Kalandozás a lappok földjén

Ha lúd, legyen kövér, ha tél, akkor legyen hideg. Ha Lappföld az úticélunk, akkor nemcsak a bőröndöket kell telepakolni bőségesen téli ruhákkal. A termoruha kötelező, ha az Északi-sarkkörön túl kirándulunk november és március között.

A nagyobb lappföldi városokba érkező turisták kölcsönözhetnek hótaposó csizmát, sapkát és kesztyűt is. Ezekre szükség is van, hiszen a hőmérséklet –20 fok körüli, de előfordult már –45 fokos hőmérséklet is. A lappok nyolc évszakot különböztetnek meg. Januártól február közepéig tart a fagyos tél. Ilyenkor 25 napig fel sem kel a nap.

Ez a fekete fagy évszaka. Némely lapp területen külön megkülönböztetik a karácsonyi időszakot is. Arra is fel kell készülnünk, hogy már a repülőgépünk indulása sem egyszerű dolog. A jégtelenítés itt életbevágóan fontos, ha felülről is szeretnénk gyönyörködni a hóval és jéggel borított vidékben. A levegőből aztán már gyönyörködhetünk is a mindent elborító télben. Errefelé az uralkodó szín a fehér és a sötétbarna, mintha egy fekete-fehér filmet látnánk.

Lappföld szűkebb értelemben ma Finnország egyik tartománya. Tágabb értelemben viszont 400 ezer négyzetkilométer, hiszen Észak-Norvégia, Svédország északi része, és az Oroszországhoz tartozó Kola-félsziget is a lappok élőhelye. Bár a hivatalos iratok szerint 80 ezren vannak, a helyiek szerint ennél jóval többen, 150 ezren élnek ezen a területen.

Tervezett főváros

Lappföld fővárosa Rovaniemi. Nagyjából hatvanezren élnek itt, az Északi-sarkkör mellett, két nagy folyó találkozásánál. A rova szó lapp nyelven azt jelenti, hogy szikla. A repülőgép Rovaniemi repterén száll le. Felülről nézve a város rénszarvas formájú. A világháborúban ugyanis leégették az egész települést, és újjá kellett építeni. A híres tervező, Alvaar Aalto pedig furcsa ötlettől vezérelve egy rénszarvast mintázott meg a település házaiból.

Rovaniemiben van a világ legészakibb gyorsétterme, amely pici, de nagyon eredeti. A főtéren plázát is találunk, főleg bundákat, kabátokat lehet kapni. Rovaniemi központja és a reptér között található Mikulásfalva. A főtéren egy hatalmas színpad áll, ahol zenészek, manók lépnek fel, így szórakoztatva a vendégeket. A színpad mögött pedig sorakoznak az ajándékboltok. A faépületek mellett egy fura lapp kunyhóban lobog a tűz. Itt lazacot lehet falatozni, ősi lapp szokás szerint.

A színpaddal szemben van a Mikulástorony, mely a Mikulás hivatalos munkahelye, ahová ingyenes a belépés. Először egy kis előtérbe jutunk, majd áthaladunk az óceánt idéző díszleten. Lépcső következik, azon baktatunk fel. Jobb kéz felé egy hatalmas fa ingaóra utal az idő végtelenségére. Nagy fogaskerekek működtetik. Az óra igen hangos, olyan, mint egy fura ősi időgép.

Rénszarvasszánon

A rénszarvas Lappföldön szabadon is él. Barátságos állat. Majdnem mind egyformának tűnik, bár állítólag a hímek agancsának fesztávolsága akár két méteres is lehet, a tehéné pedig ennél jóval kisebb. Aki merész, megszerezheti a rénszarvas vezetői jogosítványt, Az amerikai típusú oktatás egyszerű, velős, és minden részletre kiterjedő. Öt évig érvényes, és ez fontos, hiszen bármikor jól jöhet az embernek, hogy szabadon űzheti a rénszarvasokat. A rénszarvas vezetése igazából rém könnyű, ha nógatjuk, akkor szalad, ha megrántjuk a kötelet, akkor megáll.

A lappok szerint az emberek akár rénszarvasként is újjászülethetnek, de amíg ez meg nem történik, az erdő bejárásához válasszuk inkább a valódi rénszarvas fogatot. A túrára mindig rengeteg a jelentkező, mert az élmény semmi mással nem összehasonlítható. A szán gyakran felemelkedik a havas-jeges útról, akkora a sebessége. Végre átérezhetjük, hogy milyen lehet Mikulásnak lenni, amikor repül a rénszarvas szánon.

Az okos huskyk

A huskyk meglátogatása Lappföldön szintén kötelező. A szánhúzó kutyákat nagy telepeken tenyésztik. Két típusú husky szán létezik. Az egyik elé 12 kutyát fognak, és 3-4 embert tudnak vontatni. A kisebb, kétemberes szánokat 6 kutya húzza.

Amundsennek a Déli-sarkon a huskyszán bevált, hiszen megelőzte nagy riválisát a felfedezéskor. Télen egy kutya másfél kiló húst eszik meg naponta, és ehhez még kap némi száraz eledelt. Nyáron fél kiló elég nekik fejenként. A huskyk átlagosan 15 évig élnek, és meglepően sokáig, 12-14 éves korukig aktívak.

Ha már nem bírják a szánhúzást, akkor nyugdíjba vonulnak, és a kölykök mellett helyezik el őket. Nincs túlságosan vastag bundájuk, de állandóan mozgásban vannak, ezért nem fáznak. A közhiedelemmel ellentétben, nem mindegyik husky fehér és kék szemű. Az állatok 70 százalékának barna a szeme, a többié kék, vagy felemás.

A huskyszán vezetése nem egyszerű, a kutyák csaholnak, vonyítanak az indulás előtt. Látszik rajtuk, hogy alig várják az indulást. Amikor nekilendülnek, minden kutya az első kettőt követi. Ők a legokosabbak. A vezérkutya pontosan tudja, az ember mikor mit jelez, és ők követik is ezeket az utasításokat. Az okos kutyák 90 százaléka szuka. Érdekes és elgondolkodtató…

Nem bankrablás

A lappok manapság rénszarvastenyésztésből, halászatból, huskytartásból élnek. Az utak a fővárosban is havasak, keményre fagyottak, a nordic walking nevű sport is innen ered. Nagyon sok embert láthatunk hegyes botokkal a kezében közlekedni. Ennél persze gyorsabb a motorosszán, mely természetes közlekedési eszköz errefelé. A működését öt perc alatt elmagyarázzák, nem túl bonyolult. Egy kis piros pöcköt kell felhúzni, majd be kell rántani a motort.

Ennél jóval bonyolultabbak az előkészületek. Lappföldön ugyanis télen mínusz 20 fok körüli a hőmérséklet. Emiatt kevés a termoruha és az overál. Szükség van egy nagyon vastag kesztyűre, és pamut fejvédőre is. Ez utóbbi olyan símaszk, amit a bankrablók is szoktak viselni. Erre vesszük fel a bukósisakot.

A menetszél miatt mindez kemény próbatétel. Fázik az ujjunk, fázik a nyakunk, és ha elfelejtjük lehajtani a bukósisakot, akkor még a szánk is. Víztartalmú dologgal ne kenjük be az ajkunkat, mert oda fagyhat. Menet közben felnézünk az égre, és bámuljuk a csillagokat. Az égitestek hihetetlenül ragyognak, és úgy tűnik, mintha egy karnyújtásnyira lennének tőlünk.