üvegházhatás;klímakonferencia;globális felmelegedés;Peru;Laurent Fabius;Egyesült Nemzetek Szervezete;
2014-12-15 06:36:00
Az Atlanti-óceán csökkenti a globális felmelegedést azzal, hogy nagy mennyiségű hőt nyel el az atmoszférából - állítja a washingtoni és a seattle-i egyetemek kutatócsoportja egy a Science-ben megjelent tanulmányban.
A kutatók figyelmeztetnek: ez a tényező 2030-ra megszűnhet, amikor is a hőmérsékletek újra erőteljesebben növekednek, súlyos károkat okozva a környezetnek.
A vizsgálatot azért végezték el, mert felfigyeltek arra, hogy 1998 óta a hőmérsékletek rendkívül lassan emelkednek, annak ellenére tovább nőtt a világban az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátása.
Majd kétnapos hosszabbítás, maratoni viták után vasárnap megállapodásra jutottak a résztvevők Limában, az ENSZ klímaváltozási keretegyezményét aláírt felek 20. utókonferenciáján.
Az elfogadott dokumentumban a mintegy 190 ország körvonalazta terveit azzal kapcsolatosan, milyen lépéseket készek tenni az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás korlátozására. A nemzeti felajánlásokat 2015. március 31-ig véglegesítik.
Az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a perui fővárosban majd két hete kezdődött konferenciát a kudarctól, a fejlődő országok csoportja végig kevesellte a leggazdagabb országok által számukra kilátásba helyezett támogatást.
A limai szövegtervezet lesz az alapja a 2012-ben lejárt, de 2020-ig meghosszabbított kiotói megállapodás helyébe lépő új, kötelező erejű nemzetközi egyezménynek, amelyet a tervek szerint a 2015-ös nagy klímatalálkozón írnak alá Párizsban.
*A megállapodás részeként felkérték a résztvevő országokat, hogy jövőre terjesszék be a felmelegedés elleni küzdelem jegyében kidolgozott nemzeti terveiket.
A dokumentum megbékítette a fejlődő országokat, közte Kínát és Indiát, amelyek aggodalmukat fejezték ki a korábbi tervezetek kapcsán: véleményük szerint amellett, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében a gazdagabb országok pénzügyileg nem vennék ki elégségesen részüket, túlságosan kemény feltételeket szabtak a feltörekvő gazdaságokra. A fejlett nemzetek ellenben nagyobb szerepvállalást várnak a fejlődő országoktól, hiszen mint mondták, a kibocsátás jelentős része tőlük származik.
„Sok tennivaló maradt a párizsi csúcsra” – vélekedett Laurent Fabius francia külügyminiszter. Todd Stern, az Egyesült Államok fő klímatárgyalója szerint a múlt hónapban Barack Obama és Hszi Csin-ping kínai elnök által bejelentett kompromisszumos fela nagyban segített áthidalni az ellentéteket a limai tanácskozáson. Miguel Arias Canete, az EU új klímabiztosa szerint „jó megállapodást” sikerült kötni, s Lima kikövezte az utat a párizsi sikerhez.
Környezetvédő csoportok szerint mindennek ellenére keveslik az elért eredményeket, s kétlik, hogy a felajánlások elegendők a szükséges cél elérésére: a globális felmelegedés növekedését az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius fok alatt kellene tartani, hogy elkerüljék a fenyegető klímaeseményeket, nagy szárazságokat, a sarki jég olvadását, a tengerszint megemelkedését.
Limában első alkalommal nem csupán a fejlett államok, hanem a feltörekvő országok is tettek vállalásokat. Kína, a világ legnagyobb környezetszennyezője, még a tanácskozás előtt bejelentette, hogy 2030-tól csökkenti a károsanyag-kibocsátást. India, Brazília és más államok is készek korlátozásokra.