Közelkép - Hunyadi és Johnny

Tudja-e kedves olvasó, hogy ki volt Hunyadi János sógora? Valószínűleg nem, de a korszakkal nem foglalkozó történészek sem biztos, hogy hallottak Geréb Jánosról. Azt sem tudhatják a fiatal olvasók, hogy ebben a korban komoly szerepe volt a boszorkány-hiedelemnek.

Azt meg végképpen alig ismerhetik: milyen volt a hétköznapi élet a török megszállta várakban. S még számtalan apró részletet sem ismerhetnek, amelyek megjelentek A holló a napba száll című könyvben. (Szerzője, Gáspár Ferenc eredetileg történelemtanár, de volt lapunk munkatársa is.)

Ez az ifjúsági regény az utolsó, kilencedik darabja a szerző sorozatának, amelynek első három kötete, a Strucc trilógia Nagy Lajos korában, a második három, a Sárkány trilógia Zsigmond király idején, ez a harmadik három könyv, a Holló trilógia Hunyadi János környezetében játszódik.

Ebben a részben is nagyon fontos szerepe van a történelmileg hiteles, és a fiktív részleteknek, ez utóbbiak azonban nem hamisítják meg, sem a valóságban előforduló részleteket, sem a valódi szereplők karakterét.

Természetesen számtalan kitalált hőse is van a mesének, Dávidtól, a zsidó származású ifjú katonától, aki dervisként jelenik meg egy török várban, a bűbájos, gonosz háremhölgyig, miközben jól tájékozódhatunk a törökök és Hunyadi katonai viszonyairól.

Itt is megjelenik a sorozat első kötetében megteremtett Johnny figura, egy magyar nagypapa Amerikában született unokája és magyar emigráns történelem tanára.

Az ő modern szemléletükkel a szerző közelebb kívánta hozni a magyar történelmet a fiatal olvasók számára.

Ebben a kilencedik kötetben már alig van szerepe Johnnynak, de hát ha eddig része volt a mesének – maga is reinkarnálódott néhány epizódban – nehéz lett volna végleg elhagyni. Így is jól kibomlik ebben a kilencedik – vélhetően ebben a formában utolsó – regényben a magyar történelem.