Feljelentik a BKV-t?

Publikálás dátuma
2015.03.06. 06:12
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Az utasok veszélyeztetése miatt büntetőfeljelentésre készül az Egységes Közlekedési Szakszervezet a 3-as metró észak-déli járműtelepén tapasztalt szabálytalanságok és törvénytelenségek miatt - írja az origo.hu.

Jáger István, az EKSZ alelnöke, az FKDDSZ elnöke szerint X. kerületi Kőér utcai kocsiszínben tapasztaltak több esetben is kimerítheti a Btk. egyes paragrafusában foglaltakat, amelyekért a felelősök akár többéves szabadságvesztéssel is büntethetőek. Több esetben is előfordult, hogy a szerelők sötétben kapcsolják össze- és szét a szerelvényeket, mert a kocsiszín világításának a megjavítására már nem maradt pénz.

Metró Ferihegyig

A BKV megvalósíthatósági - műszaki és gazdaságossági - tanulmányt készít a hármas metró repülőtéri meghosszabbításáról- írja a vs.hu. Az ezzel kapcsolatos végleges döntés 2015 májusában születhet meg. A főpolgármesteri hivatal szerint azonban jelenleg nincs szó a 3-as metróvonal meghosszabbításáról. A lapnak BKV-hoz közel álló forrásai azt mondták, a beruházásra komoly uniós támogatást vehetne fel a főváros.

Olyan esetet is említ, amikor a járműjavítókkal, lakatosokkal, villanyszerelőkkel irányítják a tolatószerelvényeket, ami szigorúan tilos. Az alelnök úgy véli, a szabálytalanságok most már az utasok biztonságát is veszélyeztetik. Egyre gyakoribbak a menet közbeni meghibásodások, így például az ellentétes oldali ajtónyitás.

Ez, a közvéleménnyel ellentétben nem a járművezető hibája, hanem üzemzavar, mert a szerelvények egy részét a felsorolt szakszerűtlen beavatkozások és

alkatrészhiány miatt rendszeresen úgynevezett AVR berendezés – automatikus vonatvezető rendszerrel – nélkül küldik forgalomba.

Amennyiben kénytelenek lesznek a feljelentést megtenni, a vádiratban a következőket fogják szerepeltetni: a munka törvénykönyvének megsértése, vezetői pozícióval való visszaélés, hűtlen kezelés gyanúja, tudatos létszám és alkatrészhiány, megfélemlítés, megfelelő képesítés nélküli munkavállalók veszélyes munkára utasítása.

A BKV az Origó kérdéseire azt válaszolta, hogy a téli időszakban előfordulhat, hogy sötétben is végeznek tolatási mozgásokat, szét-, illetve összekapcsolást, de van térvilágítás. Az AVR fel nem szerelt járművek az előírásoknak megfelelően közlekednek kétvezetős üzemben. Ez többek között azért is fura, mert a hatályos szabályzat szerint csak AVR-berendezéssel felszerelt járművek szállíthatnának utasokat.

Szerző

Az állam megmondja, mit tanulhat a gyerek

Kompetenciatesztet vezetne be a kormány az általános iskolások körében, hogy meghatározhassák, hol folytathatják a tanulmányaikat – írja a Magyar Nemzet egy birtokába jutott szakképzési koncepcióra hivatkozva. A dokumentum szerint az oktatási rendszer számára jelentős kihívás az, hogy a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között: a kormány valószínűleg így próbálná csökkenteni a differenciát.

A koncepcióban pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérésként feltüntetett ötlet több mint aggályos Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének jogi szakértője szerint: "ez eszköz lehet arra, hogy megszabják, hányan mehetnek bizonyos iskolatípusokba. Vagyis így növelhetnék a szakmát tanulók számát és így szigorítanák a gimnáziumokba való bejutási követelményeket".

Ráadásul a dokumentum szerint a mérést a hetedik évfolyam végén – kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadik végén – végeznék. "Hihetetlen veszélyes eldönteni valakiről 13-14 éves korában, hogy milyen iskolába mehet tovább, tulajdonképpen eldönteni a sorsát" – mondta Szüdi. Hozzátette: "persze a kormány hivatkozhat arra, hogy jogilag nem tiltják, hogy valaki egy szakma elvégzése után még érettségizhessen, de ez gyakorlatilag lehetetlen, mert a szakmát végzett diákoknak nem lesz meg a kellő tanulmányi hátterük az érettségihez".

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: nem döntöttek még a kompetenciamérés bevezetéséről, viszont ha lesz felmérés, a diákok attól függetlenül szabadon dönthetnek majd a pályaválasztásról.

Szerző

Menekültek: a rendészet nem megoldás

Egységes és egyértelmű uniós joganyag áll minden tagország rendelkezésére mind a bevándorlókkal mind a menekültek helyzetnének kezelésével kapcsolatban, ugyanakkor a tagállamok közötti tehermegosztásra már nincs szabály, pedig ebben az tekintetben az egész európai közösség felelőssége nagy. Nagyívű strukturális reformokra azonban nincs szükség, a megoldás adja magát - kérdés, hogy a politikai akarat megvan-e az ésszerű és humánus intézkedésekhez.

Egyebek mellett ezekről is szó volt tegnap a Magyar Liberális Párt (MLP) alapítványa, a Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) rendezvényén, ahol szakemberek és civil szervezetek képviselői mellett a parlamenti pártok delegáltjai is kifejthették véleményüket a bevándorlással járó nehézségek kezelésével kapcsolatban.

A szakértői-politikusi kerekasztal azonban csak elméletben jelentett újdonságot, a gyakorlatban már ott elbukott, hogy a szakértők nem a politikusokkal, hanem önmagukkal vitáztak - és fordítva. A rendezvényre nem jött el az LMP, a PM és a DK képviselője, Tuzson Bence, a Fidesz delegáltja pedig az utolsó pillanatokban futamodott meg a vita elől. Fodor Gábor, a MLP elnöke szerint ezen nincs mit csodálni, hiszen Tuzson maga is érzi: a Fidesz hazug, idegenellenes és érzéketlen kijelentéseit nehéz lenne megvédeni. Tukacs István (MSZP) ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kérdésben Magyarországon ma nem bal-, illetve jobboldaliak között van nézetkülönbség, hanem demokratikus és antidemokratikus gondolkodásúak között.

A szakértők részéről Nagy Boldizsár nemzetközi jogász rámutatott: a hazánkban elismert menekültek csekély számuk miatt - tavaly összesen 503 ember kapott ilyen státuszt - nem támasztanak nagy társadalmi kihívást, az illegális migrációval járó gondok kezelése pedig nem csak a mi vállunkat nyomja. Humánus és költséghatékony európai megoldások már születtek, azokat csak alkalmazni kellene. A szigorú és költséges rendészeti intézkedésekkel azonban a kormány a legrosszabb utat választja.

Szerző