Az érdemi viták elől kitér a hatalom

A takarékszövetkezetek lenyúlása, vagy legutóbb a kereskedelmi láncok elleni támadássorozat célja a kormánybarát klientúra helyzetbe hozása - véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifogásolja, hogy a kormány döntéseihez nem kéri ki a szociális partnerek véleményét, s teljes bizonytalanságban tartja a társadalmat, a munkaadókat, a munkavállalókat. A hazai vállalkozók is főleg az országban uralkodó jogbizonytalanság matt nem fejlesztenek. A szövetség pedig a mindenkori kormánynak lenne szakmai alapokon megbízható, támogató, de szükség esetén kritikus szövetségese.

- Lassan sorban állás lesz a Nemzeti Választási Bizottság előtt, annyian akarnak népszavazási kérdést beadni a vasárnapi munkavégzés tilalma miatt. Ez nem hátráltatja a VOSZ kezdeményezését?

- A mi szövetségünk volt az első, amely még tavaly novemberben bejelentette, hogy ha az országgyűlés elfogadja ezt a jogszabályt, akkor népszavazást kezdeményez. Sajnos erre "rárepült" két párt is, a volt monoki polgármester vezette Összefogás és a Gyurcsány Ferenc által jegyzett DK. Természetesen ez szuverén joguk, nem is akarom kritizálni őket, de úgy vélem, a jelenlegi feszült közhangulatban nem szerencsés ilyen gazdasági, társadalmi kérdésben kezdeményezett népszavazás ügyében a pártok közvetlen részvétele. Talán jobb lett volna, ha a magyar társadalom egy jelentős szeletét alkotó vállalkozói és munkavállalói közösség együtt áll ki az ellen, hogy ilyen szigorúan korlátozzák a bolti kiskereskedelmi egységek nyitva tartását.

- Nem lekicsinyelve a VOSZ jelentőségét, de vannak, lesznek szövetségesei a népszavazás ügyében?

- A kezdeményezés hitelességét erősíti, hogy nem csak a vállalkozói "nyers érdekek" jelennek meg. Eddig két szakszervezeti konföderáció, a Liga és az Autonómok is jelezték csatlakozási szándékukat, hiszen itt bérekről, árakról, munkahelyekről és lakossági közérzetről is szó van. Tárgyalunk a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségével is. Őket roppant hátrányosan érintheti, hogy a szakmában "mágnes” boltoknak nevezett nagy alapterületű üzleteik vasárnap zárva lesznek. Ez rengeteg kisbolt forgalmát is visszaveti, ami szintén boltbezárásokkal és elbocsátásokkal jár majd. Az üzemidő csökkenése miatt nemcsak a pultok mögül, a pénztáraktól kell elbocsátani dolgozókat, hanem a hatalmas építmények kiszolgálását végzők sem érezhetik biztonságban magukat.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kifogásolja, hogy a kormány döntéseihez nem kéri ki a szociális partnerek véleményét, s teljes bizonytalanságban tartja a társadalmat. FOTÓ: Vajda József/Népszava

- A választási bizottság elutasította az Összefogás és a DK kérelmét, s ez eleve késlelteti a többi szervezet beadványának értékelését az új jogszabály szerint. Nem okoz gondot ez a csúszás?

- Éppen ellenkezőleg. A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény március 15-én lép életbe. Amikor elkezdhetjük az aláírásgyűjtést, akkor sajnos már nagyon sokan a saját bőrükön fogják érezni ennek az intézkedésnek a negatív hatásait.

- Milyen hatásokra gondol?

- Sérülni fog a piaci verseny tisztasága, rengeteg vállalkozó és munkavállaló érdeke. Ez a lépés egy rendkívül rossz, piactorzító intézkedés. Teljesen egyértelmű, hogy a törvény nem normatív módon szabályoz, kifejezetten a nagy nemzetközi láncok ellen irányul. Tavaly ősszel-télen a multinacionális kereskedelmi vállalkozások hét csapást szenvedtek el a kormányzattól, de a három legdurvább: az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díjnak például a legnagyobb hazai láncok esetében a hatvanszorosára(!) emelése, a kétévi veszteséges gazdálkodás után az adott vállalkozás kiszorítása a piacról, illetve "bónuszként" a vasárnapi munkavégzés a tökéletesen irracionális, a lakosság érdekeit is súlyosan sértő tilalma.

- Ha ennyi káros a kormány stratégiai partnereit érintő "hét csapás" hatása, akkor mi lehet a háttérben?

- Magyarországon hét nagy nemzetközi kereskedelmi lánc telepedett meg és igen nagy léptékű beruházásokat hajtottak végre. Láttunk már ilyen forgatókönyvet más esetben is. "Legatyásítják”, tönkreteszik a vállalatot, amelynek hatalmas ingatlan és forgóeszköz állománya marad Magyarországon. Ilyen helyzetben csak nyomott áron lehet ezektől megszabadulni. Ekkora koncot egyetlen magyar vállalkozó, a hazai kereskedelmi láncok sem tudnak megvenni. Akkor, ahogy ez más esetekben is megtörtént, a magyar állam megmentőként megvásárolja ezeket a vagyontárgyakat, és igen kedvezményes hitelekkel továbbadhatja egy olyan érdekcsoportnak, amelyik egyáltalán nem biztos, hogy a mostani hazai láncok közül való. A takarékszövetkezeteket hasonló "technológiával" játszották át egy bizonyos tőkés csoportnak. Ez a rezsim azért általában értelmetlenül, csak bosszúból nem lép ilyeneket. A háttérben többnyire az ő szempontjukból racionális gazdasági érdekek húzódnak meg.

Interjúnk a következő oldalon folytatódik!