Árengedményeket nem "hoz" Putyin

Várhatóan nem jutalmazza majd energiaár engedményekkel a tavasszal Budapestre érkező Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor miniszterelnököt. Néhány Moszkva számára kedvező üzleti ajánlattal azonban előállhat a Kreml első embere. Lehet szó a paksi bővítési szerződés módosításáról, új gázvezeték építéséről, vagy éppen hazai gáztároló eladásáról. Kérdés azonban, hogy az ajánlatok közül melyik marad titokban és melyik kerül napvilágra.

Rendkívül szerencsétlen ötlet, hogy Orbán Viktor kormányfő hamarosan – várhatóan tavasz elején - Budapesten fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ezzel a lépéssel ugyanis ismét azt deklarálja a Fidesz-kormányzat, hogy az Európai Unióval (EU) és az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) szembeni szövetségesi kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva kész különböző paktumokat kötni Moszkvával. Egy újabb Orbán-Putyin egyezségnek pedig rendkívül negatív lenne a nemzetközi visszhangja, már maga a találkozó is erősíti majd Budapest kedvezőtlen megítélését. Így a látogatás tovább fokozhatja Orbán önmaga által előidézett külpolitikai elszigeteltségét, amelyből szemmel láthatóan igyekszik mindenáron kitörni a miniszterelnök – nyilatkozta lapunknak Deák András György.

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa úgy véli: a találkozón az aktuális politikai kérdések - köztük az EU-orosz viszony javítása - mellett vélhetően az energetikai együttműködés lehetőségei lesznek a központi témák. Így szóba kerül majd a paksi atomerőmű bővítésének a kérdése, a meghiúsult Déli Áramlat beruházás valamilyen pótlása, az idén lejáró orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés megújítása és esetleg valamelyik magyar földgáztároló eladása Moszkvának. Kérdés azonban – tette hozzá a szakember -, hogy a megvitatott ügyek közül melyek kerülnek nyilvánosságra és melyek maradnak titokban. Ezt feltehetően – az eddigiekhez hasonlóan – a Kreml dönti majd el.

Az Oroszország-szakértő szerint arra azonban nem számíthat Orbán, hogy az eddigi Moszkva barát magatartásért cserében valamilyen extra árengedményt kap Putyintól az ideszállított földgáz, vagy a paksi bővítés árából. Moszkva pénzügyi helyzetét ugyanis jócskán megingatták az Oroszország elleni nemzetközi szankciók, illetve az, hogy néhány hónap alatt a korábbi hordónkénti 100 dollárt meghaladó szintről mostanra 50 dollár közelébe estek a nemzetközi piacon az olajárak. (Moszkva legfőbb exportcikke a kőolaj és a földgáz. A zuhanó olajárak pedig magukkal rántják a gáz jegyzésárakat is.) Szinte kizárt, hogy az orosz kormányfő árkedvezményekkel jutalmazza majd Orbánt – állítja Holoda Attila is. A második Orbán-kabinet volt energetikai államtitkár - helyettese úgy látja: a Kreml mentalitásától meglehetősen messze áll a puszta jóindulatból történő ajándékozgatás. Ellenkezőleg, Moszkva mindig is alaposan szem előtt tartotta a saját érdekeit – fűzte hozzá az orosz féllel történő tárgyalásokban járatos szakember. Aki hozzátette: az orosz oldal képviselői híresek az alapos felkészültségükről, illetve a kifejezetten rámenős tárgyalási stílusukról. Ezért célszerű lenne, ha magyar oldat is tapasztalt szakemberek képviselnék, nem pedig az ilyen egyeztetésekben kevésbé járatos politikai megbízottak.

Szakértők szerint Putyin valamilyen javaslatot hozhat majd magával nemrég meghiúsult a Déli Áramlat projekt kiváltására. Ez lehet egy közvetítő szerep felajánlása Orbánnak az ukrán-orosz gázvita, illetve az EU-orosz konfliktus kezelésben. Az Ukrajnán át húzódó, jelenleg az orosz földgázt Európába szállító gázvezeték helyzetének a rendezése ugyanis megoldás lehetne az uniós ellátás stabilizálására. Egy ilyen sikeres tárgyalás „levezénylése” pedig javíthatna Orbán jelenleg kevésbé kedvező nemzetközi megítélésén. Ugyanakkor nem kizárt az a forgatókönyv sem, hogy a Kreml titokban pénzt kínál majd Orbánnak egy olyan gázvezeték megépítésre, amely legalább részben kiválthatja a Déli Áramlatot. Ilyen lehetne például a horvát tengerpartot Magyarországgal összekötő gázszállító rendszer kiépítése. Ebben az ügyletben pedig úgy jelenhetne meg feltűnés nélkül Moszkva, mint befektető, hogy például a magyar kormány magára vállalná a csővezeték kialakításának a finanszírozását, s erre a célra államkötvényeket bocsátana ki, amelyeket Moszkva felvásárolna – vélik egyes hozzáértők.

A Kreml egyes ügyleteket nyíltan is szívesen nyélbe ütne a Fidesz-kormánnyal – jegyzik meg a szakértők. Moszkva régóta szeretne például hozzájutni Magyarországon egy nagy kapacitású földgáztárolóhoz, hogy onnan juttathassa el az általa ideszállított gázt az európai ügyfeleihez. A Kreml erről 2009-ben már tárgyalt az akkori magyar kormányzattal, ám a Pusztaföldvár térségébe tervezett 1,5-2 milliárd köbméteres föld alatti tároló kialakításáról végül nem született megállapodás. A Fidesz-kabinettel viszont már született egy egyezség tavaly ősszel, amely alapján az orosz Gazprom néhány százmillió köbméter gázt bértároltat hazánkban. Így nem lehetetlen, hogy az Orbán-kormány tovább lép, és eladja valamelyik hazai gáztárolót az oroszoknak, vagy lehetőséget biztosítana az orosz állami gázipari mamutvállalatnak, a Gazpromnak Zsana térségében az új gázbefogadó kapacitások kialakítására. Ez a lépés azonban - bár gyorsan pénzt hozhatna a kormányzatnak -, de óriási taktikai hiba lenne Magyarország részéről. Emellett a további orosz térnyerést a magyar energetikai piacon sem az EU, sem az USA nem nézné jó szemmel – hangsúlyozzák az iparági szakértők. Akik hozzátették: eddig is rontotta országunk megítélését, hogy amíg a többi európai ország igyekezett függetlenedni az orosz energia beszállítóktól, addig az Orbán-kabinet ezzel az irányzattal, illetve a korábbi retorikájával szembe menve tovább erősítette az energiafüggőségünket Moszkvától.

Drágulhat a paksi hitel

Előfordulhat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a tavaszi látogatásakor rossz híreket is hoz majd Budapestre – állítják energiaipari szakértők.Nem kizárt , hogy a Kreml megpróbálja megváltoztatni a paksi atomerőmű bővítésére általa felajánlott tíz milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forint) hitel kamatát. Moszkva ugyanis a tavaly januárban megkötött kölcsönmegállapodás szerint 4,5 százalékos kamatrátával adná a a magyar atomerőmű fejlesztéséhez a beruházási hitelt, miközben az orosz jegybank ma már az ország pénzügyi helyzete miatt kénytelen hozzávetőleg 18 százalékos kamatot fizetni az általa kibocsátott államkötvényekre. Így az oroszoknak ma már nem jó üzlet a paksi hitelügylet, s emiatt – miután nem kis összegről, tíz milliárd euróról van szó – Moszkvának előbb-utóbb át kell gondolnia a kölcsön kondícióit. Az esetleges új moszkvai ajánlat azonban vélhetően titokban marad, mint ahogyan eddig szinte minden kormányzati lépés homályban maradt, ami a paksi atomerőmű bővítéséhez kötődik – jegyzik meg szakértők.

Az összeállítás folytatódik, kérjük lapozzon!