Még mindig sok útlezárás, kidőlt fák, dugók

Publikálás dátuma
2014.12.02. 17:00
Forrás: police.hu
A csúszós burkolat, az ónos eső súlyától megdőlt fák, leszakadt ágak és veszélyes villanyvezetékek miatt a főváros környékén számos út, így az M0-s egy szakasza továbbra sem járható, a délutáni csúcsban főként Maglód környékén várhatóak hatalmas torlódások - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kedd délután

Beluzsárné Belicza Andrea, a PMRFK szóvivője elmondta: elsősorban a magasabban fekvő településekre vezető utak váltak járhatatlanná, de lezárták az M0-s és a 3-as főút egy-egy szakaszát is. Hétfő reggel óta nem lehet közlekedni Pilisszentkereszt és Dobogókő között, s lezárták az utat Gödöllő - Szárítópuszta és Valkó között is, innen a forgalmat Tura felé terelik a rendőrök. Pilisszentkereszt és Pilisszántó között keddre virradó éjjel rendeltek el teljes zárást - sorolta a szóvivő.

Nagytarcsa és Isaszeg térségében is kidőlt fák, valamint a jegesedés miatt leszakadt faágak nehezítik a forgalmat, ezért - még hétfőn késő este - itt is lezárásra kényszerültek. Nagykovácsi kedd reggel óta megközelíthetetlen, Budakeszire így csak Budaörs felől lehet eljutni - tette hozzá Beluzsárné Belicza Andrea.

Leszakadt felsővezeték miatt zárták le teljes hosszában az M31-est Gödöllő térségében, de az utat dél körül megnyitották. Továbbra is teljes zárás van érvényben a 3-as főúton Budapest és Gödöllő között, a forgalmat az M3-as autópályára terelik. Komoly torlódás várható délután az M0-ás autóút 48-as és 52-es kilométerszelvénye közötti zárás miatt - hívta fel a figyelmet a rendőrség és a Magyar Közút. Ezt a szakaszt azért kellett lezárni, mert az ott húzódó magasfeszültségű vezeték leszakadásától tartanak a szakemberek.

Pécsi Norbert Sándor, a cég kommunikációs osztályvezetője úgy fogalmazott: bár elvileg Maglód és Pécel felé lehet kerülni, a környék más útjain elrendelt korlátozások miatt az M0-son a délutáni csúcsban hatalmas dugók alakulhatnak ki. Az MTI információi szerint máris jelentős a torlódás az M0-snak ezen a részén.

Szerző

Már százezren látták - Szaladjon, december végéig nyitva!

A szegedi  Móra múzeum történetének legsikeresebb tárlatát, A fáraók Egyiptoma című kiállítást eddig százezren látták, a tárlat  még egy hónapig megtekinthető.

A tárlat százezredik látogatóját, a fővárosból érkezett Ivády Rékát Botka László polgármester köszöntötte kedden.

A politikus elmondta, hogy a 2012-es Munkácsy-kiállítás volt eddig a szegedi Móra Ferenc Múzeum eddigi leglátogatottabb időszaki tárlata, amelyet több mint 49 ezren tekintettek meg. A közgyűjtemény három helyszínen látható egyiptomi kiállításával sikerült ezt túlszárnyalni, a százezres látogatószám azonban nemcsak a szegedi múzeum történetében számít rekordnak, hanem a vidéki kiállítóhelyek között is kiemelkedő eredmény.

A polgármester közölte, hogy a tárlatokra a szegediek mellett sokan érkeznek az ország más részeiről és külföldről - elsősorban Vajdaságból - is. Botka László hangsúlyozta: bízik abban, hogy a Móra múzeum a következő években is a bővülő szegedi idegenforgalom egyik meghatározó vonzereje lesz. A fáraók Egyiptoma című kiállítás áprilisban nyitotta meg kapuit: ekkortól látható a Kass Galéria egyiptomi sírkamrája. A nagyszabású tárlat második helyszíne, a Fekete-ház májusban csatlakozott a balzsamozás termével, a harmadik helyszín, a Móra múzeum főépületében az egyiptomi vallást és mindennapokat bemutató kiállítás pedig a Múzeumok éjszakáján nyílt.

Fogas Ottó múzeumigazgató közölte, hogy a tárlat nyitva tartási idejét december 30-ig meghosszabbították. Mindhárom helyszínen folyamatos az érdeklődés: a látogatókat csütörtökönként hosszabbított nyitva tartással, csütörtökön és szombaton pedig ingyenes tárlatvezetésekkel várják.

Szerző

Család- és betegbarát munkahelyek

Érdekes, hogy a kormánytisztviselői kar munkáltatása kapcsán akadunk ki a napi 10-12 órai munkán.

Ehhez képest az egészségügyben rendszeres, hogy 12-12 órás nappali/éjszakai műszakban váltják egymást a közalkalmazottak. A műszakváltáskor természetesen – és jogszabályi kötelezettségként – a betegekkel és egyebekkel kapcsolatos tudnivalókat is átadja a lelépő a belépőnek, ami már „önkéntes” munkaidő terhére történik. Ezenkívül a munka törvénykönyve szerint elrendelhető évi 300 túlóra helyett az egészségügyi közalkalmazott évi 416, azaz heti 8 túlórára is kötelezhető, illetve, ha orvosként „önként” vállal ügyeletet, akkor ennél is többet tölthet munkahelyén.

Ráadásul a munkaidőkeret nem csak havi, hanem akár négyhavi bontásban is számolható, azaz a szabadság idején kiesett munkaidőt is ledolgozza a közalkalmazott a szabadságidő előtti és utáni hónapokban. És ráadásul a többség számára a munka a 365 nappal és éjszaka bármelyik időszakára, akár a szombatok és vasárnapok felére is eshet. Szerencse a kizsákmányolásban, hogy az alacsony bér és a család eltartásának kötelezettsége miatt az egészségügyi dolgozók többsége kénytelen vállalni a túlórákat, és nem kevesen a főmunkahelyükön kívül is kénytelenek további munka után nézni.

Bármennyire is családbarátok az egészségügyiek, mindannyiunk szerencséjére e munkarend és a korai kiégés veszélye ellenére sem mondanak fel. És ha már szóba került a munka törvénykönyve, emlékezzünk meg arról a hajdanvolt kitételről, mely szerint az ingyenmunka tilos. Ma – csak hogy élhessenek hivatásuknak – többen úgynevezett önkéntes segítőként, azaz fizetés nélkül dolgoznak. Van tehát még lehetőség a kormányzati munka rezsijének csökkentésére!

Szerző