Előfizetés

A középszer elsöprő színházi diadala

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2015.02.28. 06:46
A színház nem lehet független a közönségtől FOTO: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ma hivatalosan nincs cenzúra a színházban, de a színház mégsem vesztett sokat a kiszolgáltatottságából – adta meg az alaphangot Tadeusz Słobodzianek drámaíró a varsói Teatr Dramatyczny igazgatója, csütörtök este a Történelemórák a szabadságról című programsorozat keretében rendezett beszélgetésnek. A diskurzus konkrétan a színház és a szabadság kapcsolatát próbálta meg firtatni. Słobodzianek nálunk elsősorban a Katona József Színházban játszott A mi osztályunk című darab írójaként ismert, beszélgetőpartnere ezúttal Spiró György író és Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója volt.

A színház a rendszerváltás után nálunk elsősorban a fontosságából veszített - mondta Máté Gábor, aki nemrég éppen Varsóban Słobodzianek színházában rendezett. Máté szerint az egyik legfőbb probléma, hogy a középszer ma túl nagy jogosítványt kap. A rendszerváltás előtt a tehetséget kevésbé kérdőjelezték meg, a középszer pedig egy határon belül juthatott csak szerephez. Ezek a határok a direktor szerint mára teljesen elmosódtak. Słobodzianek ehhez annyit tett hozzá, náluk a középszer mindig lehetőséghez jutott, csakhogy korábban egy párt rendszer volt, most pedig a középszerű elemek a különböző pártokon keresztül kerülhetnek előtérbe. Lengyelországban a színház továbbra is függ az állami mecenatúrától. De azt is érdemes megvizsgálni, hogy eközben mi történt a közönséggel. Megjelentek új médiumok, tévéműsorok sokasága, a számítógép, az internet. A rendszerváltás előtt Lengyelországba az is előfordult, hogy a nézőket, munkásokat, katonákat teherautóval szállították a színházba, ma már persze ezen túl vagyunk – jegyezte meg a varsói direktor.

Spiró György szerint a színház sohasem lehet független a közönségtől, melyet mindig ki kell szolgálni és a politikától is mindig függtek és függnek a teátrumok. Shakespeare idejében a királytól, vagy a királynőtől. Nálunk 1990 előtt előzetesen jóvá kellett hagyatni a tervezett repertoárt, különböző cenzurális küszöbökön kellett keresztül mennie az elképzelt bemutatóknak. A rendszerváltás után Spiró szerint a központi cenzúra valóban megszűnt, de a cenzurális lépcsők lekerültek a pártokhoz. A drámaíró úgy gondolja, hogy ma is létezik nálunk előzetes cenzúra, elsősorban nevek cenzúrája. Vagyis ha egy párt, vagy pártszakértő nem kedvel egy drámaírót, ellenzékinek, netán ellenségnek tart, akkor elérheti, hogy ne mutassák be a darabját. Spiró szerint a pártszakértő nem művekben gondolkodik, azokat nem is nagyon ismeri, hanem személyeket tart nyilván. Az adott színigazgató pedig mivel az intézménye függ a város támogatásától, ha ezt tanácsolják neki, akkor az adott drámaíró művét nem fogja műsorra tűzni. Később pedig Spiró arról is beszélt, hogy a sznobizmus jót tesz a kultúrának.

Tadeusz Słobodzianek, akinek egyik fontos drámája az Ilja próféta, arról beszélt és így a beszélgetés végszavát is megadva, hogy „mi drámaírók, illetve színházigazgatók bohócok vagyunk, és ha egy bohóc azt képzeli magáról, hogy prófétává válhat, akkor válik igazán nevetségessé”. Azt hiszem, Słobodzianek szavait nyugodtan ajánlhatjuk néhány mai hatalomgyakorló figyelmébe is.

Diana titkos videója

Publikálás dátuma
2015.02.28. 06:37
Diana hercegnő 1995-ben. FOTÓ: Pool/Liaison - Getty Images
A Windsor-ház haragjától félve a brit sajtó fenntartásokkal kezeli azt a több, mint húsz éve rejtegetett „dinamit kazetták” néven elhíresült Diana-interjút, amelyet a királyi család tiltása ellenére a napokban levetített a BBC televízió. 

A dinasztia érthető okokból nem akarta, hogy az interjú napvilágra kerüljön: a néhai walesi hercegné többek között beszélt egykori testőre és szeretője, Barry Mannakee haláláról. Hivatalosan Manakee autóbalesetben hunyt el 1984-ben, de Diana sosem hitte, hogy ez szimpla baleset volt – írja a Daily Mail. A hercegné sejtése szerint, miután a királyi család tudomást szerzett bensőséges viszonyukról, a férfit egyszerűen ki akarták vonni a forgalomból, hogy ne sérüljön az uralkodóház hírneve. Emellett Diana nyíltan elmeséli, hogyan ment tönkre a házassága Károly herceggel – beleértve azt is, hogy a trónörökös már házasságuk alatt titkos viszonyt folytatott jelenlegi feleségével, Camilla Parker Bowlesszal. A botrányt tovább tetézheti, hogy a hercegné kifejtette: férje „különösen közeli viszonyt ápolt” egyik alkalmazottjával, Michael Fawcettel. „Kényelmetlen és nehéz volt…” – emlékezett vissza az alkalomra, amikor megzavarta a két férfit Károly szobájában.

A házaspár sokat veszekedett gyermekeik, Vilmos és Harry neveltetése kapcsán is: a hercegné nem akarta, hogy fiai a palota-béli világban nőjenek fel. „Azt akarom, hogy lássák a való világot és minél többet találkozzanak átlagemberekkel” – fakadt ki Diana. Vele ellentétben Károly ragaszkodott gyermekei előkelő neveltetéséhez. Egy másik részletben Diana könnyek közt mesél a kirekesztettségéről, és arról, hogy a királyi család a sötét középkorban ragadt.

A nyilvánosságra került interjú tovább csorbíthatja a trónörökös alacsony népszerűségét: egy nemrég közölt felmérés szerint a válaszadók csupán 42 százaléka látná szívesen Károlyt a trónon, míg idősebbik fiát, Vilmost a megkérdezettek 32 százaléka tartja II. Erzsébet méltó örökösének.

Kapcsolódó
Mégse Károly Harry herceg apja?

Bundestag-igen a görög hitelmegállapodásra

A vártnál talán simábban szavazta meg a német parlament alsóháza, a Bundestag a görög hitelmegállapodás meghosszabbítását, miután 542-en szavaztak az előterjesztés mellett, 32-en ellene, 13-an, főleg a balpárti képviselők, tartózkodtak. Az euróövezet pénzügyminiszterei múlt héten állapodtak meg Alekszisz Ciprasz görög kormányával a hitelmegállapodás meghosszabbításáról. Négy hónapot adtak Athénnak arra, hogy kidolgozza gazdasági reformterveit.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a szavazás előtti előterjesztésében utalt arra, hogy a görög kormány elkötelezte magát a reformok végrehajtása mellett. Ugyanakkor megértését fejezte ki annak kapcsán, hogy több képviselő bírálta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök radikális kijelentéseit. Schäuble előző nap Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert támadta, aki ismét szóba hozta az adósságelengedés kérdését, amit azért tartottak barátságtalan lépésnek a hitelezők, mert ezt az athéni kabinet hivatalba lépése óta elutasították.

A dokumentum elfogadása ugyanakkor egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben, a balpárti honatyák közül többen csak azért tartózkodtak, mert így akarták kifejezni, hogy nem értenek egyet a hitelezők politikájával. A másik ellenzéki párt, a Zöldek képviselői előre jelezték, hogy az igen gombot nyomják meg. Joachim Gauck német államfő szintén a dokumentum megszavazásáért szállt síkra. Elsősorban a CDU és a CSU képviselői közül akadtak „elhajlók”. Bár a nagykoalíciós partner szociáldemokraták igennel voksoltak, mindez nem jelenti azt, hogy az SPD annyira lelkesedne a görög kabinet lépéseiért. A párt politikusa, Carsten Schneider kijelentette: Ciprasz kormánya nem éppen professzionális módon lépett fel.

Az athéni kabinet továbbra is ragaszkodik az állami tévé, az ERT újraindításához, amelyet Antonisz Szamarasz kabinetje költségcsökkentés miatt zárt be 2013 júniusában. A kérdésről márciusban tárgyal majd a törvényhozás.