Abbászék csatlakoznak a hágai bírósághoz

A Palesztin Hatóság április elsején csatlakozhat a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC). Ban Kim Mun, a világszervezet főtitkára azt közölte, a Római Statútum, amelyet múlt héten írt alá Mahmúd Abbász, a csatlakozás után a Palesztin Hatóságra is vonatkozik majd.

A palesztin vezetés célja a csatlakozással az, hogy Izraelt háborús bűnök elkövetésével vádolhassák meg, s ezzel egyrészt fokozzák az ország diplomáciai elszigeteltségét, másrészt pedig tovább erősítsék a világban, s a nemzetközi médiában: az agresszor Izrael volt. Az ICC szerint a bíróság a 2014. június 13. óta történt jogsértéseket vizsgálhatja ki palesztin területen, vagyis a nyári gázai háború bűnöseinek felelősségre vonása is a határkörébe tartozik.

A bíróság szóvivője ugyanakkor kiemelte: a bíróság illetékességének elismerése még nem jelenti azt, hogy automatikusan eljárást is indítanak. Először megvizsgálják a vádakat, s az eljárás megindításáról Fatou Bensouda, az ICC főügyésze dönt. Amennyiben Bensouda előzetes vizsgálatot indít az elé tárt ügyekben, akkor újabb akadályt jelenthet a palesztinok számára, ha azokat nem bűnügyi, hanem politikai természetűnek minősítik, és ezért nem tekintik illetékesnek a bíróságot.

Csak azokban az esetekben vizsgálhatnák a csatlakozás előtt történteket, vagyis például az Erős Szikla hadművelet haláleseteit, ha a csatlakozásnál, a Római Statútum aláírásánál már megjelölték azokat. A palesztin lépés azonban a visszájára is elsülhet, mert ezzel a palesztinok ellen is indulhat eljárás.

A terrorcselekmények áldozatait képviselő Surat HaDin izraeli szervezet közölte, az ICC-hez fordul, hogy a Palesztin Hatóság három magas tangú tagja ellen indítson eljárást. Rami Hamdallah kormányfőről, Madzsid Faradzs titkosszolgálati vezetőről és Dzsibril Radzsubról van szó, aki a rakétatámadásokért felelt.

Több szakértő szerint az is elképzelhető, hogy az ICC meg sem kezdi majd a bűnügyi eljárást, mivel az izraeli fél palesztinok elleni, bizonyítékokkal alátámasztott beadványokkal fogja bombázni a bíróságot. Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindenesetre egyértelművé tette: Izrael nem hagyja, hogy katonáit a hágai bíróság elé citálják.

Szerző
Frissítve: 2015.01.07. 21:00

Korai még „leírni” Barack Obamát

Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:32
Obama eltökélte, hogy megvédi elnöksége vívmányait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Barack Obama eltökélte, kihasználja 2015-öt, hisz gyakorlatilag ez az utolsó esztendő, amikor esélye nyílik rá, hogy elnöki programjának még nem teljesített ígéreteit, vagy legalább azok egy részét beváltsa. 2016 már teljes egészében az elnökválasztási kampánnyal telik el, s addigra a Fehér Ház lakója valamelyest háttérbe szorul. Obama január 20-án mondja el évértékelő elnöki üzenetét, de politikai terveinek bizonyos részleteit már e héten, három államot érintő országjáró körútján megismerhetik az amerikaiak.

Az Irakban és Szíriában egyre inkább teret nyerő, az amerikai közvéleményt drámai lefejezések sorozatával sokkoló Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem folytatása így 2015 egyik legfontosabb feladata lesz az elnök számára. Több mint háromezer amerikai katonát küldtek vissza az iraki hadsereg támogatására, Afganisztánban pedig egyelőre tízezres kontingens maradt, bár a létszámot az év végére ötezerre tervezik csökkenteni. A republikánus többség a Fehér Ház iraki és afganisztáni lépéseit egyaránt bírálja, s nagyobb katonai erő bevetését sürgeti.

Obama minden jel szerint arra készül, hogy a következő két évben a guantánamói börtöntábor bezárását is megvalósítsa. Ha lassan is, de csökken a Kuba területébe beékelődött amerikai bázison fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított rabok száma. Igaz, az al-Kaida „nehézfiúinak” elhelyezése továbbra is reménytelennek látszik, csekély az esély arra, hogy a republikánus többségű törvényhozás hozzájárul a hírhedt terroristák átszállításához, noha szuperbiztos börtönök állnának rendelkezésre az Egyesült Államok területén.

Az elnök célja az lehet, hogy 60-80 körülire csökkenti a fogolylétszámot, olyan alacsonyra, hogy már egyáltalán ne legyen gazdaságos a börtöntábor fenntartása. A New York Times szerint 59 olyan rabot tartanak fogva, akiket semmivel nem vádoltak meg, s a közeljövőben két újabb csoport elengedése is várható. (Jórészt alacsony rangú tálib harcosokról van szó.)

Az amerikai-kubai kapcsolatok rendezése kínálja alighanem a legkomolyabb esélyt arra, hogy Obama nevét méltassák a történelemkönyvek. Világszerte üdvözölték a diplomáciai viszony helyreállításának tervét, s a több mint öt évtizedes kereskedelmi embargó feloldásának szándékát – noha a jórészt Floridában élő kubai emigráns közösség idősebb generációja felháborodottan fogadta Obama december 17-i bejelentését.

Lehet persze, hogy az embargó a jövőben is fennmarad, mivel eltörléséhez a kongresszusi republikánus többség jóváhagyására lenne szükség. A Parti Őrség attól tart, hogy ismét megindulnak Florida partjai felé Kubából a csónakos menekültek, ennek jeleit már decemberben észlelték.

Obama és a kedden beiktatott új kongresszus között több téren nagy csatározások várhatók. Mihamarabb meg kellene erősítenie a szenátusnak két fontos kinevezést: az igazságügyi tárca élére szánt Sally Yates, eddigi georgiai szövetségi ügyész és a Pentagon élére kiválasztott védelmi szakértő, Aston Carter jelölését. Obama beígérte, ha kell, kikerüli a törvényhozást, s elnöki rendeletekkel lép a fontosnak ítélt ügyekben.

Eltökélte, hogy nem engedi az egészségügyi reform visszafordítását, s közölte azt is, vétót emel a Keystone XL csővezeték megépítésének terve ellen. Ez az első projekt, amelyet minden áron keresztül akarnak vinni a republikánusok. A Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó csővezeték új ágának kiépítését azonban az Obama-kormányzat környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja, s gazdasági hasznát is megkérdőjelezi. Obamának az idén Párizsban aláírandó új környezetvédelmi egyezmény megvalósításához ugyanakkor szüksége lehet republikánus együttműködésre.

Szerző
Frissítve: 2015.01.07. 21:18

Korai még „leírni” Barack Obamát

Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:32
Obama eltökélte, hogy megvédi elnöksége vívmányait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Barack Obama eltökélte, kihasználja 2015-öt, hisz gyakorlatilag ez az utolsó esztendő, amikor esélye nyílik rá, hogy elnöki programjának még nem teljesített ígéreteit, vagy legalább azok egy részét beváltsa. 2016 már teljes egészében az elnökválasztási kampánnyal telik el, s addigra a Fehér Ház lakója valamelyest háttérbe szorul. Obama január 20-án mondja el évértékelő elnöki üzenetét, de politikai terveinek bizonyos részleteit már e héten, három államot érintő országjáró körútján megismerhetik az amerikaiak.

Az Irakban és Szíriában egyre inkább teret nyerő, az amerikai közvéleményt drámai lefejezések sorozatával sokkoló Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem folytatása így 2015 egyik legfontosabb feladata lesz az elnök számára. Több mint háromezer amerikai katonát küldtek vissza az iraki hadsereg támogatására, Afganisztánban pedig egyelőre tízezres kontingens maradt, bár a létszámot az év végére ötezerre tervezik csökkenteni. A republikánus többség a Fehér Ház iraki és afganisztáni lépéseit egyaránt bírálja, s nagyobb katonai erő bevetését sürgeti.

Obama minden jel szerint arra készül, hogy a következő két évben a guantánamói börtöntábor bezárását is megvalósítsa. Ha lassan is, de csökken a Kuba területébe beékelődött amerikai bázison fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított rabok száma. Igaz, az al-Kaida „nehézfiúinak” elhelyezése továbbra is reménytelennek látszik, csekély az esély arra, hogy a republikánus többségű törvényhozás hozzájárul a hírhedt terroristák átszállításához, noha szuperbiztos börtönök állnának rendelkezésre az Egyesült Államok területén.

Az elnök célja az lehet, hogy 60-80 körülire csökkenti a fogolylétszámot, olyan alacsonyra, hogy már egyáltalán ne legyen gazdaságos a börtöntábor fenntartása. A New York Times szerint 59 olyan rabot tartanak fogva, akiket semmivel nem vádoltak meg, s a közeljövőben két újabb csoport elengedése is várható. (Jórészt alacsony rangú tálib harcosokról van szó.)

Az amerikai-kubai kapcsolatok rendezése kínálja alighanem a legkomolyabb esélyt arra, hogy Obama nevét méltassák a történelemkönyvek. Világszerte üdvözölték a diplomáciai viszony helyreállításának tervét, s a több mint öt évtizedes kereskedelmi embargó feloldásának szándékát – noha a jórészt Floridában élő kubai emigráns közösség idősebb generációja felháborodottan fogadta Obama december 17-i bejelentését.

Lehet persze, hogy az embargó a jövőben is fennmarad, mivel eltörléséhez a kongresszusi republikánus többség jóváhagyására lenne szükség. A Parti Őrség attól tart, hogy ismét megindulnak Florida partjai felé Kubából a csónakos menekültek, ennek jeleit már decemberben észlelték.

Obama és a kedden beiktatott új kongresszus között több téren nagy csatározások várhatók. Mihamarabb meg kellene erősítenie a szenátusnak két fontos kinevezést: az igazságügyi tárca élére szánt Sally Yates, eddigi georgiai szövetségi ügyész és a Pentagon élére kiválasztott védelmi szakértő, Aston Carter jelölését. Obama beígérte, ha kell, kikerüli a törvényhozást, s elnöki rendeletekkel lép a fontosnak ítélt ügyekben.

Eltökélte, hogy nem engedi az egészségügyi reform visszafordítását, s közölte azt is, vétót emel a Keystone XL csővezeték megépítésének terve ellen. Ez az első projekt, amelyet minden áron keresztül akarnak vinni a republikánusok. A Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó csővezeték új ágának kiépítését azonban az Obama-kormányzat környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja, s gazdasági hasznát is megkérdőjelezi. Obamának az idén Párizsban aláírandó új környezetvédelmi egyezmény megvalósításához ugyanakkor szüksége lehet republikánus együttműködésre.

Szerző
Frissítve: 2015.01.07. 21:18