztési célú intézkedést minden olyan területen, amely valamely módon kapcsolódik az egészségügyhöz, így az ifjúság- és családpolitikában, az oktatásban vagy a szociális ellátásban is.

A kormányülés kiszivárgott jegyzőkönyve egyébként arról is árulkodott, a gyógyszerkereskedelmet már állami monopóliumként szabályoznák újra. Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy a gyártóktól egészen a patikákig csak egy állami cég viheti majd, jellemzően hatósági áras haszonkulccsal az egyes gyógyszereket.

Szerző

Nem engedik el az RTL-t

Publikálás dátuma
2014.11.13. 06:04
Noha a kabinet megint üti az RTL-t, a csatorna közölte: nem adja fel kritikus híradóját FOTÓ: NÉPSZAVA
Éppen csak, hogy a gazdasági tárca elkezdett tárgyalni a reklámszövetséggel a reklámadó enyhítéséről, máris felrúgták az egyeztetéseket: a parlament törvényalkotási bizottsága előtt már egy olyan anyag van, amely az adó 40 százalékos legfelső kulcsát 50-re emelné. Ezzel az RTL Klub 300-400 milliós pluszterhet kapna a nyakába. Az RTL kitart, de a szövetség megdöbbent, hiszen kiderült: semmilyen együttműködési szándék nincs a kormány részéről.

Tegnap hajnali fél 3-kor nyújtották be a parlament törvényalkotási bizottságának, és az reggel 9-kor már tárgyalta is a jövő évi adócsomaghoz szánt módosítókat: mint kiderült, készült egy a reklámadóhoz is, ám az elmúlt hetek hírei ellenére szó sincs enyhítésről. A javaslat ugyanis a legfelső 40 százalékos adókulcsot 50-re emelné a 20 milliárd forint fölötti reklámbevételeknél. Ezzel az RTL Klub adóterheit növelik ismét, hiszen a csatorna egyedüliként számolhat a piacon 20 milliárd fölötti reklámbevétellel.

A javaslatot benyújtó Pankucsi Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a bizottság ülésén azt mondta, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek az kulcs emeléséről. Pedig egy hete még szó sem volt a sarc növeléséről, sőt: éppen Pankucsi tárgyalt a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) arról, hogyan lehetne mérsékelni az adót - igaz, a szövetség kezdeményezésére. Az MRSZ szerint az egyetlen vállalható cél gazdaságilag és médiapiaci szempontból is az adó kivezetése, és bár a tárca nem cáfolta, hogy valóban tárgyalni kezdtek az enyhítésről - noha leszögezték, a különadó jövőre is marad -, a szövetség nyitottságot tapasztalt részükről.

Ehhez képest a tegnapi fejlemények megdöbbentették az MRSZ-t: mint közölték, a kommunikációs iparág minden korábbi enyhítésre, illetve az adó eltörlésére, adminisztratív terhek csökkentésére irányuló javaslatával szemben e lépés "egyértelmű jelzés a teljes iparág és valamennyi érintett szereplő számára" arról, hogy a kormányzatban "semmilyen együttműködési szándék nincs" a reklámadó ügyében, amely tovább torzítja a piacon épp az adó miatt létrejött helyzetet. Érthetetlennek tartják, a kabinet miért tesz saját gazdasági érdekeivel is ellentétes lépéseket. Az MRSZ azt kéri a parlamenttől, ne vegye figyelembe Pankucsi javaslatát.

Az RTL Klubnak a lépés- piaci számítások szerint - 300-400 milliós újabb adóterhet jelentene. "Nyilvánvalóan RTL-ellenes lépés" - nyilatkozta a hvg.hu-nak Kolosi Péter, az RTL programigazgatója, aki szerint a lépés "nyomásgyakorlásnak is tekinthető" a kormánykritikus Híradójuk miatt. De Kolosi jelezte, folytatódik minden ugyanúgy, a Híradó hangvétele is. A műsorszám egyébként úgy számolt be a fejleményekről, hogy a kormány célja, hogy kiűzze az RTL-t az országból.

Polyák Gábor médiajogász pedig lapunknak korábban azt mondta, a kormány szerinte már soha nem fogja megbocsátani, hogy az RTL-nek sikerült európai szintre vinnie újra a Magyarországgal szembeni kritikákat.

Norvégián sosincs sapka
Norvégia kikerülhet az áfavisszatérítési körből - derült ki ugyancsak az adótörvényekhez benyújtott javaslatcsomagból. A kabinet egyébként is egyre keményebb hangot üt meg Norvégiával szemben: Lázár János szerint a norvégok "rosszul viselik, hogy az a pénz és energia, amit 2010 és 2014 között a mostani kormány megbuktatására fordítottak, feleslegesnek látszik."
A Demokratának a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra reagált így, hogy a Kehi jelentése után a norvégok - miközben 36 milliárdot továbbra is befagyasztva tartanak - saját vizsgálatot rendeltek a norvég civil alap ügyében egy független brit könyvvizsgáló cégtől. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap ugyancsak Norvégiának ment.
Szerinte Magyarországon "virágzó és szabad civil szféra van", minden alapot nélkülöz a civil társadalommal szembeni kormányzati nyomásgyakorlásként értelmezni hatósági eljárásokat.



Szerző