Nem csitul a hortobágyi földbérlet-botrány

Publikálás dátuma
2015.03.10 06:23
Fotó: Népszava
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérlet-pályázati szerződéseinek majd' a negyedét szabálytalanul kötötték meg - derült ki tegnap az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsági ülésén. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a vizsgálat 428 ellenőrzött szerződésből 92-nél talált valamilyen szabálytalanságot.

A meghívás ellenére a nem jelent meg a képviselők előtt Fazekas Sándor, Lázár János, Gaál Szabolcs Barna (Kehi), illetve Nagy János (földalapkezelő). A földművelésügyi tárcát Nagy István államtitkár képviselte, aki azt állította, hogy múlt hét pénteken intézkedett a szaktárca vezetője, hogy 14 pályázat esetében bontson szerződést a HNP és a pályázati rendszert is módosították. Az államtitkár hozzátette, az új rendszer jól működik és annak jegyében írják ki az új pályázatokat.

Március 2-án hétfőn, az azonnali kérdésemre válaszolva azt jelentette ki a miniszterelnök, hogy a Kehi vizsgálat január 31-én lezárult, 14 pályázatot fel kell bontani, valamint azt is közölte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a vizsgálat alapján át is írta a pályázati rendszert. Csakhogy ez nem fedi a valóságot - mondta a Népszavának Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke. A tegnapi albizottsági ülésen kiderült ugyanis, hogy az FM még tavaly július végén, a Kehi vizsgálatot jóval megelőzve módosított a pályázati rendszeren. Arra is fény derült, hogy Orbán bejelentésével ellentétben még mindig nem zárult le a Kehi vizsgálat, mert akkor az FM-nek már meg kellett volna kapnia és a hivatal honlapjára is föl kellett volna tenni. Egyik sem történt meg - tette hozzá a képviselő.

Pedig lenne mit nyilvánosságra hozni. Például azt, hogy 31 olyan pályázó is nyert is volt, amelyek soha előtte állattartással nem foglalkoztak, kizárólag a hortobágyi legelők után járó uniós támogatások megszerzésére hozták létre a társaságokat.

A Kehi vizsgálati anyagaiba betekintve hosszú listát találtunk, amelyben azt taglalták, milyen változtatásokra lenne szükség. Ezért azt várjuk, hogy valóban zárják le a Kehi vizsgálatot, ezek alapján változtassák meg a pályázati rendszert és az összes pályázatot vizsgálják felül, ne csak a nemzeti parkiakat, hanem a 65 ezer hektárt érintő állami földbérlet-pályázatokat is - jegyezte meg Harangozó Gábor, aki jövő hétfőn ismét azonnali kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz a földbérlet pályázatok ügyében.

Víziközmű: beadási idő alatt módosítottak a kiíráson

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A beadásra még rendelkezésre álló egy hét alatt az állami energiatámogatásra vágyó víziközműveknek már nem kell egyezkedniük a helyhatóságokkal.
Ha a köztulajdonú víziközműcég az állam ellátási kötelezettségébe tartozó berendezéseken végez támogatott felújítást, úgy az ellátásért felelős féltől függetlenül is jelentkezhet az erre kiírt állami forrásra – derül ki a tavaly év végén közzétett feltételek minap megjelentetett módosításából. Az ötmilliárdos keretű kiírásra ugyanakkor már február eleje óta jelentkezhetnek a víziközművek, a végső határidő pedig a hónap vége. A gondot az okozhatta, hogy az eredeti kiírás szerint kötelezően be kellett vonni az ellátásért kötelezett, jellemzően önkormányzatokat, ám azok nem feltétlenül vállalják a jelentkezéssel járó kötelezettségeket. A kiírás szerint az állam a beruházás felét állja, 250 millió forint erejéig. Ide tartozhat a meghajtó-, víztelenítő-, frekvenciaváltó-, szivattyú- és fúvócsere, napelemek és biogázhasznosító kialakítása, valamint mérők beszerzése. A forrást az Innovációs és Technológiai Minisztérium biztosítja az ország úgynevezett szén-dioxid-kvótabevételeiből. Ez azért figyelemre méltó, mert eme, több tízmilliárdos keretből a kabinet nem cégek, hanem a lakosság által igényelhető célokra rendre jóval 5 milliárdnál alacsonyabb költségvetésű pályázatokat ír ki. Ráadásul korábbi számításunk a tavalyról megmaradt és az idén várható szén-dioxid-kvótabevételekből legalább még 60 milliárd szabadon elkölthető.
Szerző

Vizsgálat nélkül öntik a hitelt a fiatal házasokra

Publikálás dátuma
2019.02.21 18:11

Fotó: Shutterstock
Semmiféle jövedelemvizsgálathoz nem kötik a fiatal házasok számára kínált 10 millió forintos kamatmentes hitelt, amelyet akár a közmunkások is felvehetnek – derült ki Gulyás Gergely szavaiból a csütörtöki kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt mondta: a kölcsön felvételéből csupán a „BAR-listásokat” – azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján szereplőket - zárják ki. Feltétel lesz a 3 éves felsőoktatási jogviszony vagy munkaviszony, ez lehet akár közmunka is – tette hozzá, ami alapján úgy tűnik: nem folyamatosan értendő a 3 éves munkaviszony, hiszen az a közmunkások esetében nem lehetséges. Úgy néz ki tehát, hogy a kormány a jegybank által nemrég szigorított adósságfék-szabályokat nem kívánja alkalmazni a kamatmentes hitelnél. Aszerint a felvett hitel után fizetendő havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a hiteligénylő nettó jövedelmének 50 százalékát, és ennek vizsgálatakor figyelembe veszik a korábban felvett hitelek után fizetendő törlesztőket is. Éppen ez védi meg ugyanis az ügyfeleket a túlzott eladósodástól, vagyis attól, hogy a későbbiekben esetleg mégse tudják fizetni a fölvett kölcsönt. Pénzügyi tudatosság szempontjából kérdéses üzenetet hordoz mindez, ezzel ugyanis azok számára is lehetővé válik a hitelfelvétel, akik egyébként a piacról nem kapnának kölcsönt – kommentálta a bejelentést Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte most az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen garanciát kapnak a hitelt folyósító kereskedelmi bankok arra az esetre, ha az ügyfelek nem teljesítik a gyermekvállalási feltételeket és nem fizetik vissza a kölcsönt. A 3 éves munkaviszony és a KHR-lista ugyan erős szűrő, ám ennyire laza feltételek mellett jelentősen megnövekedhet a nem fizetés kockázata – jelezte a szakértő. Gulyás Gergely azt is bejelentette: a kormány döntött a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) bevezetéséről. Ez némi csalódást okozhat a falvakban, ugyanis csupán azokat az 5 ezer fő alatti településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. A lakosságszám 2031 településen fogy ilyen ütemben, ami azt is jelenti, hogy további 800 kistelepülést kizártak a programból. A falusi csok lényege, hogy az érintett településen használt ingatlant vásárolók ugyanakkora támogatási összeget kapnak, mint amennyi a „sima” csok esetén az újépítésű ingatanok vásárlásánál jár. Ez egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, három gyermek esetén 10 millió forint.