Terrorhullám fenyegeti Európát?

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:31
John Kerry, Francois Hollande és Laurent Fabius az Élysée-palota előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THIERRY CHESNOT
Európa számos országára kiterjedhet az iszlamista terrorhullám, nyilatkozták nyugati hírszerzési források a CNN-nek. Franciaország, Nagy-Britannia és Belgium a legveszélyeztetettebb. Becslések szerint legalább húsz alvó sejt készülődhet támadásokra Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában. Mindazok az államok érintettek lehetnek, amelyek részt vesznek az Iszlám Állam (IS) ellen indított légikampányban.

A CNN-t a belga hírszerzés úgy tájékoztatta, az IS utasításait követte az a dzsihadista sejt is, amely Belgiumban rendőrök ellen készült terrorakciókat végrehajtani. A nyomozóhatóság tájékoztatása szerint az utcán posztoló rendőröket és rendőrörsöket egyaránt meg akartak támadni a szélsőséges muszlimok. Péntekre virradóra is folytak a házkutatások, tizenhárom gyanúsítottat tartóztattak le Belgiumban, kettőt Franciaországban vettek őrizetbe. Belgiumban a második legmagasabb terrorkészültség van érvényben, az Európai Bizottság bejelentette, hogy épületeiben sárga riasztást rendeltek el (a narancssárga, majd a vörös

Ketten meghaltak, egy ember súlyosan megsérült csütörtökön este, a kelet-belgiumi Verviersben végrehajtott kommandós akcióban. Fegyvereket, köztük több Kalasnyikov gépkarabélyt, lőszert, robbanóanyagot, egy rendőregyenruhát és nagyobb pénzösszeget foglaltak le, közölte egy rendőrségi szóvivő. Elsősorban Brüsszel Molenbeek és Anderlecht kerületében razziáztak, ahol nagyobb számban laknak észak-afrikai bevándorlók. A Verviersben leleplezett sejt nem köthető a párizsi terrortámadásokhoz. Charleroi-ban ugyanakkor őrizetbe vettek egy férfit, aki kapcsolatban állt a párizsi kóser boltban túszokat ejtett iszlamista terrorista, Amedy Coulibaly feleségével, elképzelhető, hogy Coulibaly a belga férfitől jutott illegálisan fegyverhez.

Párizsban a rendőrség pénteki bejelentése szerint 12 embert vett őrizetbe a rendőrség. A gyanúsítottak a Reuters jelentése szerint „logisztikai támogatást” nyújtottak a múlt heti terrortámadásokhoz, amelyekben 17 ember veszítette életét. Számos francia városban razziáztak. A letartóztatások többségét Montrouge-ban hajtották végre, ahol a kóser bolt is található. Házkutatások voltak Fleury-Mérogisban és Grignyben, ahol a szenegáli származású Coulibaly felnőtt. Túszejtés volt pénteken az egyik párizsi külvárosban, a túszejtő fegyverest elfogták, az incidens nem volt összefüggésben terrorizmussal.

John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap a párizsi Városházán mondott beszédében fejezte ki együttérzését a múlt heti terrortámadások miatt a franciákkal. Az amerikai diplomácia vezetője tárgyalt Francois Hollande francia elnökkel és Laurent Fabius külügyminiszterrel, s megállapodtak, hogy fokozzák a terrorizmus elleni együttműködést. Sem Barack Obama, sem Kerry nem vett részt vasárnap a párizsi szolidaritási menetben. Utóbb a Fehér Ház elismerte, hiba volt, hogy nem magasabb szinten képviseltették magukat. Kerry koszorút helyezett el a Charlie Hebdo szatírikus magazin szerkesztősége előtt.

A brit terrorelhárítás vezetője, Mark Rowley bejelentette, hogy a párizsi terrortámadások nyomán áttekintették a fenyegetettség szintjét, s úgy döntöttek, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe a zsidó iskoláknál, a zsidó közösségek intézményei környékén. Már tavaly, a tolouse-i zsidó iskolánál történt támadás után szigorították az őrizetet. Rowley közölte, Nagy-Britannia-szerte megerősítik a rendőrség védelmét is.

Legalább háromezer európai utazott az elmúlt időkben Szíriába, hogy az IS oldalán harcoljon, s közülük több mint ötszázan vissza is tértek, 250-en lehetnek Nagy-Britanniában, kétszázan Franciaországban, s mintegy hetvenen Belgiumban.

Szíriába toboroztak

Két török állampolgárt tartóztatott le a német rendőrség pénteken reggel terrorellenes bevetése során. Az őrizetbe vettek 41 és 43 évesek. Őket, valamint további három személyt azzal vádolják, hogy merényletet készítettek elő Szíriában, s embereket toboroztak a dzsihadista Iszlám állam (IS) számára. A rendőrség szóvivője ugyanakkor azt is közölte, arról nincs tudomásuk, hogy Németországban is terrorakciókra készültek volna. A 41 éves Ismet D-t azzal vádolják, hogy magát emírnek nevezte ki, s egy berlini iszlamista csoportot vezetett. Dzsihadistáihoz elsősorban csecsen, dagesztáni, orosz, valamint török állampolgárságú személyek tartoztak. A csoport tagjai „iszlám iktatáson” vettel részt, ezek révén radikalizálódtak, s részt akartak venni Szíriában a „hitetlenek” elleni akcióban. A két letartóztatott törököt azzal is vádolják, hogy pénzt gyűjtöttek merényletekre. A berlini ügyészség utasítására 11 lakást kutattak át. A bevetésben összesen 250 kommandós és belbiztonsági vett részt. A német Államvédelmi Hatóság szerint mintegy 7000-re tehető a szélsőséges szalafisták száma Németországban. Eddig 550 radikális utazott Szíriába és Irakba, hogy harcoljon az IS oldalán. Mintegy 180-an tértek vissza a hadszíntérről. Közülük csak harmincról tudják, hogy harci cselekményben vettel részt. A hatóságok szerint ezerre tehető azon iszlamisták száma, akik veszélyt jelenthetnek a társadalomra. A rendőrség szerint körülbelül 260-an készek akár terrorcselekményt is végrehajtani.



Szerző

Washington kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni harcban

 Az Egyesült Államok kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni küzdelemben - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután pénteken a Fehér Házban megbeszélést folytatott David Cameron brit kormányfővel.

Obama közölte, hogy Washington minden támogatást megad Párizsnak a terrortámadások elkövetőinek felelősségre vonásához. Az elnök arra is kitért: a szélsőségesség elleni harcban fontos tényező, hogy az Egyesült Államokban élő muszlimok amerikainak érzik magukat.

Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy noha az erőszakos extremizmus képes fiatalok beszervezésére és arra, hogy világszerte behatoljon a közösségekbe, nem jelent az emberiséget veszélyeztető fenyegetést, és végső soron vereséget szenved.
"De csak fegyverrel nem győzhetjük le" - hangsúlyozta Obama, aki sürgette, hogy Európa tegyen többet a számára "legnagyobb veszélyt" jelentő, "elidegenített muzulmán közösségek" jobban integrálásáért.

"Az asszimilációs folyamat talán a legnagyobb erősségünk" - nyilatkozott az elnök az amerikai viszonyokról.
Cameron szerint az "iszlamista erőszakos szélsőségesség" elleni küzdelem hosszú lesz és az türelmet követel meg. Hangsúlyozta a "mérgező, fanatikus halálkultusz" elleni harc fontosságát.

A Fehér Ház közleménye szerint Barack Obama és David Cameron megállapodott, hogy fokozza együttműködését a kibernetikai biztonság területén, egyebek között a kétoldalú információcsere intenzívebbé tételével, közös védelmi gyakorlatokkal, a jelfelderítéssel foglakozó szolgálatok egy közös "kibernetikai sejtjének" létrehozásával, a biztonsági szabványok összehangolásával, valamint az adott szakterületre vonatkozó kutatás és az azzal kapcsolatos képzés támogatásával.

Kérdésekre válaszolva a két vezető a nemzetbiztonság és az internetes magánszféra sérthetetlensége közötti egyensúly kérdésével kapcsolatban kitért arra is, hogy a biztonsági szerveknek feltétlenül meg kell őrizniük törvényes képességüket a szélsőséges csoportok világhálón való fellelésére. Több informatikai szolgáltató ugyanis az amerikai adatmegfigyelési botrányt követően feltörhetetlen kommunikációs kódot kíván biztosítani ügyfelei számára.

"Továbbra is meg kell találnunk annak a módját egy Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban működő al-Kaida-alcsoport esetében, hogy képesek legyünk megkísérelni a tragédia elhárítását" - fogalmazott Barack Obama.
"És úgy gondolom, hogy ezt a cégek is így akarják" - mondta, hozzáfűzve, hogy ott is hazafiak dolgoznak, akiknek családja van, és akik szintén azt szeretnék, ha megvédenék őket.

A két vezető szerint erről tárgyalások folynak az érintett vállalatokkal. Elemzők szerint az erről való egyetértés elérése volt Cameron washingtoni látogatásának fő célkitűzése.

Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat az ukrajnai válság rendezéséig és támogatni kell a Kijev által megkezdett reformokat.
A két vezető egyaránt fontosnak nevezte, hogy átfogó diplomáciai megoldást sikerüljön elérni az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, amely szavatolná, hogy az iszlám köztársaság ne fejleszthessen ki atomfegyvert.

Obama arra kérte a kongresszust, hogy néhány hónapig legyen még türelemmel a Teherán elleni újabb gazdaság szankciók bevezetésével, mert azzal meghiúsítaná a megegyezés lehetőségét és növelné egy katonai konfliktus veszélyét. Az elnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a törvényhozás újabb gazdasági büntetőintézkedéseket kezdeményezne.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy a diplomácia kudarca esetén "más lehetőségeket" kell fontolóra venni a cél, vagyis annak érdekében, hogy Iránnak ne lehessen nukleáris fegyvere.

Szerző

Jóval több mint 800 orosz harcol az Iszlám Állam soraiban

Becslések szerint jóval több mint 800 orosz állampolgár harcol Irakban és Szíriában az Iszlám Állam soraiban - közölte az orosz külügyminisztérium egyik vezető munkatársa az Eho Moszkvi rádióban.

Ilja Rogacsov, az új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó főosztály vezetője nem hivatalos szakértői értékelésekre hivatkozott, és hozzátette, hogy a terrorszervezetben nem olyan sok az észak-kaukázusi orosz állampolgár, mint amennyit feltételezni szoktak.

A külügyi tisztviselő azt állította, hogy Szíriában és Irakban más országokból való csecsenek is harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) soraiban, közöttük olyanok, akik "menedéket kaptak külföldön". Azt mondta, hogy a terrorszervezet leghíresebb "hadvezérei" közül többen a grúziai Pankiszi-szorosban élő csecsen népcsoport, a kisztek tagjai, és "nagy valószínűséggel grúz állampolgárok" - hangsúlyozta.

Rogacsov ezt azzal tetézte, hogy kijelentette, a kiszteket Grúziában képezték ki, valószínűleg grúz szakemberek. Utóbbiakat pedig az amerikaiak készítették fel erre a feladatra.

Az orosz külügyminisztérium főosztályvezetője az Eho Moszkvi rádióban arról is beszélt, hogy bár még mindig sokan érkeznek Szíriába és Irakba, hogy a terrorszervezet soraiban harcoljanak, sikerült megállítani az Iszlám Állam viharos terjeszkedését. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bár a nyugati koalíció sikereket ért el az IÁ elleni küzdelemben, az addigi győzelmekben megerősödött szélsőséges iszlamista harcosok komoly veszélyt jelentenek a világra. Közülük sokan hazatérnek, és tudomása szerint egyes országokban több százan lehetnek már az IÁ soraiban radikalizálódott emberek.

A kisztek lélekszáma tízezerre tehető. A Pankiszi-szoros a második csecsen háborút követően vált híressé, ahol az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő lázadók találtak menedékre. A térség hamarosan a csecsenföldi gerillahadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, és külföldi dzsihadista harcosokat is kiképeztek benne. 2000 és 2004 között a grúz hadsereg katonai akciókat hajtott végre a térségben, hogy kiűzze a lázadókat.

Szerző