Az okos hatalom tanul a politikai műsorokból

Az RTL sosem volt ennyire erős, s ez bizonyos értelemben a kormányzati kijelentések hatása - mondja a csatorna hírigazgatója. Kotroczó Róbert szerint erősödött a hitelességük, a hatalom akaratlanul is sokat segített nekik. Pedig korábban is sokat foglalkoztak a politikával, mindig megpróbáltak a hírek mögé nézni, sztorit csinálni. Úgy véli, ha egy kétharmaddal rendelkező kormány nem bírja elviselni a kritikát, akkor az azt jelenti, hogy ott valami rendkívül nagy probléma van.

- Mióta bevezették a reklámadót, vagyis több mint fél éve, lényegében háborús helyzet alakult ki az RTL Klub és a hatalom, a kormány között.

- Én ezt nem így látom. Itt a székházunk második emeletén, a Hírigazgatóságon ennek semmiféle nyoma nincs, bármilyen furcsa is. Úgy működünk, ahogy egy nagy televízióban megszokott.

- De azért mégiscsak az utóbbi fél évben erősödött a politikai vonal az RTL Klub Híradójában.

- Nem, ez régóta erősödik. Az RTL indulása óta több korszaka volt a híradónak, voltak bulváros időszakok is, most újra sokat foglalkozunk politikai kérdésekkel, hiszen ez is érdekli a nézőinket. Mindig klasszikus híradót igyekeztünk adni. A mostani inkább egy olyan időszak, ami emlékezetes lesz az itt dolgozóknak, hiszen alkalmunk van mélységében tanulmányozni egy kormányzat és a hozzá tartozó politikusi világ szokásait, kapcsolatrendszerét, hátterét.

- De ez inkább az RTL II Híradójára jellemző.

- Az valóban egészen más, mint amit az RTL Klub híradójában megszoktunk. Az volt az eredeti koncepció, hogy adjunk csak közéleti híreket. 2012 októberétől meg akartuk nézni, ezt hogyan fogadja a közönség, mert volt egy olyan gyanúnk, hogy egy későbbi időpontban több nézőt vonzhat. A tavaly áprilisi választások idején látszott, hogy a politikai témák előtérbe kerültek, jobban nézték őket és ezt egy kereskedelmi tévénél nagyon pontosan lehet érezni.

- Hogyan lehet érezni?

- Ha nagyon sok politikai tartalom van, és a nézők estéről estére a negyedik vagy a hatodik percben elkapcsolnak, az jelzi, hogy nem bírják. Nálunk azonban maradtak. Ráadásul hosszabb lett a műsor. Azt te is tudod, mit jelent, ha ebben a kis országban egy kétszer olyan hosszú műsort kell csinálni, mint előzőleg. Márpedig a 38 perces fő híradónk 53-57 perces lett. Így már másképpen kell megcsinálni a történeteket. Ha van például egy kormányzati bejelentés, utánanézünk a hátterének. Ha csak magát a hírt közölnénk, jó hosszan, az PR-anyag lenne, konfliktus és ellenérdekelt szereplők nélkül. Ez így rendkívül unalmas, szakmailag nem kihívás. De az RTL-re az ilyesfajta műsorkészítés sosem volt jellemző. Mindig is megpróbáltunk a hírek mögé nézni, sztorit csinálni.

- Tehát a választások után tulajdonképpen újabb kihívásokat kerestetek?

- Igen, tudatosan időzítettük a váltást a harmadik Orbán-kormány megalakulására. Májustól hat órára került a híradó, hosszabb is lett. Ezt a versenyt a TV2 indította, nekünk reagálnunk kellett. Kezdetben ugyanis azt gondoltuk, megtartjuk a fél hetes kezdést, mert a nézők akkor majd odakapcsolnak. Csakhogy nekik a híradó felirat, vagy híradószerű dolog elég hívószó volt ahhoz, hogy azt higgyék, napi információkat kapnak. Ezért 6 órakor a Tényeket kezdték nézni, és időlegesen elvesztettük a csatát. Hiába nem lehetett ott megtudni semmit az országról, csak a mindenféle balesetek és a rengeteg bűncselekmény jött iszonyú mennyiségben, a sok abszurd történet, hogy majdnem meghalt, meg majdnem belevágott a ménkű.

- De nem végleg veszítettetek.

- Nem. Miután mi is 6 órára tettük a kezdést, a kormány pedig június legelején megalakult, napok, vagy hetek alatt átrendeződött minden, a képernyőn is. Tehát amikor bejelentették a médiaadót, mi már előtte erős politikai tartalommal jelentkeztünk.

- Az viszont nyilván nem véletlen, hogy a híradóitok elején a közönség számára vonzóbbnak látszó témák vannak és a politika az csak olyan fél hét tájban, a híradó felénél következik.

- Kétségtelen, hogy ezt a szerkezetet megtartottuk, mert azért versenyeznünk kell a TV2-vel. Ilyen a piac, amit nekünk követni kell. Ám amikor éreztük, hogy egy kicsit többet bírnak el politikából, akkor többet adtunk. Ezzel foglalkozni egyébként mindig nagyobb kihívás az újságíróinknak.

- De ki is váltottátok vele a hatalom ellenszenvét.

- Nem tudom, hogy ez ellenszenv-e, mert szerintem az okos hatalom ebből sokat tanul.

- És ez okos hatalom?

- Kiderül, hogy tanulnak-e belőle. Még az elején vagyunk. Az minket is meglepett, mennyire rosszul kezdtek el először reagálni egy olyan helyzetre, amikor újabb és újabb kérdéseket kaptak. Egy rövid híradónál meg lehet csinálni, hogy a politikus mond egy rövid mondatot, amit fölhasználunk. Egy hosszabb híradónál azonban többet kell kérdezni. Volt olyan politikus, aki attól idegösszeomlást kapott, hogy a riporter harmadszor kérdezte meg, hogy miért. Mostanra a helyzet jelentősen megváltozott. Eljött az a pillanat, amikor Mészáros Lőrinc megállt és elkezdett beszélni a riporternek. Leült hosszabb interjúra Szijjártó Péter a lakásügyeiről, vagy Lázár János is nagyon nyitottan beszélt - például Habony Árpád munkájáról is. Ehhez persze az is kellett, hogy a riportereink jól kérdezzenek. És ezt ők régóta tudják, nem június óta és nem egyik napról a másikra tanulták meg. Mitől tudnának most politikát csinálni, ha elvileg nem tudtak korábban.

A híradó vagy a Házon kívül riporterei sosem hagyják a mellébeszélést. FOTÓ: Vajda József

- Politikával azonban nemcsak a híradóban foglalkoztok. Február 2-ától pedig jön egy új műsor, amit az egyik hírportál taktikai atomfegyvernek nevezett. Baló György készít napi politikai elemző műsort.

- Ez kedves, hogy ilyeneket mondanak, de nincs benne semmiféle misztikum. Indul egy műsor, aki ismeri Baló Györgyöt, az pontosan tudja, hogy ő nem egy balhés figura. Nagyon tárgyszerű, rigorózus kérdező, de nem olyan riporter, aki az asztalt csapkodja.

- De az biztos, hogy a témák mélyére hatol és úgy fog kérdezni, hogy nem enged mellébeszélni. Legalábbis ha olyan maradt, amilyen volt.

- Biztos olyan, nyilván azért is van itt. De ez nem újdonság az RTL-es műsorokban. A híradó vagy a Házon kívül riporterei sosem hagyják a mellébeszélést. Ez az igényességi szintünk. Baló műsora azért lesz érdekes, mert interjúra épülő műsorunk eddig gyakorlatilag nem volt. Főleg olyan nem, amelyben leginkább politikusok szerepelnek. Nem élő adás lesz, de aznap este, élőszerűen rögzítjük.

- Ki határozza meg, hogy milyen témák kerülnek a műsorba?

- Ezt az RTL II felkérésére mi gyártjuk. Van egy szerkesztője és ott van Gyuri. Ezen kívül pedig természetesen mi is adunk neki ötleteket, hiszen a riportereink sok aktuális témával találkoznak napközben. Az persze kérdéses, hogy kik azok a személyiségek, akikkel lehet 5-6-8, vagy akár több percet is beszélgetni. Sajnos nagyon kevés ember beszél jól a magyar politikában.

- Azt mondod, hogy az RTL II felkérésére készítitek a műsort, ami úgy hangzik, mintha nem egy cég lennétek.

- Nálunk mindig is voltak ilyen koprodukciók. Arról van szó, hogy rengeteg anyagot és információt tudunk biztosítani. Az talán látható is, hogy a híradós riportok jelentős része rendes kutatómunkán nyugszik. Nem véletlen, hogy nem kapunk tucatnyi helyreigazítási kérelmet, hiszen az anyagaink egyszerűen nem támadhatók. Mióta a korábbinál nagyobb figyelem kíséri a munkánkat, sokkal jobban oda is figyelünk. Többször ellenőrizzük a riportjainkat. Az is előfordul, hogy az adás előtt kerül ki egy anyag, az utolsó pillanatban, mert valamelyik szerkesztő rájön, hogy nem ül a történet. Nem akarunk hibázni.

Az interjú folytatódik, kérjük lapozzon!