Nehéz év előtt áll Ferenc pápa

Ferenc pápa Ausztráliát kivéve mindegyik kontinensre el kíván látogatni a 2015-ös év folyamán. Ami az egyház reformját illeti, a kilenctagú bíborosi tanács februárban folytatja vatikáni tanácskozásait a Kúria reformjáról. Néhány hete ugyanakkor kiderült, hogy a Vatikán alkotmánya idén biztosan nem készül el, ennek legvalószínűbb időpontja 2016.

Októberben fontos döntések várhatóak a családot érintő kérdésekben a második családügyi szinóduson, amelynek ismét Erdő Péter bíboros, prímás lesz a főrelátora. A 2014. októberi családszinódusból kiindulva biztosak lehetünk benne, hogy ezúttal is óriási viták lesznek az elváltak és újraházasodottaknak kiszolgáltatandó szentségek, vagy akár az azonos neműek kapcsolatát illetően. További intézkedéseket hozhat a pápa azért, hogy átláthatóbbá tegye a Vatikán pénzügyeit.

A 2015-ös év folyamán a pápa enciklikát kíván nyilvánosságra hozni a környezetvédelem kapcsán. Ez az ENSZ párizsi klímaügyi konferenciájáig készül majd el, s húsz év óta tartó tárgyalásokat tárnának le. A Pápai Tudományos Akadémia kancellárja, Marcelo Sorondo püspök a Cafod katolikus hírügynökségnek elmondta, az akadémia is támogatta az egyházfőt abban a törekvésében, hogy befolyásolja a klímakonferencia megállapításait.

Fel akarja hívni a figyelmet a környezetszennyezés drámai következményeire. Egyben arra inti a katolikusokat: erkölcsi kötelességük, hogy tegyenek valamit ez ügyben. Az enciklika különösen az amerikai konzervatívok bírálatát válthatja ki, akik azt is tagadják, hogy a károsanyag kibocsátás klímaváltozást eredményezne.

Január 6. szintén fontos dátum lesz az egyház életében, mert a pápa ekkor teszi közzé azon főpapok nevét, akit a következő konzisztóriumon bíborossá kreál. Annyi bizonyos, hogy a Kúria tagjai közül kardinális lesz a Vatikán jelenlegi „külügyminisztere”, Dominique Mamberti. S az is biztos, hogy a pápa meglepetésekkel is szolgál majd.

Közvetlenül a Vatikánba akkreditált nagyköveteknek adandó fogadása után, január 12-én indul második ázsiai lelkipásztori útjára. Srí Lankában, valamint Ázsia legkatolikusabb országában, a Fülöp-szigeteken fogadják. Ellátogat a Haiyan tájfun által legjobban sújtott régióba. A természeti katasztrófában 6000 ember vesztette életét. Utoljára 1995-ben járt katolikus egyházfő a Fülöp-szigeteken: akkor ötmillióan voltak kíváncsiak II.János Pál pápára. Soha ennyien nem voltak jelen valamely egyházfő szentmiséjén. A szervezők idén ráadásul hatmillió emberre számítanak.

Szeptemberben a pápa Philadelphiába megy. Értesülések szerint azonban felszólalhat az ENSZ szeptemberben esedékes közgyűlésén, ahol más vallási vezetőkkel találkozik. A megbeszélések középpontjában a szegénység felszámolásának lehetőségei kerülnek szóba. Beszédet mondhat az amerikai Kongresszusban is. A pápa bejelentette azt is, hogy 2015-ben felkeres három latin-amerikai országot. Nem nevezte meg, mely államokra gondolt.

Feltételezések szerint Ecuadorról, Kolumbiáról, vagy Mexikóról, esetleg Bolíviáról lehet szó. De biztosan nem szülőhazájáról, Argentínáról, vagy Chiléről, mert ezeket az országokat 2016-ra vette fel menetrendjébe. 2015-ben afrikai út is szerepel az egyházfő tervei között, de nem ismert, Ugandába, Kenyába, Nigériába, vagy Mozambikba látogat-e el. A Mária-jelenések francia városába, Lourdes-ba is elmegy. Olaszországon belül Nápoly, Firenze és Torinó került várható úti céljai közé. Megtekinti a torinói leplet.