Lázár nem akar botrányt

Békességet szeretne a botrányok helyett a Sorsok Háza körül Lázár János, aki tegnap a hazai zsidó szervezetek képviselőivel tanácskozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a találkozó előtt kijelentette, ha kell éveken át hajlandók egyeztetni az emlékhely koncepciójáról, de újabb botránysorozatot nem vállalni az Orbán-kormány. Értesülésünk szerint azért sem, mert márciusától Magyarország látja el a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét.

Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül - fogalmazott tegnap, a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után a Parlamentben a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János még a tanácskozás előtt arról beszélt, ha kell éveken át hajlandó a hazai zsidó közösség tagjaival a tudományos élet képviselőivel és a holokauszttal foglalkozó nemzetközi szervezetekkel egyeztetni a józsefvárosi emlékhely koncepciójáról, de a múzeumot az ő támogatásuk nélkül nem hozzák létre.

A kerekasztal résztvevőinek korábban már elküldték a múzeum szakmai koncepciójának elkészítésével megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány javaslatát, amit mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia is megkapott. A Népszava úgy tudja, hogy a tudományos testület, akár más szervezetek, lesújtó véleményt fogalmazott meg a tervezetről. A vitákat Lázár szerint nem elfojtani, hanem lefolytatni kell, remélve a mihamarabbi egyetértést. A miniszter Schmidt Máriával, a közalapítvány főigazgatójával készen áll a további együttműködésre, annál is inkább, mert a koncepció elkészítésével őket bízta meg a kormány. Schmidt a napokban úgy nyilatkozott: megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatóját.

Az ülés napirendi javaslatát ismertetve Lázár elmondta, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület javaslatot tett egy központi budapesti holokauszt-emlékmű felállítására. Vadász Magda, a B'nai B'rith Budapest Páholy alelnöke ugyanakkor jelezte, több holokauszt-túlélő sem szeretne újabb emlékművet, mert az szerintük nem a zsidóság érdekeit szolgálná, csak tovább szítaná az antiszemitizmust Magyarországon. A Miniszterelnökség vezetője azt indítványozta, beszéljék meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezését és bármilyen döntést hoz a plénum, azt a kormány támogatni fogja, diktálni azonban nem szeretnének. A párizsi terrormerénylet kapcsán szó volt a hazai zsidó szervezetekkel kapcsolatos esetleges kockázatokról és arról, hogy március 9-től Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét.

"A Sorsok Házával kapcsolatos kérdéseket pillanatnyilag a kormánynak kell megoldania, ezekben most nem mi vagyunk kompetensek" - ezt már Heisler András, a Mazsihisz elnöke mondta a kerekasztal után. A magyarországi zsidó intézmények biztonságáról szólva kifejtette: a terrorizmussal kapcsolatos fejlemények indokolták, hogy erre külön figyelmet fordítsanak. A tanácskozáson prezentációt tartottak a témában, a Belügyminisztérium pedig együttműködési készségéről biztosította a résztvevőket.

Lázár a tanácskozás előtt újságíróknak arról beszélt, elképzelhetetlen, hogy a Sorsok Háza körül folyamatos botrány legyen, ezt az Orbán-kormány nem tudja vállalni. Hozzátette, abban reménykedik, hogy a következő ülésen a közalapítvány már egy új, megalapozottabb koncepcióval áll elő. A józsefvárosi épület nem vita tárgya, emlékhelyre pedig szükség van, mert a közalapítvány tervezetében arról írnak, hogy Magyarország húsz évvel le van maradva a holokauszt megismertetésében. Ha ez igaz, van pótolni valónk - mondta a miniszter.