Előfizetés

Stravinsky pofonok nélkül

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2015.01.23. 06:45

Február 7-én a Budapesti Fesztiválzenekar Stravinsky-maratonját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara indítja, Kovács János vezényletével A tűzmadár eredeti 1910-es változatát játsszák. A Kossuth-díjas karmestert többek közt Stravinskyról, az Operáról és arról kérdeztük, volt-e okunk ünnepelni tegnap a Magyar Kultúra Napján.

- Tavaly óta ön a vezető karmestere a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának, hogyan került ebbe a pozícióba?

- Egy éve keresett meg a zenekar igazgatónője a felkéréssel. Először kishitűségből kizárt dolognak tartottam, hogy elfogadjam az ajánlatot, nem voltam biztos, hogy képes vagyok megfelelni az elvárásoknak. Később hosszasan tépelődtem a dolgon, aztán rábeszélésre, egy év próbaidőre mégis elvállaltam.

- Mennyire ismerte a zenekart?

- Az MR Szimfonikusokat mindig is egy osztályon felüli, kiváló együttesnek tartottam. Az elmúlt években vendégkarmesterként rendszeresen vezényeltem a zenekart és jó kapcsolatba kerültünk. A közös munkánk során mindig nagy nyugalommal tudtam dolgozni. Ennek az együttesnek a tagjai önmaguktól eljátsszák, amit tudnak, ez egy karmester szempontjából ritka adomány, mert így a munka kevés stresszel jár, nem úgy van, mint általában, hogy úgy kell kiimádkozni a művészekből a produktumot.

- Az együttes vezetése miért éppen önt választotta?

- A Magyar Rádió Zenei Együttesei az elmúlt években megjárták a poklok mélyét, volt, amikor utcára akarták őket küldeni. Aztán az elmúlt két évben megszilárdult az együttesek, köztük a zenekar helyzete. Elődöm Vajda Gergely volt, tőlem további konszolidációt vártak. Én két dologról híresültem el: ha elvesztem a türelmemet, akkor csúnyán beszélek, de egyébként galamblelkű vagyok. Ha szigorúan nézzük, akkor főleg az utóbbi tulajdonságomért nem felelek meg annak a követélménynek, amit általában egy vezetőtől elvárnak, de mégis úgy gondolhatták, hogy az én személyiségem egy átmeneti időszakra jót tehet a zenekarnak. Még az nem dőlt el, hogy folytatom-e a munkát a jövőben az együttesnél.

- Milyenek az elmúlt csaknem egy év tapasztalatai?

- Két nagy koncertünk volt, az évadnyitó hangversenyt és a karácsonyi koncertünket is életem ünnepnapjai közé sorolom.

- Február 7-én a Budapesti Fesztiválzenekar Stravinsky-maratonján az MR Szimfonikusokat vezényli, a műsoron pedig A tűzmadár balettzene lesz. Újabb ünnepnap következik?

- Remélem. Évek óta részt veszek a maratonokon. Többször voltam a Filharmóniai Társaság vendége, tavaly még a Budapesti Vonósok is meghívtak. Szinte hazajárok ezekre a rendezvényekre.

- A maratonokon eddig rendkívül népszerű zeneszerzők voltak a fókuszban. Stravinsky mennyire illik bele ebbe a sorba?

- Tavaly Bartók volt a középpontban. Nem szeretném összehasonlítani a két alkotó zsenit, de mára mind a ketten klasszikussá váltak és ráadásul népszerűek is. Mind a két szerzőnek van olyan mennyiségű kompozíciója, amelyekkel okkal meg lehet tölteni egy maratoni egész napos programot. Ha valaki korábban esetleg idegenkedett a modern zenétől és betéved majd Stravinsky Tavaszi áldozatára, vagy éppen A tűzmadár balettzenére, akkor egészen biztos, hogy tátva marad a szája.

- Miért éppen A tűzmadárra esett a választás?

- Eredetileg a Petruskát adtuk volna elő, de kiderült, hogy a maraton előtt egy nappal ezt a művet a Pannon Filharmonikusok játsszák a Művészetek Palotájában, ezért elálltunk ettől a tervtől. Végül A tűzmadár mellett döntöttünk. Ennek azért is örülök, mert A tűzmadárból általában a népszerű rövidebb szvitet szokták játszani, az eredeti negyvenkét perces balettzenét pedig nagyon ritkán. Mi most az utóbbit játsszuk el.

- Egy teljes balettzene hat balett nélkül is?

- Mivel nagyon erős a mű kifejezőereje, ezért szerintem igen.

- Annak idején a Tavaszi áldozat ősbemutatóját nagy botrány kísérte, még pofonok is csattantak, mennyire tekinthető Stravinsky újítónak?

- Stravinsky, mindig változtatta a zenei stílusát, mint egy kaméleon, még a balettzenéi is teljesen eltérőek. A kortársait is meglepte, hogy mennyire változtatta folyamatosan a zenéhez való viszonyát, a zenei mondanivalóját. De mindig maradandót alkotott.

- Stravinsky a kedvencei közé tartozik?

- Abszolút. Ha régebben megkérdeztek, hogy ki a kedvenc zeneszerzőm, mindig azt mondtam, hogy az, akivel éppen foglalkozom és ez ma is így van. De van a szívemben egy rejtett zug, ahol Schubert helyezkedik el. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy Schubert jobb komponista Stravinskynél.

- Ön arról is híres, hogy hosszasan tanulmányozza, tanulja az adott darab kottáját, A tűzmadárral hol tart?

- A szvitet jól ismertem, de az eredeti balettzenét szégyenszemre csak most kezdtem el megtanulni. Valóban lassan tanulok, nekem sokkal több idő kell, hogy elsajátítsam egy mű kottáját, mint például Kocsis Zoltánnak, vagy Eötvös Péternek. A koncertig még van egy kis időm. Eddig már kétszer végiggyalogoltam minden hangon, és még ezt párszor meg kel tennem, ahhoz, hogy úgy érezzem a közelébe jutottam a darabnak.

- Az MR Szimfonikusok helyzete ma financiálisan mennyire stabil?

- Úgy tudom, a vezetés most dolgozik azon, hogy az évek óta nagyon alacsony és mozdulatlan fizetéseket emeljék. Erre nagy szükség van, mert ezeket a kiváló művészeket elsősorban a lojalitás köti az intézményhez. Mindenesetre jelenleg még a Magyar Rádió Zenekarának a fizetései egy próbajáték alkalmával nem igazán vonzóak a frissen végzett zenészek körében. Reménykedem abban, hogy előbb-utóbb sikerül ezt a kiváló együttest még jobb helyzetbe hozni.

- Tegnap volt a Magyar Kultúra Napja. Előtte még a Zeneakadémián bemutatták az új „magyar zongorát”. Ön szerint a kulturális területen tevékenykedőknek mennyi okuk van ünnepelni?

- Ez egy nehezen megválaszolható kérdés. Nem ismerem a magyar fejlesztésű zongora pontos hátterét és részleteit, de lehet, hogy nem ezt kellene ünnepelni magyar kultúra címen. Elképzelhető, hogy volna fontosabb tennivalója is magyar kultúráért élőknek és lelkesedőknek. A zenekari kultúra az egyik legkisebb szelete a magyar kultúrának. Nagyon sok jó zenekar van Magyarországon, vidéken is. Egyszerűen helyzetbe kellene hozni őket. Ez egyszerűnek tűnik, de mégis ritkán jön létre, tehát tennivaló bőven lenne.

- Ön évtizedek óta a Magyar Állami Operaházhoz kötődik, ahol vezető beosztásokat is betöltött, most milyen viszonya az intézményhez?

- Maradtam az Operában, nyugdíjasként kaptam egy négyéves keretszerződést, ennek értelmében évente minimum húsz előadást dirigálhatok. Ezzel én tulajdonképpen boldog vagyok. Annak is örülök, hogy az Erkel Színházban készülő Nabucco karmestere lehetek, a produkciót Kesselyák Gergely rendezi. Én tehát kivételezetten jó helyzetben vagyok az Operaházban, bár a többi kollégám is elmondhatná ezt magáról.

Tűzszünet előtti állapot Kelet-Ukrajnában

Alighogy tegnap reggel Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter bejelentette, hogy a Dél-kelet-Ukrajnában harcoló felek megteszik az első komoly lépést a tavaly szeptemberben aláírt tűzszüneti megállapodás végrehajtása irányába, rövidesen elszabadult a pokol a Donbászban és gyakorlatilag visszaállt a tűzszünetet megelőző állapot.

Szerdán éjszakába nyúlóan tárgyalt Berlinben a német, az ukrán, orosz és francia külügyminiszter, Steinmeier ezt követően jelentette be, megállapodás született arról, hogy kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli 30 km-es ütközőzónából, amelynek kijelölését a minszki megállapodás írja elő, majd összehívják az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és a szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot. A német diplomácia vezetője úgy fogalmazott: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az "nem mehet így tovább", és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem lehetőségeket kell keresni a térségben élők helyzetének javítására.

A helyszínen azonban másképpen alakultak az események. A donyecki nemzetközi repülőtér egyes részeiről, amelyet hetek óta ostromolnak a szakadárok, az ukrán kormányerők kénytelenek voltak visszavonulni, a város központjában pedig teherautóról aknavetővel tüzet nyitottak egy autóbuszra. A támadásnak egyes források szerint 9, mások szerint 15 halálos áldozata volt.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a merénylet miatt. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az orosz vezetést tette felelőssé, terrormerényletről beszélt, amelyet a szakadárok hajtottak végre. Az orosz külügyminisztérium emberiesség elleni bűntettnek, provokációnak minősítette a támadást, amelynek célja az ukrajnai válság békés megoldására irányuló törekvések aláásása. Moszkva azonnali, az EBESZ bevonásával zajló vizsgálatot követel.

Legutóbb január 13-án ért tüzérségi találat egy autóbuszt Donyeck mellett, akkor is egymást vádolták a felek. A megyei ügyészség terrorcselekmény gyanújával indított eljárást az ügyben, eredmény még nincs. A konfliktus eddig 5 ezer ember életét követelte, több mint 10 ezren sebesültek meg, egymillió ember pedig elhagyni kényszerült otthonát – közölte Michael Bochurkiv, az EBESZ képviselője.

Tűzszünet előtti állapot Kelet-Ukrajnában

Alighogy tegnap reggel Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter bejelentette, hogy a Dél-kelet-Ukrajnában harcoló felek megteszik az első komoly lépést a tavaly szeptemberben aláírt tűzszüneti megállapodás végrehajtása irányába, rövidesen elszabadult a pokol a Donbászban és gyakorlatilag visszaállt a tűzszünetet megelőző állapot.

Szerdán éjszakába nyúlóan tárgyalt Berlinben a német, az ukrán, orosz és francia külügyminiszter, Steinmeier ezt követően jelentette be, megállapodás született arról, hogy kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli 30 km-es ütközőzónából, amelynek kijelölését a minszki megállapodás írja elő, majd összehívják az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és a szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot. A német diplomácia vezetője úgy fogalmazott: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az "nem mehet így tovább", és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem lehetőségeket kell keresni a térségben élők helyzetének javítására.

A helyszínen azonban másképpen alakultak az események. A donyecki nemzetközi repülőtér egyes részeiről, amelyet hetek óta ostromolnak a szakadárok, az ukrán kormányerők kénytelenek voltak visszavonulni, a város központjában pedig teherautóról aknavetővel tüzet nyitottak egy autóbuszra. A támadásnak egyes források szerint 9, mások szerint 15 halálos áldozata volt.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a merénylet miatt. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az orosz vezetést tette felelőssé, terrormerényletről beszélt, amelyet a szakadárok hajtottak végre. Az orosz külügyminisztérium emberiesség elleni bűntettnek, provokációnak minősítette a támadást, amelynek célja az ukrajnai válság békés megoldására irányuló törekvések aláásása. Moszkva azonnali, az EBESZ bevonásával zajló vizsgálatot követel.

Legutóbb január 13-án ért tüzérségi találat egy autóbuszt Donyeck mellett, akkor is egymást vádolták a felek. A megyei ügyészség terrorcselekmény gyanújával indított eljárást az ügyben, eredmény még nincs. A konfliktus eddig 5 ezer ember életét követelte, több mint 10 ezren sebesültek meg, egymillió ember pedig elhagyni kényszerült otthonát – közölte Michael Bochurkiv, az EBESZ képviselője.