JANUÁR - Titkos paksi bővítés
A kormánypártokon kívül gyakorlatilag mindenki elkapkodott, felelőtlen lépésnek minősítette, hogy Orbán Viktor január 14-én - Vlagyimir Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalásán - megállapodott Oroszországgal, hogy két új blokkal bővítik a paksi atomerőművet. Ehhez Magyarország mintegy tízmilliárd eurós, a beruházáshoz szükséges hitelt is felvesz. Az ország energiatermelési struktúráját évtizedekre meghatározó döntés előtt a kabinet nem folytatott le sem társadalmi, sem politikai, sem szakmai egyeztetéseket. A projektet versenyeztetés és előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül adta oda az orosz állami atomenergetikai cégnek, a Roszatomnak. Szakértők szerint ez egy soha meg nem térülő beruházás, amelynek a terheit - a piacinál várhatóan magasabb áramárban - évtizedeken át viselik majd az adófizetők. A kormány által tervezett 3000 milliárd forintnak várhatóan a duplájába kerülne a beruházás, amelyből lehet, hogy nem lesz semmi. Oroszország ugyanis az év végén lemondott az Ukrajnát megkerülő Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről, miután az ukrán válság miatt az orosz gazdaság mélyrepülésbe kezdett.
Futottak még: Bajnai Gordon lemondott miniszterelnöki ambícióiról, cserébe a demokratikus ellenzék közös listán való indulását javasolta. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila lett.
FEBRUÁR - Simon Gábor milliói
A Magyar Nemzet írta meg, hogy Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, amit nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később azzal is megvádolták, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, szintén milliókkal. A választási kampány fő témájává vált ügy érdekes kanyart vett márciusban, amikor Welsz Tamás - aki az állítólagos útlevelet Simonnak adta - az őt kihallgatásra szállító rendőrautóban rosszul lett, majd meghalt. Halála körülményei máig nem tisztázottak. A volt szocialista politikust március 12-én előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, két hónappal később házi őrizetbe került. Az ügyészség csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználással gyanúsítja Simont, aki nemrég több mint százmillió forint adóhátralékot fizetett be. A februárban indított nyomozást legutóbb 2015. március 14-éig hosszabbították meg.
Futottak még: A Mazsihisz közgyűlése úgy döntött, nem vesz részt az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév állami rendezvényein.
MÁRCIUS - Rogán növekvő ingatlanjai
A kampány hajrájában közérdekű bejelentéssel fordul a NAV-hoz Juhász Péter, hogy folytassanak le vagyonosodási vizsgálatot Rogán Antallal szemben. Nem talált ugyanis választ arra, hogy miből származik a Rogán-házaspár "mesés ingatlanvagyona". A Fidesz frakcióvezetője március 21-én javította januárban leadott vagyonnyilatkozatát, így kiderült: a Pasa Parkban lévő lakása, amelyet addig közös tulajdonként tüntetett fel, teljes egészében az ő nevén van 2009 vége óta, s Rogán 2010 óta minden vagyonnyilatkozatát "hibásan" töltötte ki. Az is kiderült, hogy feleségének a saját nevén is van egy ingatlana a luxuslakóparkban, egy 141 négyzetméteres lakás 52 százaléka az övé. Mindkét lakást hitelből vásárolták. Ezek után a szintén a Pasa Parkban lakó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megtoldotta vagyonbevallásában 41 négyzetméterrel ingatlanát. Később kiderült, Rogán elfeledkezett egy 95 négyzetméteres tetőkertről is.
ÁPRILIS - Újabb fideszes kétharmad
A magyar választóknak valódi választási lehetőségük volt az április 6-i országgyűlési választáson, de a kormányzó párt több szempontból is előnyt élvezett - így értékelte az EBESZ a parlamenti választást, amelyen a Fidesz-KDNP ismét kétharmadot szerzett. A júliusban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a társadalmi konzultáció nélkül bevezetett választási rendszer, a kampánykorlátozó szabályozás, a részrehajló médiakörnyezet, valamint a párt és az állam közötti határok elmosásával folytatott kampánytevékenység külön-külön és együtt is megsértették a szabad és tisztességes választások elvét. Kritizálták az új választási törvény elfogadásának a módját, az új töredékszavazat-számítási módot, amely önmagában hat pluszhelyet jelentett a Fidesz-KDNP-nek. Az EBESZ kifogásolta, hogy a külföldön dolgozó, itthoni lakcímmel rendelkező magyarok nehezebben szavazhattak, mint a határon túliak, amivel sérült a szavazatok egyenlőséghez való jog.
MÁJUS - Átrajzolt fővárosi közgyűlés
Május 30-án adták be a kormánypárt képviselői a parlamentnek az önkormányzati választási szabályokat módosító csomagjukat, amelyről a Political Capital azt írta: a Fidesz-KDNP az EP-választás eredményéhez igazította - vélhetően már jó ideje a fiókban lapuló - választási koncepcióját. A jogszabály négy hónappal az önkormányzati választás előtt alapvetően átalakította át a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választásának szabályait. A teljes ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a módosítás a Fidesznek kedvez, hiszen polgármester-jelöltjeik hagyományosan erősek a fővárosi kerületekben, míg a közgyűlés összetételét meghatározó, tisztán listás - megszüntetett - voksolás más eredményeket hozna. Hivatkoztak az alaptörvényre, amely szerint a budapesti közgyűlés tagjait a város lakói közvetlenül választják, így viszont a közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik. De sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése is, mivel a közgyűlés tagjainak választásakor az egyes - eltérő lélekszámú - kerületek választóinak szavazata különböző súllyal esik latba. Az Ab később a módosítás lényegtelen pontjait megsemmisítette, de alapelvein nem változtatott.
Futottak még: A vesztes EP-választás - amelyen a demokratikus ellenzék pártjai külön indultak - után lemondott az MSZP elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról Mesterházy Attila. Utóda Tóbiás József lett.
JÚNIUS - Reklámadóval a média ellen
A hónap második napján L. Simon László benyújtotta a Háznak a reklámadó tervezetét, amely a magyar médiából eddig példátlan tiltakozást váltott ki. A sávos különadó ellen június 5-én mintegy 60 médium bojkottal tiltakozott. Este főműsoridőben húsz tévécsatorna szüntette be adását negyed órára, elhallgatott a legtöbb rádió és elfeketedett a legtöbb internetes portál is. A nyomtatott sajtó jelentős része is csatlakozott. Az azóta többször módosított reklámadó szabályozás elsősorban a kormánnyal kritikus hangot megütő RTL Klub ellen irányult. Az új sarc nyomán került napvilágra, hogy konfliktus támadt Orbán Viktor kormányfő és több évtizedes gazdasági szövetségese, a Fidesz-holdudvar meghatározó személyisége, Simicska Lajos között.
Futottak még: Az első kormányülés után kiderült, a várbeli karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala, több minisztériumot pedig vidéki városokba költöztethetnek.
Összefoglalónk a következő oldalon folytatódik, többek között a kitiltási botránnyal, a tüntetésekkel, a vasárnapi zárva tartással és a drogteszt ötletével!
