Kósa Lajos fideszes alelnök egy ideig szembe ment Rogán Antal frakcióvezetővel, de hamar irányt változtatott. A fideszes alelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján még azt mondta, egyetért a Párbeszéd Magyarországért (PM) javaslatával, miszerint jobb lenne, ha az állam kezében összpontosulna a letelepedési kötvények értékesítése. Hétfőn viszont az alelnök - miután tájékozódott a programmal kapcsolatban - meggondolta magát, és úgy döntött mégis támogatja Rogán álláspontját, miszerint minden úgy jó a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban, ahogyan van - derült ki a Fidesz sajtóosztálya az RTL Klubnak címzett leveléből.
Azt ugyan nem tudni, mik azok a részletek melyek megismerése után a fideszes alelnök változtatott véleményén, de az továbbra is tény, hogy a letelepedési kötvények ügyében már nem először merült fel, hogy gyanúsan működnek a külföldi közvetítői cégek, amelyek közül több bevallottan off-shore hátterű. Ellenzéki pártok szerint ez indokolhatja akár a törvény megváltoztatását is.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) a hét elején be is nyújtotta a parlamenthez harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt módosító javaslatát, amelynek lényerge, hogy az államra vagy állami cégekre bízná a letelepedési kötvények értékesítését.
Az ellenzéki párt úgy véli azért van szükség a módosításra, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, és a nem csekély profit off-shore gyanús, zavaros hátterű cégek zsebébe vándorol.
Elképzelésük szerint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) a magyar nagykövetségekkel együttműködve értékesíthetné az államkötvényeket külföldön, a diplomáciai képviseleteken, vagy ha mindenképp külsős vállalkozás tudja csak ellátni a feladatot, akkor az legyen állami cég, hogy a kötvényeken elért profit pedig a költségvetést gazdagítsa a magáncégek helyett.
Álláspontjuk szerint fel kell számolni azt az ellenőrizhetetlen, különös és érthetetlen eljárást, ahogy a fideszes Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottság hatóságként eljárva, pályáztatás nélkül kiválasztja a közvetítői vállalkozásokat, ezzel monopolhelyzetbe hoz bizonyos magáncégeket.
Az üzlet pedig beindult. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) а program indulása óta 2014 végéig összesen 2213 letelepedési államkötvényt értékesített, ami körülbelül 150 milliárd forintot meghaladó bevételt jelenthet az államnak.
A jelenlegi, 2012-ben elfogadott rendszer szerint a kijelölt közvetítő vállalkozások megvásárolják a speciális államkötvényeket, a letelepedni kívánóknak pedig a kötvények után kibocsátott saját értékpapírból (nemrég megemelt) 300 ezer euró értékben kell vásárolniuk és legalább 5 évig birtokolni ezeket. Cserébe a letelepedni vágyók tartózkodási engedélyt kapnak és szabadon mozoghatnak az Európai Unióban, úgy, hogy még csak nem is kell huzamosabb időt tölteniük Magyarországon, de fél év után akár le is telepedhetnek hazánkban.
A letelepedési kötvények értékesítése során az állam és a letelepedni vágyók is csak a közvetítő cégekkel kötnek szerződést, egymással nem kerülnek kapcsolatba. A közvetítő cégek az ÁKK-tól diszkontáron vásárolják meg a kötvényeket, majd a kötvény lejártakor a névérték összegét kapják meg érte. Ez a különbözet biztosítja a tranzakciónkénti körülbelül 11 millió forintnak megfelelő hozamot. A letelepedési kötvények értékesítéséért külön közvetítői jutalékot számolnak fel a cégek, darabonként 40-45 ezer eurót, amely összességében akár 110 - 140 millió eurót is elérheti. Ekkora jövedelem elérésének lehetősége már jelentős korrupciós kockázatot is jelent – véli a PM.
A közvetítő cégekkel kapcsolatban azonban nem csak az elérhető haszon jelent korrupciós kockázatot. A kötvényforgalmazásra szerződött cégek székhelye nagyrészt olyan helyeken található, melyeket előszeretettel használnak "adóoptimalizálásra". Csupán egy rendelkezik magyarországi székhellyel (Arton Capital Hungary Kft.), viszont ennek tulajdonosai sem magyarok. (Lásd táblázatunkat.)
Ezen kívül egyes államkötvényeket értékesítő cégek tulajdonosi hálója is meglehetősen átláthatatlan. Az értékesítési vállalatok között található két liechtensteini cég továbbszerződött egy ismeretlen tulajdonosú belize-i off-shore vállalattal, amely egy magyarországi cégen keresztül a kaposvári tábornokper első számú vádlottjához, Csákó Sándorhoz és a Sólyom légitársasághoz is kapcsolódik. A cégek közül nem ez az egyetlen érdekes tulajdonosi hálózattal rendelkező vállalkozás. Az egyik szingapúri off-shore cég éppen a nemrég a végelszámolás sorsára jutott Széchenyi Kereskedelmi Bankot választotta magyarországi partnerének, amelynek egyik nagytulajdonosa éppen Töröcskei István, az kötvényeket értékesítő ÁKK leköszönt igazgatója – tudhatjuk meg az atlatszo.hu cikkéből.
(A bankár helyzetét súlyosbította, hogy az említett bankon kívül további két csődbe jutott pénzintézetben is volt érdekeltsége (Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, Széchenyi István Hitelszövetkezet), ezért szinte elkerülhetetlen volt lemondása ÁKK-s pozíciójáról is. Mégis inkább az volt meglepő, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csak több hetes gondolkodás után fogadta el Töröcskei távozási szándékát.)
Szabó Zsolt, a PM gazdasági szakpolitikusa szerint érdemes lenne átvizsgálni Töröcskei ügyleteit, többek között a letelepedési kötvények átláthatatlan módú árusítását, és azt is, hogy a Széchenyi Bank milliárdos betétesei hogyan kaphatnak a kötelezően juttatandó kártalanításon túl jelentős állami segítséget is.
A leköszönt vezérigazgatóval összefüggésbe hozható céggel és a két liechtensteini vállalkozással szemben egyaránt indult vizsgálat az elmúlt évben törvénysértés miatt. A szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd.-t tavaly júliusban kezdték vizsgálni, mert a cég állítólag Kínában toborzott Magyarországon letelepedni kívánókat, akiket turistavízummal utaztatott be Szingapúrba, viszont Szingapúrban, ahol a cégnek kizárólagos jogosultsága van, egyetlen papírt sem próbáltak meg sem eladni, sem reklámozni. Ezen kívül felmerült, hogy az Euro-Asia a Hungary State Special Debt Fund (HSSD) felségterületén tevékenykedett, holott a törvény szerint egy országban csak egy vállalkozás kereshet vevőket a kötvényekre. (A Magyarországon bejegyezett közvetítő viszont bárhol a világon toborozhat.) A cég befejezte jogsértő tevékenységét és erről nyilatkozott a parlament gazdasági bizottságának is, így tovább folytathatja tevékenységét. A liechtensteini S&Z engedélyét viszont bevonták tavaly decemberben, mert az AKK törvényében meghatározott 45 napos határidőt a letelepedési kötvények jegyzésére többször is elmulasztotta, ami az engedély automatikus visszavonásával járt.
A letelepedési kötvények értékesítését végző cégek közül a Kajmán-szigeteken található HSSD a legnagyobb, mely a Kínai Népköztársaság, valamint a Vietnami Szocialista Köztársaság állampolgáraival köthet szerződést. A cég tulajdonosi hálózatának szerkezete itt sem egyértelmű. Az atlatszo.hu korábban kikérte a céggel kötött szerződés dokumentumát, de az üzleti titkot sértő részek nélkül nem derül ki belőle, hogy mekkora időszakra kötötték a szerződést, illetve az sem, hogy ha valamilyen probléma lép fel, az ÁKK a forgalomba hozatal leállításán és felfüggesztésén kívül még milyen eszközökkel élhet. Emellett a kötvények ellenértékének megfizetésére és elszámoltatására vonatkozó szabályok is titkosak.
A cégek pontos tulajdonosi hátteréről nem sokat tudni, ezért a PM közérdekű adatigénylést nyújt be ezek tisztázására. Rogán Antal szerint a kötvényeket forgalmazó cégek nem minősülnek off-shore cégnek, mivel felfedték hátterüket a gazdasági bizottság előtt. Viszont az ÁKK sem tud arról, hogy kik állnak a cégek mögött – derül ki a korábbi nyilatkozataikból.
Miért jó üzlet a letelepedési kötvény?
A letelepedési kötvény megvásárlása közel olyan kedvezményekre jogosítja fel a vásárlót, mintha állampolgárságot "vett volna". Akinek van letelepedésije, alanyi jogon kérhet munkanélküli és szociális segélyt, ugyanazok az adókedvezmények szólnak neki, mint a magyar munkavállalónak, és még az oktatásban is ugyanazokat a jogokat kapja meg, mint egy született magyar, tehát például jogosult a diákhitel felvételére is. Ugyanakkor annak, aki ilyen összegű (300 ezer eurós) kötvényt vásárol, nem valószínű, hogy szüksége van ezekre a kedvezményekre. Sokkal inkább az lehet vonzó számukra, hogy a letelepedési kötvény megvásárlásával belépőt váltanak az EU más országaiba is – így sokan ugródeszkaként használhatják a magyar kötvényeket.
Ezt támasztja alá az is, hogy amíg a jogszabály tartalmazta azt a kritériumot, hogy maximum 180 napig lehet távol maradni Magyarországtól, és évente kétszer Magyarországra kell utazni a családdal együtt, addig kevesen vásároltak az állampapírból. Viszont mióta ezek a feltételek kikerültek, hirtelen megugrott a kötvények eladása.
A letelepedési kötvénynek megvásárlásához csupán egy magyarországi szállás- vagy lakóhely szükséges, az így megszerzett tartózkodási engedély pedig fél év elteltével letelepedési engedélyre váltható. Az egyébként ötéves időtartamú, hozamot is fizető befektetés, valamint közvetítői jutalék az érdeklődést tekintve elfogadható ár ez a vízummal kapcsolatos ügyek intézésének elkerüléséért, a hazai kedvezmények megszerzéséért, és az európai belépőért cserébe.
