Wallenberg eltűnésének 70. évfordulójáról emlékeztek meg

Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének 70. évfordulójáról emlékeztek meg hétfőn Budapesten. Az ünnepség keretében átadták az idei Raoul Wallenberg-díjakat.

Wallenberget hetven évvel ezelőtt egy szovjet tiszt és két katona társaságában látták utoljára, és valószínűleg 1947-ben halt meg a Szovjetunióban.

Urban Ahlin, a svéd parlament elnöke ünnepi beszédében kiemelte: Wallenberg példája mindannyiunkat emlékeztet közös felelősségünkre, hogy harcoljunk az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Hozzátette: Wallenberg példaként szolgál mindazoknak, akik egy békésebb jövőért küzdenek, akik mernek ellentmondani és cselekedni is. Wallenberg ugyanis ellentmondott a náci rezsimnek, amikor megtagadta a védett házakban élő zsidó emberek átadását, és megszervezte a megmentésüket. Bátorsága és tettei soha nem merülhetnek feledésbe - hangoztatta a svéd parlament elnöke.

A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége közös díjának átadásakor Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára "az emberség nagyköveteinek" nevezte a kitüntetetteket.

Az idei díjazottak: Bakay Péter evangélikus lelkész, cigánymissziós referens, Durkó Albert pünkösdi lelkipásztor, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője, Szénási Jonathan Sándor református börtönlelkész, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lelkésze, Hosszú Gyula történelemtanár, az Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról című tankönyv szerzője, Baráth Márta történelemtanár, a szolnoki Auschwitz Album című kiállítás megszervezője, valamint Vác város önkormányzata a roma nemzetiségnek adott kiemelt segítségért és a zsidó hagyományok ápolásának támogatásáért.

A Raoul Wallenberg Egyesület különdíját a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 10/a osztálya kapta egy holokausztról szóló táncballada színreviteléért.

Michael Wernstedt, a svéd Raoul Wallenberg Akadémia ügyvezető elnöke elmondta, a holokauszt túlélőivel folytatott beszélgetésekből az derült ki számára, hogy a legfontosabb dolog, amit Wallenbergtől kaptak, a remény volt. Azt az érzést adta nekik, hogy ők is érdemesek az életre - emelte ki. Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy az emberi jogokat és értékeket "soha nem vehetjük természetesnek, soha nem vehetjük adottnak".

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.