Juhász Dániel;

internet;Facebook;közösségi oldal;kormányhivatalok;adatigénylés;

2014-11-15 06:11:00

Minket oszt meg a Facebook

Nem kevesebb mint 50 százalékkal növekedett a népszerű közösségi portálhoz beérkezett, a magyar kormányhivatalok által benyújtott adatigénylések száma az elmúlt fél évben – derült ki a Facebook napokban közzétett átláthatósági jelentésből. Bár a közösségi portál a kérelmek nagyobb részét elutasította, a növekedés mindenképpen jelzi, hogy a hatalom nagyobb figyelmet szentelne a közösségi médiák ellenőrzésének. Szakemberek szerint ez nem új dolog, bár a kormányzat részéről egyértelműen nagyobb aktivitás figyelhető meg, a Facebook azonban védi felhasználóit, és csak erősen indokolt esetben szolgáltat adatokat.

Míg tavaly júniusig csak 24 felhasználó adataira voltak kíváncsiak a hazai állami szervek, addig ez a szám idén 78-ra emelkedett – vagyis az év első hat hónapjában már több magyar állampolgár internetes adatairól, szokásairól szeretett volna többet megtudni az éppen regnáló hatalom, mint 2013-ban, amikor összesen 75 felhasználóról kértek ki információkat. A közösségi oldal az idén 19 (a beérkezett kérelmek 33 százaléka) esetben találta megalapozottnak a kérést – vagyis az igénylések csaknem háromnegyedét elutasította.

Bár a kormányzati adatigénylések száma jelentősen növekedett – és előreláthatólag továbbra is növekedni fog -, a nemrégiben nyilvánosságra hozott statisztikák szerint Magyarország továbbra sem tartozik a „legkíváncsibb” államok közé. A tízes lista első helyén – talán nem is oly meglepő – az Egyesült Államok foglal helyet, az USA kormánya több mint 15 ezer felhasználóról kért ki információt az év első felében. De a tizedik helyen álló – Magyarországhoz hasonló 10 milliós lakosú – Portugáliában is 354 esetben kértek adatokat.

A jelentés azonban nemcsak számadatokat tartalmaz, a Facebook arról is tájékoztatja felhasználóit, hogy a kormányhivatalok milyen esetekben kérnek – kérhetnek – információkat a felhasználókról, és hogy a kérelmeknek az oldal mely esetekben köteles eleget tenni. Tájékoztatásuk szerint világviszonylatban az igénylések nagy többsége bűnügyekhez – például rablásokhoz vagy emberrablásokhoz – kapcsolódik. A kért, és a közösségi portál által kiadott információk nagy része „alapvető előfizetői adatokra” – mint például a név, illetve hogy a felhasználó mikor regisztrált – vonatkozhat, de a kérelmek irányulhatnak az IP-címek naplójára, de akár a fiókban található tényleges tartalmakra is.

A felhasználói adatokra vonatkozó igénylések esetében a beérkezett kérelmeket szigorúan vizsgálják: azok minden esetben meg kell hogy feleljenek több jogi feltételnek is, ráadásul a Facebook megköveteli, hogy a kérelmezők fejtsék ki részletesen – bizonyítékokkal, hivatalos végzésekkel is támasszák alá -, miért is van szükségük a kért adatokra. "Elutasítjuk a kérelmet, ha jogi hiányosságokat találunk, vagy ha túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű az adatkérés. Még ha azt is állapítjuk meg, hogy a helyi jogszabályok kötelezővé tennék az adatközlést, gyakran csak alapvető előfizetői adatokat osztunk meg" – írják a közösségi oldal üzemeltetői. Állami szervek a tartalmak elérhetőségének korlátozását is kérelmezhetik, ha úgy találják, hogy a közösségi oldalon található valamilyen tartalom sérti a jogszabályokat. A Facebook szakemberei a kérelmeket ebben az esetben is alaposan átvizsgálják, hogy a kifogásolt tartalom valóban szabálysértő-e. Mint közleményükben írják: "amennyiben a gondos jogi elemzés után azt állapítjuk meg, hogy a tartalom a jelek szerint sérti a helyi jogszabályokat, akkor az adott országban vagy területen tesszük elérhetetlenné".

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a helyzet "nem új", a hatóságok eddig is kérhettek/kértek adatokat a közösségi oldalakról vagy kérelmezhették bizonyos tartalmak korlátozását, hiszen az ilyen csatornákon több olyan információhoz is hozzá lehet jutni, amelyek segíthetnek például egy bűneset felderítésében. Majtényi László volt adatbiztos lapunk megkeresésére elmondta, a Facebook szigorúan vizsgálja az ilyen kérelmeket és csak nyomós indok alapján dönt az adatok kiadása mellett. A közzétett statisztikák valóban azt tükrözik, hogy a közösségi oldal az adatigénylések nagyobb részét elutasítják - kivételt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság képez, ahol 2014 első felében eleget tettek a kormányzati adatigénylések többségének.

A félreértések elkerülése végett: ha egy kérelem esetén úgy döntenek, hogy megadják a kért adatokat, a felhasználó Facebook-fiókjához nem biztosítanak hozzáférést - vagyis nem kell attól tartani, hogy például az üzeneteink között kutathat a NAV. Ráadásul - hacsak az adott felhasználó nem egy körözött bűnöző - a Facebook még a közlés előtt értesítést küld felhasználójának a rá vonatkozó adatkérésekről, kivéve, "ha ezt törvény tiltja, illetve kivételes körülmények esetén, például gyermekek kihasználásával kapcsolatos ügyekben, vészhelyzetekben, illetve ha az értesítés nem lenne célravezető. Amennyiben a bűnüldöző hatóságok úgy vélik, hogy az értesítés kockára teheti a nyomozást, bírósági végzéssel vagy egyéb megfelelő módon biztosíthatják az értesítés megtiltását".