Függetlenek előzték meg Fico pártját

Taroltak a független jelöltek a szombaton megrendezett helyhatósági választáson, a pártok versenyét pedig Robert Fico kormányfő pártja, a Smer nyerte. Mindkét magyar formáció jól szerepelt, de az MKP szerzett több mandátumot.

Magas részvétellel zajlott a szombati voksolás, amelyen négy és fél millió választópolgár dönthetett települése polgármesteréről és képviselő testületéről. A 48,3 százalékos részvételi arány Szlovákiában magasnak számít.

A független polgármesterjelöltek 1100 településen nyertek, ami a települések 37,95 százalékát teszi ki. Második helyen Fico pártja végzett, minden harmadik település polgármesterét a Smer adja, számszerint 845-t.

Negyedik a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép KDH, majd a két magyar párt, az MKP és a Híd-Most következik. Az MKP jelöltjei 105, a Hídé 87 településen győztek.

Magyar részről a legnagyobb érdeklődés a révkomáromi polgármester választást övezte, ahol a Híd és az MKP országos vezetése megegyezett, közös jelöltet állított Czíria Attila személyében, de az MKP helyi tagsága ezt nem fogadta el és a négy éve alulmaradt Stubendek Lászlót indították függetlenként. Stubendek meg is nyerte a választást.

Független főpolgármestere lesz a következő négy évben Pozsonynak is. Ivo Nesrovnal a jelenlegi főpolgármestert, a függetlenként, de a Smer támogatásával megválasztott Milan Ftácnikot és a jobboldali koalíció közös jelöltjét, Milan Knazkot is megelőzve lett a befutó.

Szerző

Feszültség a csúcson

Az ausztáiai Brisbane-ben tegnap ért véget a G20-csúcstalálkozó, a legfejlettebb és feltörekvő ipari országok kétnapos értekezlete. Tony Abbott ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre Törökországban, 2016-ban Kínában rendezik meg a találkozót.

A csúcs hivatalos témái az állásteremtés, a gazdasági növekedés fellendítése, az adóelkerülők elleni fellépés, a klímaváltozás és az Ebola elleni küzdelem volt, de a tanácskozásra elsősorban az ukrajnai válság, az orosz beavatkozás miatti feszültség nyomta rá bélyegét.

A G20 vezetői első nap zárt ajtók mögött találkoztak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrán konfliktus megvitatása végett, de kétoldalú találkozókra is sor került.

Az orosz elnök találkozott David Cameron brit kormányfővel, Francois Hollande francia államfővel, tárgyalt Angeal Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is.

Bár az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésről is egyeztettek, „elsősorban az Ukrajna délkeleti részén kialakult helyzetről folytattak eszmecserét”, ismerte el az elnöki szóvivő.

Putyin sürgette a szankciók feloldását, azt hangsúlyozva, hogy ez az európai és az ukrán gazdaság számára is nagy károkat okoz, de a nyugati vezetőket nem sikerült meggyőznie.

A nyugatiak újabb szankciókat helyeztek kilátásba, ha Moszkva nem vet véget a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásának.

Ám Oroszország tagadja, hogy segítené a felkelőket, ezt hangsúlyozta Putyin is a csúcson. A legkínosabb incidensre a Putyin- Stephen Harper kanadai miniszterelnök közötti találkozón került sor.

Egyes beszámolók szerint a kanadai kormányfő kézfogás helyett, az orosz sajtó szerint azzal egyidőben közölte Putyinnal, hogy Oroszországnak „el kell hagynia Ukrajnát”.

Az orosz elnök erre – legalábbis sajtófőnöke szerint - azt válaszolta, hogy „sajnos, ezt nem tudjuk megtenni, mivel nem vagyunk jelen”.

Közös álláspontot fogalmazott meg a kérdésben az amerikai elnök, az ausztrál kormányfő és a japán miniszterelnök. „ Oroszországnak fel kell hagynia Kelet-Ukrajna destabilizálásával - jelentette ki Barack Obama, Tony Abbot és Abe Sindzó.

A három politikus elítélte a Krím félsziget Oroszország általi annektálását és a donyecki szakadár területen júliusban lezuhant malajziai utasszállítóval kapcsolatban követelték a 298 emberéletet követelő tragédia okozóinak felelősségre vonását.

Putyin vélhetően az összehangolt nemzetközi nyomás következtében a munkálatok befejezése és a zárónyilatkozat elfogadása előtt eltávozott a csúcstalálkozóról.

Szerző
Frissítve: 2014.11.16. 22:51

Feszültség a csúcson

Az ausztáiai Brisbane-ben tegnap ért véget a G20-csúcstalálkozó, a legfejlettebb és feltörekvő ipari országok kétnapos értekezlete. Tony Abbott ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre Törökországban, 2016-ban Kínában rendezik meg a találkozót.

A csúcs hivatalos témái az állásteremtés, a gazdasági növekedés fellendítése, az adóelkerülők elleni fellépés, a klímaváltozás és az Ebola elleni küzdelem volt, de a tanácskozásra elsősorban az ukrajnai válság, az orosz beavatkozás miatti feszültség nyomta rá bélyegét.

A G20 vezetői első nap zárt ajtók mögött találkoztak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrán konfliktus megvitatása végett, de kétoldalú találkozókra is sor került.

Az orosz elnök találkozott David Cameron brit kormányfővel, Francois Hollande francia államfővel, tárgyalt Angeal Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is.

Bár az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésről is egyeztettek, „elsősorban az Ukrajna délkeleti részén kialakult helyzetről folytattak eszmecserét”, ismerte el az elnöki szóvivő.

Putyin sürgette a szankciók feloldását, azt hangsúlyozva, hogy ez az európai és az ukrán gazdaság számára is nagy károkat okoz, de a nyugati vezetőket nem sikerült meggyőznie.

A nyugatiak újabb szankciókat helyeztek kilátásba, ha Moszkva nem vet véget a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásának.

Ám Oroszország tagadja, hogy segítené a felkelőket, ezt hangsúlyozta Putyin is a csúcson. A legkínosabb incidensre a Putyin- Stephen Harper kanadai miniszterelnök közötti találkozón került sor.

Egyes beszámolók szerint a kanadai kormányfő kézfogás helyett, az orosz sajtó szerint azzal egyidőben közölte Putyinnal, hogy Oroszországnak „el kell hagynia Ukrajnát”.

Az orosz elnök erre – legalábbis sajtófőnöke szerint - azt válaszolta, hogy „sajnos, ezt nem tudjuk megtenni, mivel nem vagyunk jelen”.

Közös álláspontot fogalmazott meg a kérdésben az amerikai elnök, az ausztrál kormányfő és a japán miniszterelnök. „ Oroszországnak fel kell hagynia Kelet-Ukrajna destabilizálásával - jelentette ki Barack Obama, Tony Abbot és Abe Sindzó.

A három politikus elítélte a Krím félsziget Oroszország általi annektálását és a donyecki szakadár területen júliusban lezuhant malajziai utasszállítóval kapcsolatban követelték a 298 emberéletet követelő tragédia okozóinak felelősségre vonását.

Putyin vélhetően az összehangolt nemzetközi nyomás következtében a munkálatok befejezése és a zárónyilatkozat elfogadása előtt eltávozott a csúcstalálkozóról.

Szerző
Frissítve: 2014.11.16. 22:51