A dráma folytatódik Franciaországban

Nemzeti gyásznapot hirdetett Francois Hollande államfő csütörtökön a párizsi szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo elleni, 12 áldozatot követelő terrortámadás után. Egyperces csenddel adózott Franciaország a meggyilkolt újságíróknak, szolidaritását, döbbenetét fejezte ki az európai média, politika és egyházak egyaránt. Magyarországon is megemlékeztek az áldozatokról. Miközben egész Európa gyászol, újabb lövöldözés alakult ki a gyanúsítottak és a rendőrség között Párizstól 45 km-re.

Mécseseket gyújtottak Budapesten is, a Francia Intézet előtt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Új fejezet az európai terror történetében

A párizsi terrortámadás többek között és mindenekelőtt az európai migrációs problémákra hívta fel a figyelmet, arra, hogy az Európai Uniónak és általában az európai országoknak ezzel a kérdéssel sürgősen szembe kell nézniük. A Népszava Tarjáni Péter rendőrségi szakértőt, illetve Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, egyetemi tanárt kérdezte. Értékelésük szerint Európának a jövőben is számolnia kell terrorcselekményekkel, de a magyar lakosságnak közvetlenül nincs mitől tartania.

Tarján Péter: A magyarországi muzulmán közösség integrálódott

Nyugat-Európának mindenképp kell tartania hasonló támadástól – nyilatkozta lapunknak Tarjáni Péter rendőrségi szakértő. Álláspontja szerint ez a támadás a migrációs problémákra hívta fel a figyelmet. Nyugat-Európa bevándorlói között nem egy olyan család van, amely már nem első bevándorló nemzedék, hanem már több generáció óta települtek át. Ennyi idő után sem tudtak beilleszkedni az ottani társadalomba. De nem csak ezen a szinten vannak problémák, állítja Tarjáni, az is gond, hogy sok perifériára szorult muszlim szimpatizál az al-Kaidával, a vallási szélsőséggel. Úgy gondolja, hogy a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás komoly változást idéz elő. Nem csak azért, mert a szegregációs problémákra hívja fel a figyelmet, hanem azért, mert a kulturális, politikai különbségekre is rávilágít, s ugyanakkor bizonyítja, hogy a védelmi rendszer sem a legmegfelelőbb. A rendőrségi szakértő szerint ezzel a merénylettel gyakorlatilag új fejezet nyílt Európa történelmében.

Rávilágíthat arra, hogy a muszlim szemében Európa gyengének tűnik – nyilatkozta Tarjáni. Ez a szemléletbeli különbségből adódik. A muszlimoknak az európai rendszer, nagyon „laza”, amivel ők nem értenek egyet.

A történtek után alapvető kérdés, hogy mi lehet erre Európa válaszlépése? Tarjáni szerint nagyobb kontrollra van szükség és nem csak a bevándorlás terén. Európa javítani fogja a hírszerzést, a módszereken is változtatni fog, a terrortámadás hangadót pedig „levadásszák”, vélekedik. Ellenkező esetben a szélsőségek erősödni fognak, a harcos oldal fog előtérbe kerülni és az megint nem jó. Ezért a biztonság érdekében korlátozásokra lesz szükség, mondta.

A merénylettel Tarjáni szerint azt akarták üzenni, képesek arra, hogy a háborút Párizs utcáira is átvigyék és bizonyítsák, hogy a francia rendőrök semmit nem érnek a „muszlim katonákkal” szemben. Vélhetően ezzel is azt akarták bizonyítani, hogy „az ő népük jobb és erősebb a másik népnél”. „Pontosan tudták a támadók, hogy a rendőröknek velük szembe semmi esélyük nem volt. Védekezni sem tudtak, és kizártnak tartották, hogy a rendőrök meg tudják magukat és másokat védeni. Ellenben, ha a párizsi rendőrök megfelelően fel lettek volna szerelkezve fegyverrel és védőfelszereléssel, biztos vagyok benne, hogy a terroristáknak semmi esélyük nem lett volna” – vélekedett a rendőrségi szakértő. Kiemelte, hogy a francia nyomozókra és rendőrökre figyel most mindenki, ezért hatalmas nyomás van az ottani hatóságokon, hiszen most nem csak saját maguknak, de Európának, sőt az egész világnak bizonyítaniuk kell. „Nyilván benne van a pakliban, hogy tévedhetnek a rendőrök, de minél több óra (és szándékosan nem napot mondok) telik el, annál többet fognak tudni a nyomozók és közelebb kerülnek ahhoz, hogy elkapják az elkövetőket. Ha el is fogják a lövöldözőket az a legnagyobb kérdés, hogy vajon életben akarnak-e maradni. Könnyen előfordulhat, hogy inkább az öngyilkosságot választják, mint a vallatást. A párizsiaknak viszont az lenne a jó, ha élve sikerülne elkapni őket, hiszen akkor még több információt tudnának szerezni” – állította Tarjáni.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy Magyarországnak kell-e a tartania hasonló támadástól. A szakértő szerint nem lehet kizárni, hogy ide nem érnének el a támadások, de nagyon kicsi rá az esély. Az itteni muszlim közösség egészen más, mint Nyugat-Európa országaiban. Kint – akár Franciaországban, akár más nyugat-európai országban – nem tudnak mit kezdeni magukkal az ott élő, jórészt munkanélküli fiatalok. Hazánkban a társadalom fontos részei, hiszen nem egy muszlim vallású ember ügyvédként vagy orvosként helyezkedett el és sokuk gyermeke magyar állampolgár. A vallási felfogásuk is egészen más. A magyarországi muzulmán közösség be tudott illeszkedni a magyar társadalomba és nem érzi magát kirekesztettnek.

Nógrádi György: Az európai hangulat a szélsőségeket erősíti

A Corvinus Egyetem tanárától, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőtől azt kérdeztük elsősorban mi vezetett Európa szeptember 11-éhez, mi váltotta ki ezt a döbbenetes mészárlást? Nógrádi szerint több tényező játszott közre, ezek közül egyik a muszlim lakosság nyugat-európai helyzete. Emlékeztetett, hogy Franciaországban a lakosság 6-8 százaléka muzulmán, egyes városokban elérte a 30-40 százalékot is. Ez már a bevándorlók második, harmadik nemzedéke. Az első generáció, amely az ötvenes-hatvanas években érkezett, általában egyedülálló volt, szakmát akart tanulni, integrálódni és nyelvet tanulni. Ma viszont már egész családok jönnek, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak integrálódni. Nyugat-Európa szinte minden államára igaz, hogy a harmadik világbeli migránsok, - muzulmánok és nem muzulmánok - helyzete rendkívül nehéz, mutatott rá a szakértő. Németországban például a harmadik világbeli, ezen belül a muzulmán gyerekek jelentős hányada nem tudja elvégezni az általános iskolát. Perifériára szorulásukat jelzi, hogy például míg Svédországban a lakosság 4 százaléka muzulmán, közülük kerül ki a bűnelkövetők 77 százaléka. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a két közösség közötti közeledés, a bevándorlók integrációs folyamata megtört, szögezte le. A helyzet és a hangulat romlik, mondta. Németországban létrejött a Pegida, amely alapvető céljául jelölte meg, hogy „az európai hazafiak a Nyugat iszlamizálódása ellen harcoljanak”. E mozgalom szépséghibája az, hogy Szászországban, ahol a Pegida létrejött, nincs is iszlám lakosság, alig éri el a 0,1 százalékot.

Azt szokták még felhozni, hogy az előrejelzések szerint néhány éven belül iszlám többség lesz Európában. Nógrádi viszont elmondta, hogy épp az elmúlt napokban cáfolták meg ezt a tévhitet az európai statisztikák. Kiderült, hogy a hetvenes években egy Európába bevándorolt muzulmán családnak átlag 4,4 gyermeke volt, jelenleg egy átlagos muzulmán családban Nyugat-Európában 2,2 gyerek van. De minden megváltozott, és Európa nem tud mit kezdeni a migránsokkal, szögezte le Nógrádi, emlékeztetve, hogy ez a továbbiakban is komoly problémák elé állítja majd a kontinenst. Mindezek közül a legsúlyosabbnak azt tartja, hogy Európában nemzeti hatáskörben folyik a migrációs politika kialakítása, vagyis hogy nincs összehangolás és egyeztetés az uniós államok között sem.

A másik fontos összetevőnek a francia kormány és állam közel-kelet politikáját tartja Nógrádi György. Kiemelte: a franciák rendkívül aktívan részt vesznek a szíriai ellenzék támogatásában, kedden a Charles de Gaulle repülőgéphordozó, a francia flotta büszkesége parancsot kapott, hogy menjen a szír partokhoz és bombázza az Iszlám Államot. A francia gépek előbb felszálltak bombázni Líbiát 2011-ben, mint ahogy az ENSZ-jóváhagyás megszületett. Jelenleg részt vesznek a polgárháborúban Maliban, mert az elv az, hogy részt kell venni, hiszen alig három órányira van Párizstól. Ez a francia politika kivívta sok muzulmán állam nemtetszését és nyilván sok szélsőséges haragját is, mondta.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Európa nem figyelt eléggé oda azokra a reakciókra, amelyek a Mohamed-karikatúrák koppenhágai megjelenése után születtek. Látni kellett volna, hogy nem csak az iszlám szélsőséges csoportok tiltakoztak, hanem jó pár arab ország megszakította a kereskedelmi kapcsolatot Dániával. „Európában ez sajtószabadság, de az ő szemükben nem az. Azok a német lapok, amelyek soha nem közölték le ezeket a karikatúrákat, most első oldalon sajtószabadság felirattal jelentek meg. Most egy egész ország gyászol, gyászol Európa is, de utána el kell gondolkodni, hogy ha a két kultúra békében akar élni, akkor mit kell megtenni és lépni ennek érdekében. Most egyelőre más prioritások vannak, gyász és felderítés, de nemsokára el kell gondolkodni azon is, hogy kit milyen felelősség terhel”, emelte ki Nógrádi. „Személyes véleményem, hogy a mostani merénylet után a szélsőség mindkét oldalon meg fog erősödni Európában, a hangulat pedig őket fogja erősíteni. Erre sajnos elég sok jel utal”, mondta.

A biztonságpolitikai szekértő hangsúlyozta, hogy a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás Franciaország legsúlyosabb és legmegdöbbentőbb merénylete, most fordult elő másodszor, hogy legmagasabb fokozatra emelték a terrorkészültséget az országban. Sajátossága az, hogy olyanok hajtották végre, akik „nem nagy merényletben, hanem kicsiben gondolkodtak”. Ezt sokkal könnyebb végrehajtani és sokkal nehezebb kivédeni, vélekedett. Emlékeztetett arra is, hogy a támadás után a brit katonai akadémia egyik professzora elmondta, ők úgy számolnak, hogy az Iszlám Állam területéről hazatérők mintegy 10 százaléka próbál majd elkövetni merényleteket. Mint ismert, több ezer európai állampolgárságú muzulmán harcol az IS oldalán, közülük becslések szerint hozzávetőlegesen kétezer francia. Ezek tíz százaléka elképesztő számot jelent, ha merénylőkben gondolkodunk, fogalmazott a szakértő.

A továbbiakban az az alapkérdés, hogy milyen hatása lesz mindennek a francia belpolitikára és milyen az európai politikára, állítja Nógrádi, ismételten hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak gyorsan meg kell oldania a bevándorlás kérdését.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy felülről szervezett és központilag támogatott tényleges al-Kaida merényletről van szó, vagy néhány hírnévre vágyó fiatal magánakciójáról. Az elkövetők azt mondták magukról, hogy a nemzetközi terrorszervezet tagjai, egyikük közismerten kapcsolatban is állt a jemeni szárnnyal, de arra nincs bizonyíték, hogy parancsra, utasításra cselekedtek. Nógrádi elmondta, hogy egyelőre az amerikai és a francia titkosszolgálat véleménye nem egyezik e kérdésben, kívülről, információk nélkül nem lehet és nem érdemes latolgatni. A franciák szerint jól szervezett al-Kaida merénylet történt, álláspontjukat arra építik, hogy az egyik elkövető a jemeni al-Kaida tagja. Az amerikaiak viszont azt mondják, hogy az Iszlám Államtól jöttek. „Mindaddig, míg a világ hírszerzésének elitje nem tudnak egységes álláspontra helyezkedni, addig rendkívül nehéz erre információk nélkül bármiféle választ adni. De nem is ez a lényeg talán ebben a történetben. A francia rendőrség közzétette, hogy ez az algériai származású francia Szíriában kapott kiképzést. A kérdés pedig az, hogy kitől. Közismert, hogy a szíriai ellenzéki szervezetek jelentős része nyugati támogatással született, majd jelentős részéből terrorbrigád lett. Ha kiderül, hogy egy olyan csoport keretében kaptak kiképzést, amely nyugati támogatásban részesült, az óriási presztízsveszteség lesz a Nyugatnak, mert azt fogja bizonyítani, hogy a Nyugat közel-keleti és Szíria-politikája katasztrofálisan rövid távú volt, és nagy szimbolikus nyereség Bassár el Aszad szíriai elnöknek”, nyilatkozta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.