Aggódnak a pápa életéért

Kiélezett politikai időszakban érkezik a pápa kedden Srí Lankára, hiszen múlt héten vereséget szenvedett az államfőválasztáson Mahinda Rajapaksa elnök az ellenzék jelöltjével, Maithripala Sirisena volt egészségügyi miniszterrel szemben, s szakértők az ország destabilizálásától tartanak. A látogatás a helyi katolikus egyházon belül is vitákhoz vezetett.

Aggódnak a pápa életéért, hiszen többen attól tartanak, zavargások törhetnek ki Srí Lankán azt követően, hogy az államfő elvesztette a múlt héten megrendezett voksolást. Malcolm Ranjith bíboros ezért a rend és a béke megőrzésére szólított fel.

„Az ország polgárait arra kérjük, mindent kövessenek el a pápalátogatás sikeréért ebben a helyzetben, amikor új elnököt választottak” – jelentette ki. Kiemelte, hogy az új, január 9-én beiktatott államfő, aki Rajapakséhoz hasonlóan buddhista, szintén a látogatás sikerében érdekelt. Az országban egyébként 70-75 százalék a buddhisták, hat százalék a katolikusok aránya.

Amiatt is keltett némi aggodalmat a látogatás, mert még augusztusban radikális, ultranacionalista buddhista szerzetesek megfenyegették a pápát: jobban teszi, ha nem teszi a lábát az ország területére. Akkor meg is támadtak egy katolikus rendezvényt.

E radikális csoportok sokáig csak a muzulmánokat, az evangélikusokat és a húsvétistákat vették célba, de már a katolikusok ellen is fellépnek. Egy szélsőséges szerint a pápának bocsánatot kell kérnie a buddhistáktól azon keresztény kormányok nevében, amelyek rémtetteket hajtottak végre az országban. Srí Lanka portugál, holland, valamint brit fennhatóság alatt állt.

A radikális propaganda gyorsan terjed, s ami aggasztja a katolikusokat a pápalátogatás előtt. A radikális buddhisták nem egyszer zavarták meg más vallásúak rendezvényeit, s félő, hogy hasonló akcióra készülnek a következő napokban is.

Bár a Vatikán is jelezte, minden a tervek szerint történik majd, s a nem túl kedvező előjelek ellenére a pápa elutazik az országba, valójában még december végén sem volt teljesen biztos, hogy létrejön-e az út. A Szentszéknek ugyanis nem volt ínyére, hogy Rajapaksa az elnökválasztást megelőzően a pápalátogatást is kampány részévé tette meg: az ő érdemének állította be, hogy létrejöhetett a vizit, a katolikusok nagy barátjának állította be magát.

Egy hatalmas poszteren például a következőket ábrázolta. A mosolygó pápa mellett Rajapaksa állt, aki mintha ezt mondta volna az egyházfőnek: „Áldás a szentatyától. Te vagy az elnökünk, te győzöl”. Több püspök és egyházi személyiség ezért a választás elhalasztására szólította fel a megbukott elnököt, de süket fülekre találtak.

A bizonytalanság másik oka az volt, hogy Rajapaksa nemzetközi megítélése sem volt a legjobb, az ENSZ emberi jogi bizottsága is bűntettek elkövetésével vádolta a megbukott elnököt a polgárháború utolsó szakaszában, 2009-ben. Még a 2000-es végén is tűntek el emberi jogi aktivisták, sőt, katolikus pap is: a tamil lelkipásztornak, Francis Josephnek azután veszett nyoma, hogy beszámolt XVI. Benedek pápának a kormányerők rémtetteiről. Összesen 146 ezer személy tűnt el a polgárháború során, s több tízezren vesztették életüket.

Rajapaksa a látogatást arra akarta felhasználni, hogy változtasson a róla kialakult, nem éppen pozitív képen. Erre azonban már nem lehet módja, s valójában a Vatikán szempontjából ezért nem is nevezhető feltétlenül szerencsétlennek, hogy vesztett az államfőválasztáson.

A helyi katolikus egyházon belül is akadtak kételkedő hangok például amiatt, mert tüntetések lehetnek az országban a siralmas szociális állapotok miatt. Leo Perere, a colombói egyházmegye úgynevezett világi apostolok csoportjának igazgatója korábban nyílt levelet intézett a helyi püspököknek, hogy halasszák el a látogatást, mert nagyon káros következményei lennének, ha az emberekben azt a benyomást erősítenék, hogy a pápa Rajapaksát támogatja. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint valójában egyik elnökjelölt sem kíván síkra szállni az etnikai és vallási kisebbségek érdekeiért, mindketten hindu nacionalisták.

A pápa hétfőn, azaz ma utazik el Rómából, s kilencórás utat követően érkezik meg Srí Lanka fővárosába, Colombóba. Itt az ország püspökeivel találkozik, illetve más vallások képviselőivel folytat megbeszéléseket. Másnap szentté avatja Joseph Vaz misszionáriust, akinek szentté avatási eljárása szeptemberben zárult le. Vaz (1651-19711) az akkor portugál fennhatóság alatt álló (ma indiai) Goában született.

Később az akkor még Ceylonnak nevezett Srí Lankára utazott, amikor a sziget Hollandiáé volt, s a kálvinizmust vezették be hivatalos vallásként, miután elfoglalták Portugáliától. Feladata a katolikus egyház újjáépítése volt. Ceylon Apostolának is nevezték, 1995-ben II. János Pál Colombóban avatta boldoggá. A 14-i szentté avatás spirituális szempontból a látogatás legfontosabb eseménye lesz. Még ugyanezen a napon helikopterrel a tamilok lakta Madhuba, a Mária kegyhegyhez megy a pápa, ahol az 1983-2009 közötti polgárháború áldozataival, s hozzátartozóikkal imádkozik.

Ez is viták forrása volt, mivel olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint túl rövid az itt eltöltött három óra. Mindenesetre II. János Pál után ő a második egyházfő, aki tamil földre látogat. A tamilok 20 százaléka katolikus, nagy részük hindu. A polgárháború idején esetenként 10 ezer menekültet láttak el a zarándokok komplexumában. 1999 novemberében aztán egy támadás során 44 személyt öltek meg.

Január 15-én Ferenc pápa a Fülöp-szigetek fővárosába, Manilába látogat, ahol rocksztárként fogadják majd. Egyes vélekedések szerint 18-án többen lehetnek a szabad ég alatt tartandó szentmiséjén, mint 1995-ben, amikor II. János Pál pápára ötmillióan voltak kíváncsiak. Ázsia legkatolikusabb országában a Hayan tájfun túlélőivel is találkozik majd. Jövő hétfőn utazik vissza a Vatikánba.

Több tagja lesz a Bíborosi Kollégiumnak?

A Vatikánban mérlegelik, hogy megemeljék a pápaválasztó bíborosok létszámát, a mostani 120-ról 140-re – jelentette az MTI az ANSA olasz hírügynökségre hivaatkzova. A pápaválasztó, vagyis a nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok létszámának növelését tartalmazó dokumentumot Antonio Canizares Lloveza spanyol bíboros dolgozta ki az utóbbi hónapokban. Az ANSA tudomása szerint a tervezetet jelenleg Ferenc pápa tanulmányozza.

Az egyházfő a pápaválasztó bíborosok létszámának módosítását a Vatikánba február közepére összehívott bíborosi tanácskozáson (konzisztóriumon) akarja ismertetni.A mindenkori egyházfőt megválasztó bíborosok számát VI. Pál 1975-ben maximum 120 főben határozta meg. A létszámot 1996-ban II. János Pál is megerősítette. Ezt Ferenc pápa a tervek szerint hússzal akarja növelni. Ezzel jelentősen változhat a pápaválasztó testület földrajzi megoszlása, mivel a hagyományosan európai többségű pápaválasztók sorai főleg a harmadik világból érkező bíborosokkal bővülnének.

A nyolcvanadik év betöltése és halálozások miatt jelenleg 110 pápaválasztó bíborosok van. Egy esetleges pápaválasztó konklávén most Európát 52, Észak-Amerikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 16, Afrikát 13, Ázsiát 11, Óceániát 1 pápaválasztó bíboros képviselné. Ferenc pápa azonban a februári konzisztóriumon 15 új pápaválasztó bíborost kreál, miközben mások elérik a nyolcvanas korhatárt és elesnek a pápaválasztói jogtól. A Ferenc pápa által kiválasztott 15 új bíborosból csak öt európai.