Karácsonyi Cimborafesztivál

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:47
Vásáry Tamás, É. Szabó Márta, Csorba László és Sebő Ferenc a sajtótájékoztatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ
December 20-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezik meg az idei Karácsonyi Cimborafesztivált, amelynek programjáról tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők a Nemzeti Múzeumban.

Az egész napos - délelőtt 10-től este 10-ig tartó - zenei maraton papíron a 41. születésnapját ünneplő egykori tévés gyerekműsort, a Cimborát és a 21. éves Óbudai Danubia Zenekart köszöntené - ha volna kedvünk ünnepelni.

Inkább azonban csak nosztalgikus emlékezésről lehet szó, mert derűre semmi ok: Cimborára, egyáltalán gyerekműsorra a magyar köztelevízióban évek óta nincs szükség, s ma már ott tart az ország, hogy nem csupán a szellemi táplálékot vonják meg a gyerekektől, hanem mind több család a mindennapi ételhez sem jut hozzá.

Ami a nosztalgikus napot illeti, a hajdani televíziós É. Szabó Márta, a Cimbora egykori szülőanyja, a Cimbora Alapítvány elnöke nem véletlenül mondott köszönetet Csorba Lászlónak, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának.

Hiszen ha már a köztévében nincs helyük a gyerekeknek, otthonra leltek a Nemzeti Múzeumban, ahol az egész napos zenélés keretében emlékezhetnek a Cimbora hallatlan sikerére, arra a seregnyi tehetségre, aki a műsorban került először a tévé képernyőjén a nyilvánosság elé.

Ráadásul, a karácsonyi fesztivál helyszínén, Magyarország első számú múzeumában most a gyerekek végigutazhatják a nemzeti múlt évszázadait, az őskortól a rendszerváltozásig.

Más, elkeserítő aktualitása is van az idei Cimbora-napnak, ez a pedig a kényszerű jótékonykodás: a Cimbora-szervezők összefogtak a Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal, és hátrányos helyzetű gyermekeket látnak vendégül, ajándékoznak meg, egyúttal adományokat is gyűjtenek az éhező kicsinyeknek, például azoknak a zuglói nyugdíjasoknak a belépőjegy-árából, akik ezen a napon Karácsony Gergely polgármester meghívására látogatnak a Cimbora-napra.

Hogyan került a Cimborák mellé a Gyermekétkeztetési Alapítvány? Galkó Balázs, az alapítvány „arca” azt mondja: ő maga is sokat szerepelt hajdan a Cimborákban – innen a személyes kötődés -, és amikor hírét vették a december 20-i programnak, úgy gondolták ki kell használni az alkalmat.

- Mozart és Bartók közé beesnek az éhező gyerekek – mondja a színművész megkeseredve -, úgy segítünk, ahogy tudunk, és a Cimborák alkotói is pontosan értik, hogy egy olyan korban, amikor a hivatalosság szerint „a gyerekek azért nem esznek, mert nem éhesek”, mert „ez egy életforma”, akkor nem elég a szellemi táplálék, több kell. Mi hozzuk a hátrányos helyzetű gyerekeket, az ajándékokat és gyűjtünk az éhezőknek - mondja Galkó.

Hol volt, hol nem volt, volt egy Cimborám… kamarakoncertekkel, versekkel, dalokkal várják tehát az érdeklődőket december 20-án, a Nemzeti Múzeumba, ám a "cimboraság" aznap este nem ér véget: É. Szabó Márta megállíthatatlan.

Még túl sem vagyunk a karácsonyi jótékony zenei maratonon, de már arról beszél, hogy farsangkor lesz Cimbora jelmezbál, utána húsvéti találkozó, amelyen, mint most is, vendégek lesznek a műsor egykori muzsikusai, előadóművészei, a határon inneni és túli Cimbora klubok – és persze a főszereplők, akikért az egész van, a gyerekek.

Szerző

Zrínyi a Budai Várpalotában

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:45
Jan Thomas Zrínyi Miklósról festett portréja FORRÁS:MAGYAR NEMZETI GALÉRIA
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a 350 éve elhunyt Zrínyi Miklósnak, a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket kiállításával. A február 8-ig megtekinthető tárlat legfigyelemreméltóbb képe Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja.

Inkább csak ízelítő lehet a Magyar Nemzeti Galéria Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós (1620-1664) című, február 8-ig nyitva álló kiállítása.

Nem lép fel azzal az igénnyel, hogy teljességre törekvően felrajzolja az egyik legnagyobb magyar hadvezér és politikus pályáját. S főleg nem azzal, hogy az épp 350 éve csáktornyai birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett államférfi művét és korát újra értelmezze. Hiszen egy képtárnak nem is feladata az efféle.

Mégis nagyon fontos kiállításról van szó, ugyanis elhozta Magyarországra, - két másik társaságában – azt a festményt, amely alapján készült metszet mindannyiunk Zrínyi-képét meghatározza, hiszen ez a tankönyvekben is szereplő leginkább hiteles és elterjedt Zrínyi ábrázolás.

A festmény azonban majd háromszáz évig lappangott. A kilencvenes elején lelték meg a cseh Lobkowitzok családi gyűjteményében.

Egykor a roudnicei kastély termeit díszítette a festmény, ma a család késő reneszánsz stílusban épült mühlhauseni kastélyában őrzik. Azt egyelőre homály fedi, hogyan és mikor került a családhoz.

Annyit tudunk, hogy a családi képek Zrínyi Miklós halála után özvegyéhez, Löbl Mária Zsófiához, majd fiához Zrínyi Ádámhoz kerültek.

Miután Zrínyi Ádám utód nélkül esett el a szalánkanémeti csatában, feleségének, gróf Lamberg Mária Katalinnak a tulajdona lett. Ő a gyászév leteltével újra férjhez ment, és a morvaországi Bitovba telepedett le.

Zrínyi Ádám hagyatéka együtt maradt a bitovi uradalmat megszerző Daunok birtokában, s máig nem tudni ez a néhány kép miért került a mai tulajdonosához?

Megkérdeztük Baán Lászlót, a Nemzeti Galéria igazgatóját, nem kezdeményezi-e, hogy a Zrínyit ábrázoló festményt az állam megvásárolja, akár a Nemzeti Bank a külföldön lévő magyar vonatkozású műkincseket megvásárlást célzó Értéktár programja segítségégével?

Azt válaszolta, felmerült az elképzelés, hiszen a család számára a kép nem több egy 17. századi kvalitásos műnél, ám a Csehországban olyan feltétellel történt meg a restitúció, hogy a visszaadott műkincseket levédte az állam, így nem vihetők ki az országból.

Baán szerint így első körben azt szeretné felajánlani a tulajdonosoknak, hogy helyezzék el tartós letétben egy magyar múzeumban a képet.

Ráadásul a Zrínyit ábrázoló porté messze kimagaslik a korabeli magyar átlagból. Ezt jól szemlélteti a kiállításon felsorakoztatott, Zrínyi kortársait ábrázoló portrék sora, így Esterházy Pál, Batthyány Ádám, Pázmány Péter képmásai.

Az is a kilencvenes években megindult kutatásnak köszönhetően derült ki, hogy a korábban „Rubens és Van Dyck stílusát követő osztrák festő” műveként nyilvántartott kép szerzője nem más, mint I. Lipót császár udvari festője, a flamand Jan Thomas.

Az, hogy Zrínyi az udvari fertővel készíttet el portréját, pontosan jelzi a gróf magas reprezentációs igényét. Zrínyi képmását az általa elérhető legszínvonalasabb mesterrel készíttette el, bizonyára Bécsben, a halála előtti években.

A portré a Lobkowitz-gyűjtemény további két Zrínyi családtagot és egy harmadik, magyar főúri gyermeket ábrázoló festményével együtt érkezett a kiállításra.

Egyik ezek közül Zrínyi Ádámot ábrázolja gyermek korában. A 6-8 éves vörös bársonyruhában álló gyermek képmása mellet valószínűleg azért látható egy, a képbe bekandikáló lófej, mert ebben az időben nevezték ki udvari lovászmesterré.

A kép vélhetően ez alkalomból készült, egy az udvarnál működő flamand festő ecsetje által. A harmadik fontos alkotás pedig Zrínyi Miklós özvegyét, Löbl Mária Zsófiát ábrázolja.

A kiállításon bemutatott mintegy száz műtárgy (festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak) segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korából.

Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri, a tárlat kurátora Veress Ferenc, társkurátora Rostás Tibor.

Titok – különleges csütörtök a múzeumban

Ez évi utolsó állomásához érkezett ma a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ elnevezésű különleges rendezvénysorozata. A MOL által támogatott havonta egy csütörtök este jelentkező rendezvényen rendhagyó tárlatvezetéseket, előadásokat, koncerteket, gasztrokulturális bemutatókat, divatmutatókat láthatott a múzeumokba ellátogató több mint tízezer vendég.

A ma este 10 óráig tartó Múzeum+ rendezvényen Péterfy Gergely író, valamint Winkler Nóra és Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője tart rendhagyó tárlatvezetést. A rendezvényen Bellák Gábor művészettörténésztől megtudhatjuk, hogy valójában „mit fest a festő, amikor fest”, de feltárulnak a Munkácsy-művek titkai és képet kaphatunk arról is, hogy milyen titkokat rejtenek a középkori műalkotások. Ezen az estén a Galériában a Váczi Eszter Quartet lép fel és a Bolyki Pincészet borait kóstolhatják meg a látogatók.



Szerző
Frissítve: 2014.12.10. 21:27

Minden gyermek lakjon jól!

Publikálás dátuma
2014.12.10. 20:17

Pápai Gábor rajza.

Szerző