G.M.;

Európai Bizottság;Jean-Claude Juncker;schengeni övezet;Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus;

2015-01-30 06:35:00

Álom marad Schengen?

Úgy tűnik, továbbra is álom marad a schengeni tagság Románia és Bulgária számára, legalábbis ezt sugallja az Európai Bizottság szerdán elfogadott, Romániáról és Bulgáriáról szóló igazságügyi jelentése.

A dokumentum szerint Románia jobban vizsgázott ugyan, de az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV) egyik ország esetében sem szűnik meg. Bár nem mondták ki, ez vélhetően azt is jelenti, hogy a Schengeni övezet a következő hónapokban sem bővül tovább, a 2010 óta csatlakozásra váró két ország ezúttal sem kap zöld utat.

Bulgáriát az utóbbi időben állandó politikai és kormányválság nyomasztja, de Románia stabil, így értékelése is jobb. Bukarestben sokan abban reménykedtek, hogy a két országot külön választják és Romániának lehetősége nyílik legalább a részleges előrelépésre a schengeni tagság irányába. De ez nem történt meg és az MCV-re épülő igazságügyi jelentés jót és rosszat egyaránt tartalmaz.

Eszerint a román parlament még mindig ódzkodik a végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetésétől, és nem teszi lehetővé az igazságszolgáltatás számára azt, hogy a törvényhozók az átlagemberhez hasonlóan feleljenek a bíróság előtt. Bírálat mellett dicséretet is kapott az ország. A Bizottság azonban azt is megállapította, hogy számos téren haladás figyelhető meg. A fejlődés ellenére a megfigyelés nem szűnik meg sem Románia, sem Bulgária esetében, mert mint indokolták, „az elért eredményeket meg is kell őriznie a két országnak”.

Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a MCV addig marad életben Bulgáriában és Romániában, amíg a két ország igazságszolgáltatási rendszere el nem éri a kielégítő szintet és a meghatározott célokat nem teljesíti. Juncker reméli, hogy Románia nem tér le a reform útjáról és az ő mandátumának idején felszabadul az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus alól.

A schengeni csatlakozás formális feltételei között nem szerepel ugyan az igazságszolgáltatás működése, de a két ország csatlakozását a korrupció miatt ellenzi több nyugati ország, többek között Franciaország, Hollandia és Németország. A tagság technikai feltételeinek mindkét állam eleget tesz .