DK: a kormány beismerte a "büntetőadó" hibáját

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint azzal, hogy a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együtt tulajdonrészt szerez az Erste Bankban, beismerte, hogy súlyos hiba volt "büntetőadókkal" sújtani a pénzintézeteket.

Erről Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségének tagja írt közleményében, amelyben arra a megállapodásra reagált, amelyik alapján a magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal. A megállapodásnak része az is, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódik 2017-2019-ben is.

A politikus úgy fogalmaz, kiderült, hogy a hitelintézeteknek tőkére van szükségük, mert a "büntetőadók" felemésztették azt, s ezt a tulajdonosok a továbbiakban nem tudják előteremteni. Kijelenti azt is, hogy a kormány akkor terhelte meg az "indokolatlan és irreális mértékű" adóval a bankszektort, amikor az veszteséges volt. Ezért csökkent le drámaian a hitelezés, amelynek nyomán leálltak a beruházások és megszűnt a magánszektor munkahelyteremtése - tette hozzá.

Szerző

Döntött már a gyerek? Nemsokára lejár a határidő

Az általános iskolai tanulóknak péntekig kell benyújtaniuk jelentkezésüket a nappali tagozatos középiskolákba a középfokú felvételi eljárás során - közölte az Oktatási Hivatal kedden.

A középfokú felvételi eljárásban a 8. évfolyamot befejezők közül a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola 9. évfolyamára jelentkezők (beleértve a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák előkészítő évfolyamait is) és a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumi osztályokba jelentkezők (közte a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára pályázók) vesznek részt.

Az általános iskola 8. évfolyamán tanulók felvételi lapjainak kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltésükhöz szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben állítja elő az intézmény, és a jelentkezési lapokat megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolákba, a tanulói adatlapot pedig a felvételi központba - írta a hivatal közleményében.

A jogszabályi előírások lehetővé teszik, hogy a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők maguk küldjék meg a jelentkezési lapjukat közvetlenül a megjelölt gimnázium(ok)ba, a tanulói adatlapjukat pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők felvételi lapjainak kitöltését és továbbítását, és ebben az esetben szintén a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszeren keresztül történik a folyamat.    

Ha a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumokba jelentkező a felvételit önállóan intézi, akkor az internetről kizárólag a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumi, illetve a magyarországi általános iskolával tanulói jogviszonyban nem álló, 9. évfolyamra jelentkező tanulók esetében használható dokumentumcsomagot töltheti le, és küldheti meg kitöltött jelentkezési lapját közvetlenül a középfokú iskolákba. Ezzel párhuzamosan a tanulói adatlapot is meg kell küldenie a felvételi központba. Esetükben a kitöltés után a nyomtatványokat nem kell hitelesíttetni a tanuló általános iskolájával. 

Ha a jelentkező nem jár magyarországi általános iskolába (például külföldi állampolgár), akkor egyéni jelentkezőként, szintén a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumi, illetve a magyarországi általános iskolával tanulói jogviszonyban nem álló, 9. évfolyamra jelentkező tanulók esetében használható dokumentumcsomagot töltheti le, és küldheti meg kitöltött jelentkezési lapját közvetlenül a középfokú iskolákba. Ezzel párhuzamosan a tanulói adatlapot is meg kell küldenie a felvételi központba. A jelentkezési lapo(ka)t és a tanulói adatlapot ajánlott küldeményként célszerű postára adni. A középfokú felvételi eljárással kapcsolatos minden információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2014/2015. tanév) cím alatt.

Szerző

Az állam ellen nyert Strasbourgban a magyar nyugdíjas

Több mint 14 ezer euró (mintegy 4,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizessen a magyar állam egy baktalórántházi korábbi rokkantnyugdíjasnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) első fokú, egyelőre nem jogerős ítélete szerint.

A bírák szerint a magyar állam megsértette a volt rokkantnyugdíjas magántulajdonhoz fűződő jogát. Az asszonyt a 2000-es évek elején nyilvánították hivatalosan rokkantnak, ám 2010 elején, az előírások változása miatt elveszítette jogosultságát rokkantnyugdíjra, bár egészségi állapota nem változott.     

Amikor 2012-ben, a szabályozás ismételt módosítását követően megint rokkantnyugdíjat szeretett volna igényelni, noha rokkantsági foka alapján jogosult lett volna, a hatóságok a kérését amiatt utasították el, hogy a 2010-es megszakítás miatt nem felelt meg annak a feltételnek, amely szerint a kérelmezőknek az igény benyújtását megelőző öt évben legkevesebb 1095 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük.

A bírák megítélése szerint az asszony rokkantnyugdíja a rokkanttá nyilvánítás előtti munkaviszonya során befizetett társadalombiztosítási illetékek révén megszerzett jog, amelyet így az állam az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesen vett el tőle. A bírák döntése ellen még mindkét fél fellebbezhet. Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha ezzel a lehetőséggel sem Magyarország, sem az aszony nem él, a fellebbezést elutasítják, vagy elfogadása esetén a törvényszék úgynevezett Nagykamarája is dönt az ügyben.

Szerző