Csalóka uniós egység

Publikálás dátuma
2015.01.20. 06:40
Nagy-Britanniában is fokozottan védik a zsidó objektumokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ROB STOTHARD
Bár az Európai Unióban mind erősebbek azok a hangok, amelyek szerint javítani kellene a terrorellenes együttműködést a tagországok között, s Matteo Renzi olasz külügyminiszter közös európai titkosszolgálatra is javaslatot tett, a felvetésnek több akadálya is van. Egyebek mellett az, hogy az egyes titkosszolgálatok nem szívesen osztják meg információikat.

Belgium továbbra is lázasan keresi annak a terrorsejtnek a tagjait, melynek egy részére csütörtökön csaptak le egy razzia során, s a terroristák két tagját megölték. Ugyanakkor sok részlet még a belga rendőrség akkori akciójáról sem ismert. Bár a két lelőtt személy nevét közzétették, szemtanúk, illetve egyéb adatok alapján kiderült, nem is az említett két terroristát ölték meg, hanem egyelőre a hatóságok sem tudják, kiket. Ez pedig a nyomozás során is némi bizonytalanságot kelt.

A legutóbbi közlések szerint mégis kapcsolat lehet a szombati görög letartóztatások és a tervezett belgiumi merényletek között. Mindezt a brüsszeli ügyészség közölte, amely szerint megalapozottan kérik a görög hatóságok által letartóztatott két személy egyikének a kiadatását.

Szombaton még azt közölték, hogy a görög razziának semmi köze sincs a belgiumi letartóztatásokhoz. Koen Geens belga igazságügyi miniszter azt közölte, hogy a terrorcsoport feltételezett vezetőjét mindeddig nem sikerült kézre keríteni. Időközben a belga rendőrség két további helyszínen hajtott végre házkutatást.

Belgiumban továbbra is a készültség legmagasabb foka van érvényben, a hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a terrorsejt még szökésben lévő tagjai újabb merényletre készülnek. Eddig 15 személyt vettek őrizetbe, közülük kettőt Franciaországban.

Angela Merkel német kancellár azt közölte, hogy jelentős támogatást adnak a belbiztonsági hatóságoknak, ami pénzügyi és személyi feltételeik javítását is jelenti. Mindemellett fontos törvények meghozataláról is szó van, a kormányzat rövidesen olyan jogszabályt mutat be, ami megbünteti már azokat is, akik a konfliktus által sújtott területre, például Szíriába kívánnak utazni.

Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter felszólította az Európai Unió országait, hogy közösen és határozottan lépjenek fel az iszlám radikálisok terrorja ellen. Mindezt az EU külügyminisztereinek hétfői találkozója előtt mondta el. Szerinte a probléma gyökereit kell kellőképpen kezelni.

Az EU külügyminiszterei tegnap széleskörű terrorellenes szövetséget szorgalmaztak. Az unió belügyminiszterei korábban megállapodtak arról, hogy kicserélik egymás között a légiutasokat érintő adatokat.

Bár mind több politikus figyelmeztet arra, hogy az EU-nak közösen kell fellépnie, Matteo Renzi olasz kormányfő például egy európai titkosszolgálat felállítására tett javaslatot, ez azonban nem is olyan egyszerű feladat, mivel a belbiztonság, illetve a titkosszolgálatok kérdése a tagállamok saját hatáskörébe tartozik.

Más akadályok is felmerülnek. Jan Philipp Albrecht, az Európai Parlament belügyi kérdésekben illetékes szakértője a Spiegelnek elmondta, hogy az EU-ban még a terroristákkal kapcsolatos információk tekintetében sem megfelelő az együttműködés. Bár valóban fontos lenne a titkosszolgálati adatok megosztására az EU tagállamai között, az egyes titkosszolgálatok nem kívánják megosztani értesüléseiket másokkal.

Ugyanígy kényes kérdés a légiutasok adatainak megőrzése, amely lehetővé tenné a repülőgéppel utazó gyanús személyek gyors kiszűrését. Ezt ugyanis az Európai Parlament átmenetileg befagyasztotta. A biztonságot érintő kérdésekben finoman szólva nincs meg az összhang az Európai Bizottság és az EP között.

Franciaország e kérdésben nyomás alá akarja helyezni a többi tagállamot, azt közölte, hogy más uniós országgal szemben tárolni fogja a légiutasok adatait. Az EU igazság- és belügyminiszterei január 29-én tárgyalnak egy európai biztonsági stratégiáról.

Szerző

Erősödő iszlámellenesség Európában

Publikálás dátuma
2015.01.20. 06:36
A német kormányzat számára is egyre nagyobb kihívást jelentenek a Pegida tüntetései FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A két héttel ezelőtti franciaországi terrortámadások után várhatóan nő az iszlámellenesség Európában. Ám nemcsak Franciaországban, hanem az EU más államaiban is. Németországban például múlt hétfőn minden korábbinál többen, 25 ezren vettek részt az iszlámellenes mozgalom, a Pegida tüntetésén. Korábban pedig – még a párizsi merényletek előtt – Svédországban gyújtottak fel mecseteket. Egyre több hasonló akció várható.

Svédország a tolerancia szinonimája, hiszen nyitva hagyta a kaput a bevándorlók előtt akkor is, amikor sok országban arról vitáztak, hogyan lehetne megállítani a külföldiek áradatát. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint Stockholm túl szélesre tárta a kaput a menekültek előtt. Először karácsony napján, Eskilstunában intéztek támadást az ottani mecset ellen.

Öt személy megsérült, többen füstmérgezést szenvedtek. Tulajdonképpen még szerencse, hogy nem volt nagyobb a sérültek száma, mert a merénylet során több tucatnyian imádkoztak a helyszínen. Az akció után Omar Mustafa, a svédországi muzulmánok egyesületének vezetője azt közölte, hogy az országban érezhetően nőtt a muzulmánellenesség, s gyűlöletet tapasztal a lakosság egy részétől az iszlámhívőkkel szemben.

December 29-én a Svédország déli részén található Eslövben ismételten mecset volt ismeretlenek célpontja. Újév napján pedig a Stockholmtól 70 kilométerre északra lévő egyetemi városban, Uppsalában dobtak Molotov-koktélt a helyi iszlám imahelyre. Ez utóbbi két akcióban senki sem sérült meg. A rendőrség egyelőre nem merte nyíltan kimondani, hogy összefüggés lett volna az egyes támadások között. Samir Muric eslövi imám ugyanakkor a svéd állami hírügynökségnek elmondta, minden jel arra vall, hogy iszlamofóbia áll a támadások mögött. „Én is itt élek, s egyre kevésbé érzem biztonságban magam” – hangoztatta.

A támadások után Stefan Löfven miniszterelnök azt közölte, keményebben harcolnak a muzulmánellenes irányzatok ellen. A kormányfő, illetve Anders Ygeman belügyminiszter is bejelentette, hogy el akarják mélyíteni a kormány, a hatóságok és a vallási közösségek közötti párbeszédet.

Löfven a TT hírügynökségnek kiemelte: Svédországban senkinek sem szabad félnie amiatt, mert egy bizonyos vallási közösséghez tartozik. Hozzátette, kapcsolatba lépett a muzulmán, a zsidó és a keresztény egyházak képviselőivel, hogy a kérdésről tárgyaljon velük. Egyben azt is elmondta, a költségvetésből a tervezettnél nagyobb összeget különítenek el a vallási objektumok védelmére.

Svédország igen sok menekültet vett fel, ám ezzel együtt mind többen adnak hangot a bevándorlókkal – kivált a muzulmán vallásúakkal - szembeni ellenérzéseiknek. A Svéd Demokraták nevű párt pedig éppen erre a növekvő muzulmánellenességre épít. A tömörülés a szeptemberi parlamenti választáson 13 százalékkal a harmadik helyen került be a törvényhozásba, s a parlamenti mandátumok tíz százalékát szerezte meg. Vezetői több ízben a nácizmushoz hasonlították az iszlám vallást.

Hogy a pártnak igenis közvetetten köze lehet ezekhez az akciókhoz, mi sem bizonyítja jobban: a szeptemberi választás során éppen Eslövben érte el egyik legjobb eredményét. Szintén jól szerepelt Malmöben. A dél-svédországi Skane tartományban igen sok menekült él.

A Svéd Demokraták párt kényszerítette térdre december elején a balközép svéd kabinetet. Az addigi parlamenti voksolásokon jobbára semleges álláspontot képviselő jobboldali radikális párt ugyanis váratlanul bejelentette: nem hajlandó megszavazni a költségvetést, mert így kíván tiltakozni a kormány „túlzottan bevándorlás-párti politikája” ellen. Azt is ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.

Be is váltották ígéretüket. Jimmie Akesson még 1988-ban alapított tömörülése az ellenzékkel voksolt a kisebbségi kabinettel szemben, így Stefan Löfven miniszterelnöknek nem maradt más választása, be kellett jelentenie, hogy lemond, s december végén kihirdeti az idő előtti választások időpontját, amelyet eredetileg márciusra terveztek. Svédországban a mediterrán államokkal szemben nincsenek igazi hagyományai az idő előtti voksolásnak, hiszen eddig utoljára több mint fél évszázada, 1958-ban volt példa hasonlóra.

Elképzelhető, hogy az eskilstunai merényletnek is hatása volt egy váratlan belpolitikai fordulatra. December 27-én ugyanis Löfven váratlanul bejelentette, mégsem lesznek előrehozott választások az országban. A szociáldemokraták és a környezetvédők alkotta kormány ugyanis megállapodott az ellenzéki jobbközép négypárti szövetséggel arról, hogy nem mozdítják el a helyéről a miniszterelnököt, ennek fejében Löfven néhány módosítással végrehajtja az ellenzék által benyújtott, és decemberben a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásával elfogadott 2015-ös költségvetést.

A lépésben a növekvő muzulmánellenesség mellett az is közre játszhatott, hogy a felmérések szerint egy új választás sem oldotta volna fel a belpolitikai patthelyzetet, s ugyanaz a helyzet állt volna elő, mint a 2014-es választáson, miszerint sem a jobb-, sem a baloldal nem szerzett volna kellő, a biztos kormányzáshoz szükséges többséget az új törvényhozásban.

A merényletek megrázták ugyan a svéd közvéleményt, de nem nevezhetőek teljesen újkeletűeknek a muzulmánellenes akciók. Inkább arról van szó, hogy eddig olyan kisebb incidensek történtek, amelyek még nem keltették fel a világsajtó érdeklődését. 2014-ben januárjában és júliusában is megtámadtak már muzulmán létesítményeket. Éppen egy évvel ezelőtt ismeretlenek horogkereszteket festettek egy stockholmi mecset bejáratára. Mustafa, a helyi muzulmánok vezetője már akkor arra panaszkodott, hogy az állam túl csekély védelemben részesíti a muzulmán objektumokat.

Tavaly júliusban, Norrköpingben, egy épülő mecsetre támadtak ismeretlenek. Akkor is gyújtogatás történt. Egy konténer, amely ideiglenes imahelyként szolgált a mecset átadásáig, teljesen megsemmisült. Ugyanakkor az épülő mecsetben nem esett jár. E két eset között is történtek kisebb akciók, egy ízben fagerendákkal és betontömbökkel torlaszolták el egy mecset bejáratát. Egy sor rasszista grafiti jelent meg a különféle muzulmán létesítmények falán, felgyújtottak imaszőnyegeket, betörték muzulmánok üzleteit Södertäljében, Avestában, Flenben, Helsingborgban és más városokban.

Idén további kisebb-nagyobb muzulmánellenes akciók várhatóak, a francia Charlie Hebdo szerkesztősége, illetve a kóser szupermarket elleni terrorakciók után olyanok is a muzulmánok ellen fordulhatnak, akik eddig nem foglalkoztak az iszlámkérdéssel. A mintegy 10 milliós Svédország mindenesetre nem kíván változtatni bevándorlási politikáján. Az idei évben 100 ezer menekültet várnak, ami minden korábbinál nagyobb szám.

Miként vélekedik erről a közvélemény? Megosztottak a svédek a kérdésben. A German Marshall Fund megbízásából tavaly készített felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka támogatja a kormányzat bevándorlókkal kapcsolatos politikáját. Ugyanakkor egyre többen – már 65 százaléknyian – fejezték ki aggodalmukat a bevándorlóknak a társadalomba való integrációja kapcsán. Néhány városban, bizonyos intézményekben, el is választották egymástól a külföldieket a svédektől.

Szerző

Mélyül az ukrán válság

Miközben az európai uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának egyik központi napirendi pontja az Oroszország-elleni szankciók kérdése volt, a Donyec-medencében tovább folytak a harcok.

Andrij Liszenko a terrorellenesnek nevezett ukrán hadművelet szóvivője bejelentette, hogy több csoport orosz katona, összességében mintegy 700 személy érkezett hétfő reggel a kelet-ukrajnai szakadárok segítségére. A csoportok 300-350 főből állnak, mondta a szóvivő. Kijev becslése szerint január közepén 8500 orosz katona tartózkodott a kelet-ukrajnai hadszíntéren.

Az ukrán belügyminisztérium ugyancsak tegnap a Donyecki Népköztársaságot terrorista szervezetté nyilvánította – közölte a tárca, a döntést azzal indokolva, hogy állítólag bizonyítást nyert, hogy a magát népköztársaságnak kikiáltó enklávé ötvennégy esetben szándékosan gyilkosságot követett el, kilenc alkalommal kísérelt meg és hajtott végre támadást a rendvédelmi szervek tagjai ellen, öt esetben törvénytelenül tartott fogva embereket, hét esetben helyiséget foglalt el, három alkalommal illetéktelenül kobozott el közlekedési járművet és két esetben harckocsit semmisített meg.

Az ukrán külügyminisztérium már múlt héten kérte az Európai Uniótól a két úgynevezett népköztársaság terrorszervezetté nyilvánítását. A külügyminisztérium tegnap arra kérte fel Oroszországot, hogy írja alá a minszki megállapodás ütemtervét. Moszkva tavaly november 13-án aláírta és elfogadta a minszki megállapodás végrehajtásának ütemtervét, majd nemsokára visszavonta az orosz fél aláírását ezzel a dokumentummal kapcsolatban.

"Meggyőződésünk, hogy azonnali tűzszünetre van szükség a régióban, hogy megóvjuk a polgári lakosságot a további fegyveres támadásoktól. Ennek a dokumentumnak a végrehajtása ugyanis megteremti a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy minél előbb újabb többoldalú egyeztetésre kerüljön sor a térség jövőjével kapcsolatban" - olvasható az ukrán külügy által dokumentumban.

A harcok folytatódnak és egyre hevesebben. Tegnap is újabb civil áldozatokat követeltek a támadások. A szakadárok tüzérségi támadást mértek Debalceve városra, aminek következtében meghalt egy 12 éves fiú és az édesapja, az ukrán hadsereg pedig egy Donyeck központjában lévő kórházat bombázott le.

Szerző
Frissítve: 2015.01.19. 21:31