Japán: több pénz a haderőnek

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:33
Nemzetközi humanitárius misszióban vett részt tavaly az LST Kunisaki, a japán önvédelmi erők egyik hajója FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Abe Sinzo japán kormányfő a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyez a védelemre, s ez az áprilisban kezdődő, következő pénzügyi évre jóváhagyott büdzséből is kiolvasható. A tokiói kabinet minden idők legmagasabb katonai költségvetését hagyta jóvá: 4980 milliárd jent, azaz mintegy 42 milliárd dollárt fordítanak hadi kiadásokra. A konzervatív japán kormány Kína térségbeli agresszív fellépésére válaszul készül új beszerzésekre, s fokozatosan leépíti a japán önvédelmi erők szerepvállalását szabályozó alkotmányos korlátokat.

Abe kabinetje már harmadik éve emeli a védelmi kiadásokat, amelyek már az 1990-es szinthez közelítenek, míg az ezt megelőző évtizedben folyamatosan csökkent Tokió védelmi büdzséje. Japán a tervek szerint hat F-35-ös Joint Strike Fighter harci géppel bővítené légvédelmi erőit, tengeri járőrözésre alkalmas Kawasaki P1-es felderítő gépeket, illetve öt Ospray kétéltű helikoptert készül vásárolni. „Global Hawk” drónokat, két Aegis-radarrendszerrel felszerelt Atago osztályú rombolót és rakétavédelmi berendezéseket is beszerezne a távol-keleti szigetország. A költségvetést még jóvá kell hagynia a parlamentnek, de ez nem lehet akadály, a kormányzó koalíció ugyanis a törvényhozás mindkét házában többséget élvez.

Japán 2013 decemberében elfogadott új nemzetbiztonsági stratégiája értelmében 2019-ig tovább öt százalékkal növelnék a védelmi kiadásokat. Az F-35-ös vadászgépek, valamint a rombolók vásárlásán túl 16-ról 22-re növelné tengeralattjárói számát. A konzervatív tokiói kormány emellett bizonyos fokig átértelmezte a II. világháború után, amerikai bábáskodás mellett született japán békealkotmányt is, s ennek értelmében önvédelmi erői nagyobb nemzetközi szerepet vállalhatnak, s ha szükséges, egy megtámadott szövetséges segítségére siethetnek. Kínában, illetve Dél-Koreában e lépéseket a japán militarizmus feléledésének jeleként értelmezik.

Pekingi vélekedés szerint Japán korábbi önvédelmi stratégiája ezzel egy támadó jellegű stratégia felé mozdult el – bár tény, hogy a tokiói védelmi kiadások ugyanakkor eltörpülnek a két és félszer nagyobb, 112,2 milliárd dolláros kínai katonai költségvetés mellett. A londoni IISS kutatóintézet adatai szerint a 600,4 milliárd dolláros amerikai védelmi büdzsé mögött a kínai katonai költségvetés a második helyet foglalja el, a japán a nyolcadik.

Tokiót a kínai-japán szigetvita mellett Észak-Korea nukleáris programja, a kínai-vietnami, s a kínai-fülöp-szigeteki feszültségek kiéleződése aggasztja. A decemberben kinevezett új védelmi miniszter, Nakatani Gen legalább is a Japán körül kialakult stratégiai helyzet változásával indokolta a védelmi költségvetés növelésének szükségességét. A katonai büdzsét úgy alakították ki, hogy „megfelelően felkészült és mobil” védelmi kapacitások álljanak rendelkezésre, s hogy Japán rugalmasan tudjon reagálni – érvelt a politikus, a minisztérium közleménye szerint pedig az ország „hatékony elrettentő erőt képvisel, s hozzájárul az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitásának erősítéséhez, a globális biztonsági környezet javításához”.

A tervezett japán védelmi beszerzések mindazonáltal jórészt a japán-kínai területi viták kiéleződésével, mindenekelőtt a Szenkaku(Tiaojü)-szigetek körül kialakult feszült helyzettel hozhatók összefüggésbe. „Japán e lépésekkel demonstrálni kívánja, hogy komolyan gondolja: megvédi déli szigeteit, még akkor is, ha a megfelelő kapacitások kiépítése időt vesz igénybe” – vélekedett Christopher Hughes brit professzor, a japán védelmi ügyek szakértője a Defense News című lapnak nyilatkozva.

A két ázsiai nagyhatalom közötti területi vita gyökerei még az 1894-95-ös kínai-japán háború idejére nyúlnak vissza. Tokió álláspontja szerint a lakatlan szigetek soha nem tartoztak kínai fennhatóság alá. Az 1970-es években jelentős kőolaj- és földgázmezőket fedeztek fel közelükben. Peking azonban csak akkor kezdte megkérdőjelezni a korábbi status quót, amikor 2012-ben a japán kormány megvette a szigetcsoport három magánkézben lévő tagját. Azóta rendszeresek a provokatív kínai berepülések, tengeri incidensek a térségben, japán felségvizeken. Kína nemzetközi tiltakozást váltott ki, amikor 2013 végén a Kelet-kínai-tenger jó részére kiterjesztette úgynevezett „légvédelmi azonosító légterét”, s e kiterjesztett terület több helyen átfedi a japán légteret. Peking a külföldi légitársaságoktól meg akarta követelni, hogy kérjenek átrepülési engedélyt e térségben, ezt azonban Washington, Japán és más államok is elutasították. Abe Sinzo japán kormányfő és Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly novemberben – mindkettejük hivatalba lépése óta első alkalommal – csúcstalálkozót tartottak, s megállapodásra jutottak arról, enyhíteni próbálják a szigetek kapcsán kialakult feszültséget. Azt azonban csak a következő hónapok döntik el, mennyire sikerül szándékukat valóra váltani.

Büntetés Okinavának

Okinava szigetén megütközéssel fogadták, hogy a következő költségvetésben 16,2 milliárd jent (137 millió dollárt) lefaragtak a legdélebbi prefektúra különleges támogatásából. Eredetileg 379,4 milliárd jen szerepelt az előirányzatban, de végül csak 334 milliárdot hagytak jóvá, 4,6 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Öt éve ez az első alkalom, hogy csökkent az okinavai szubvenció, amely az amerikai katonai jelenlét miatti extra terhek ellensúlyozására szolgált. A korábbihoz képest több mint kétszer akkora összeget különítettek el ugyanakkor az okinavai amerikai légibázis átköltöztetésének céljára. (A Futenma amerikai légibázist Okinaván belül egy másik körzetbe telepítenék át.) A sziget kormányzójának meggyőződése, hogy mindez az Abe-kormány bosszúja azért, mert egyetlen körzetben sem a kormányzó LDP jelöltjei győztek Okinaván a 2014 decemberi, előrehozott voksoláson. Onaga Takesi a futenmai bázis áttelepítését ellenző programmal győzött, s ugyan Tokióba látogatott, hogy a kormány illetékeseivel tárgyaljon a költségvetésről, csak alacsony szinten fogadták. Régebben az okinavai kormányzó előtt mindig nyitva állt a japán miniszterelnök ajtaja.

Rendszerváltó évek Tokióból nézve

Nemcsak külpolitikai, de sajtótörténeti szempontból is érdekes kiállításnak ad helyszínt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. „Rendszerváltoztató éveink Japánból nézve” címmel a Trom András egykori tokiói MTI-tudósító cikkeiből, s fotóiból összeállított tárlat egyfajta keresztmetszetét adja a magyar rendszerváltás körüli éveknek, méghozzá sajátos, tokiói szemszögből.

Különleges időszak volt az a néhány év, amikor hazánk méreténél és politikai-gazdasági súlyánál komolyabb helyet foglalt el a távol-keleti szigetország sajtójában. Akkor zajlott le az első, s mindeddig egyetlen japán kormányfői vizit Budapesten: Kaifu Tosiki most 25 éve kereste fel fővárosunkat. Hosszú egyeztetés után, ugyancsak negyedszázada írták alá a szerződést a Suzuki céggel az első hazai személyautógyár létrehozásáról, s akkortájt indult igazán fejlődésnek a két állam mára sokszínűvé vált kapcsolatrendszere. Csupán egyetlen adat: ma már másfél száz japán vállalat ténykedik Magyarországon, 26 ezer munkaalkalmat teremtve. Trom András e sajátos korszaknak, a gazdaságilag addigra szuperhatalommá vált Japánnak volt hű krónikása. Írásai bizonyítják, mennyire nem a földrajzi távolság számít, ha két ország viszonyáról van szó. Több éves tudósítói tevékenysége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy akkoriban készült felmérés szerint – az Egyesült Államok után – a magyarok Japánra, mint a második legnépszerűbb, legrokonszenvesebb országra tekintettek.

Szerző

Terrorhullám fenyegeti Európát?

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:31
John Kerry, Francois Hollande és Laurent Fabius az Élysée-palota előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THIERRY CHESNOT
Európa számos országára kiterjedhet az iszlamista terrorhullám, nyilatkozták nyugati hírszerzési források a CNN-nek. Franciaország, Nagy-Britannia és Belgium a legveszélyeztetettebb. Becslések szerint legalább húsz alvó sejt készülődhet támadásokra Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában. Mindazok az államok érintettek lehetnek, amelyek részt vesznek az Iszlám Állam (IS) ellen indított légikampányban.

A CNN-t a belga hírszerzés úgy tájékoztatta, az IS utasításait követte az a dzsihadista sejt is, amely Belgiumban rendőrök ellen készült terrorakciókat végrehajtani. A nyomozóhatóság tájékoztatása szerint az utcán posztoló rendőröket és rendőrörsöket egyaránt meg akartak támadni a szélsőséges muszlimok. Péntekre virradóra is folytak a házkutatások, tizenhárom gyanúsítottat tartóztattak le Belgiumban, kettőt Franciaországban vettek őrizetbe. Belgiumban a második legmagasabb terrorkészültség van érvényben, az Európai Bizottság bejelentette, hogy épületeiben sárga riasztást rendeltek el (a narancssárga, majd a vörös

Ketten meghaltak, egy ember súlyosan megsérült csütörtökön este, a kelet-belgiumi Verviersben végrehajtott kommandós akcióban. Fegyvereket, köztük több Kalasnyikov gépkarabélyt, lőszert, robbanóanyagot, egy rendőregyenruhát és nagyobb pénzösszeget foglaltak le, közölte egy rendőrségi szóvivő. Elsősorban Brüsszel Molenbeek és Anderlecht kerületében razziáztak, ahol nagyobb számban laknak észak-afrikai bevándorlók. A Verviersben leleplezett sejt nem köthető a párizsi terrortámadásokhoz. Charleroi-ban ugyanakkor őrizetbe vettek egy férfit, aki kapcsolatban állt a párizsi kóser boltban túszokat ejtett iszlamista terrorista, Amedy Coulibaly feleségével, elképzelhető, hogy Coulibaly a belga férfitől jutott illegálisan fegyverhez.

Párizsban a rendőrség pénteki bejelentése szerint 12 embert vett őrizetbe a rendőrség. A gyanúsítottak a Reuters jelentése szerint „logisztikai támogatást” nyújtottak a múlt heti terrortámadásokhoz, amelyekben 17 ember veszítette életét. Számos francia városban razziáztak. A letartóztatások többségét Montrouge-ban hajtották végre, ahol a kóser bolt is található. Házkutatások voltak Fleury-Mérogisban és Grignyben, ahol a szenegáli származású Coulibaly felnőtt. Túszejtés volt pénteken az egyik párizsi külvárosban, a túszejtő fegyverest elfogták, az incidens nem volt összefüggésben terrorizmussal.

John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap a párizsi Városházán mondott beszédében fejezte ki együttérzését a múlt heti terrortámadások miatt a franciákkal. Az amerikai diplomácia vezetője tárgyalt Francois Hollande francia elnökkel és Laurent Fabius külügyminiszterrel, s megállapodtak, hogy fokozzák a terrorizmus elleni együttműködést. Sem Barack Obama, sem Kerry nem vett részt vasárnap a párizsi szolidaritási menetben. Utóbb a Fehér Ház elismerte, hiba volt, hogy nem magasabb szinten képviseltették magukat. Kerry koszorút helyezett el a Charlie Hebdo szatírikus magazin szerkesztősége előtt.

A brit terrorelhárítás vezetője, Mark Rowley bejelentette, hogy a párizsi terrortámadások nyomán áttekintették a fenyegetettség szintjét, s úgy döntöttek, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe a zsidó iskoláknál, a zsidó közösségek intézményei környékén. Már tavaly, a tolouse-i zsidó iskolánál történt támadás után szigorították az őrizetet. Rowley közölte, Nagy-Britannia-szerte megerősítik a rendőrség védelmét is.

Legalább háromezer európai utazott az elmúlt időkben Szíriába, hogy az IS oldalán harcoljon, s közülük több mint ötszázan vissza is tértek, 250-en lehetnek Nagy-Britanniában, kétszázan Franciaországban, s mintegy hetvenen Belgiumban.

Szíriába toboroztak

Két török állampolgárt tartóztatott le a német rendőrség pénteken reggel terrorellenes bevetése során. Az őrizetbe vettek 41 és 43 évesek. Őket, valamint további három személyt azzal vádolják, hogy merényletet készítettek elő Szíriában, s embereket toboroztak a dzsihadista Iszlám állam (IS) számára. A rendőrség szóvivője ugyanakkor azt is közölte, arról nincs tudomásuk, hogy Németországban is terrorakciókra készültek volna. A 41 éves Ismet D-t azzal vádolják, hogy magát emírnek nevezte ki, s egy berlini iszlamista csoportot vezetett. Dzsihadistáihoz elsősorban csecsen, dagesztáni, orosz, valamint török állampolgárságú személyek tartoztak. A csoport tagjai „iszlám iktatáson” vettel részt, ezek révén radikalizálódtak, s részt akartak venni Szíriában a „hitetlenek” elleni akcióban. A két letartóztatott törököt azzal is vádolják, hogy pénzt gyűjtöttek merényletekre. A berlini ügyészség utasítására 11 lakást kutattak át. A bevetésben összesen 250 kommandós és belbiztonsági vett részt. A német Államvédelmi Hatóság szerint mintegy 7000-re tehető a szélsőséges szalafisták száma Németországban. Eddig 550 radikális utazott Szíriába és Irakba, hogy harcoljon az IS oldalán. Mintegy 180-an tértek vissza a hadszíntérről. Közülük csak harmincról tudják, hogy harci cselekményben vettel részt. A hatóságok szerint ezerre tehető azon iszlamisták száma, akik veszélyt jelenthetnek a társadalomra. A rendőrség szerint körülbelül 260-an készek akár terrorcselekményt is végrehajtani.



Szerző

Washington kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni harcban

 Az Egyesült Államok kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni küzdelemben - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután pénteken a Fehér Házban megbeszélést folytatott David Cameron brit kormányfővel.

Obama közölte, hogy Washington minden támogatást megad Párizsnak a terrortámadások elkövetőinek felelősségre vonásához. Az elnök arra is kitért: a szélsőségesség elleni harcban fontos tényező, hogy az Egyesült Államokban élő muszlimok amerikainak érzik magukat.

Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy noha az erőszakos extremizmus képes fiatalok beszervezésére és arra, hogy világszerte behatoljon a közösségekbe, nem jelent az emberiséget veszélyeztető fenyegetést, és végső soron vereséget szenved.
"De csak fegyverrel nem győzhetjük le" - hangsúlyozta Obama, aki sürgette, hogy Európa tegyen többet a számára "legnagyobb veszélyt" jelentő, "elidegenített muzulmán közösségek" jobban integrálásáért.

"Az asszimilációs folyamat talán a legnagyobb erősségünk" - nyilatkozott az elnök az amerikai viszonyokról.
Cameron szerint az "iszlamista erőszakos szélsőségesség" elleni küzdelem hosszú lesz és az türelmet követel meg. Hangsúlyozta a "mérgező, fanatikus halálkultusz" elleni harc fontosságát.

A Fehér Ház közleménye szerint Barack Obama és David Cameron megállapodott, hogy fokozza együttműködését a kibernetikai biztonság területén, egyebek között a kétoldalú információcsere intenzívebbé tételével, közös védelmi gyakorlatokkal, a jelfelderítéssel foglakozó szolgálatok egy közös "kibernetikai sejtjének" létrehozásával, a biztonsági szabványok összehangolásával, valamint az adott szakterületre vonatkozó kutatás és az azzal kapcsolatos képzés támogatásával.

Kérdésekre válaszolva a két vezető a nemzetbiztonság és az internetes magánszféra sérthetetlensége közötti egyensúly kérdésével kapcsolatban kitért arra is, hogy a biztonsági szerveknek feltétlenül meg kell őrizniük törvényes képességüket a szélsőséges csoportok világhálón való fellelésére. Több informatikai szolgáltató ugyanis az amerikai adatmegfigyelési botrányt követően feltörhetetlen kommunikációs kódot kíván biztosítani ügyfelei számára.

"Továbbra is meg kell találnunk annak a módját egy Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban működő al-Kaida-alcsoport esetében, hogy képesek legyünk megkísérelni a tragédia elhárítását" - fogalmazott Barack Obama.
"És úgy gondolom, hogy ezt a cégek is így akarják" - mondta, hozzáfűzve, hogy ott is hazafiak dolgoznak, akiknek családja van, és akik szintén azt szeretnék, ha megvédenék őket.

A két vezető szerint erről tárgyalások folynak az érintett vállalatokkal. Elemzők szerint az erről való egyetértés elérése volt Cameron washingtoni látogatásának fő célkitűzése.

Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat az ukrajnai válság rendezéséig és támogatni kell a Kijev által megkezdett reformokat.
A két vezető egyaránt fontosnak nevezte, hogy átfogó diplomáciai megoldást sikerüljön elérni az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, amely szavatolná, hogy az iszlám köztársaság ne fejleszthessen ki atomfegyvert.

Obama arra kérte a kongresszust, hogy néhány hónapig legyen még türelemmel a Teherán elleni újabb gazdaság szankciók bevezetésével, mert azzal meghiúsítaná a megegyezés lehetőségét és növelné egy katonai konfliktus veszélyét. Az elnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a törvényhozás újabb gazdasági büntetőintézkedéseket kezdeményezne.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy a diplomácia kudarca esetén "más lehetőségeket" kell fontolóra venni a cél, vagyis annak érdekében, hogy Iránnak ne lehessen nukleáris fegyvere.

Szerző