Görögország;Európai Bizottság;Jeroen Dijsselbloem;Janisz Varufakisz;euróövezeti csoport;

2015-03-10 06:40:00

Nagy bajban a görögök

Nem történt előrelépés a csőd szélén álló Görögország kapcsán az euróövezeti csoport tegnapi ülésén, nem is adtak ki közleményt arról, milyen további lépéseket terveznek az ország reformjavaslatai ügyében. Ugyanakkor hírek szerint szerdán Athén tárgyalásokat kezd a hitelezőkkel.

Hamar véget ért az euróövezet hétfői találkozója. Bár a görög kormány áttörést remélt az üléstől, abban bízott, hogy a tárcavezetők támogatásukról biztosítják az ország múlt héten benyújtott reformlistáját, ez nem történt meg. Semmiféle közleményt sem tettek közzé az ülés után, ami az előző órák-napok nyilatkozatai alapján nem is volt meglepetés. Az Európai Bizottság ugyanis már előzőleg jelezte, elégedetlen a görög kabinet reformjavaslataival.

Brüsszel szerint a Jeroen Dijsselbloemnak, az euróövezeti csoport vezetőjének pénteken eljuttatott levél általánosságokat tartalmaz, s csak szándéknyilatkozatnak tekinthető. Mindezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Mint fogalmazott, egy levél még nem változtat meg sok mindent. Az egyes reformokat ugyanis meg kell szavazni, a törvényhozásnak is el kell fogadniuk azokat, s át kell ültetni azokat a gyakorlatba. A levél hét komoly témát ölel fel.

A hitelmegállapodás négy hónappal történt meghosszabbítása miatt Athén ugyan számíthat a hitelezők segítségére, de csak akkor, ha konkrét lépésekkel bizonyítja: komolyan veszi a reformokat. „Úgy tűnik, a görög kormányzat másként fogja fel ezt a problémát, mint mi” – ecsetelte Dombrovskis. Kiemelte, hogy a görög kormányzatnak teljesítenie kell vállalásait. A nehézséget az jelenti Athén számára, hogy március végéig 6 milliárd eurós hitelt kellene visszafizetnie.

Hasonlóan nyilatkozott Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője, aki azt közölte, a dokumentum „távol van attól, hogy elfogadhatónak nevezhessük”. Janisz Varufakisz görög miniszterelnök előrehozott parlamenti választás kiírásával, vagy népszavazás kiírásával fenyegetett arra az esetre, ha az euróövezeti csoport nem fogadja el a benyújtott programot. Ez a kijelentése még miniszterelnökének, Alekszisz Ciprasznak is sok volt, aki úgy vélte, nem kellene olajat önteni a tűzre. A Spiegelnek elmondta, hogy a kormányülésen minden tárcavezetőt arra kért, kicsit kevesebbet beszéljenek.

Ám nemcsak az államkassza fogyatkozik, hanem a bankok helyzete is hétről hétre válik bizonytalanabbá, különösen múlt csütörtök óta vált drámaivá a helyzet, amikor az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy egyelőre nem finanszírozza tovább az ország pénzintézeteit. Az EKB világossá tette, nem kíván további pénzösszegeket a görög bankrendszer stabilitására fordítani, s reformokat akar látni az athéni kormánytól. „Az EKB nem finanszírozhatja a görög kormányt” – emelte ki az EKB igazgatótanácsának tagja, Benoit Coueuré, aki szintén a FAZ-nak nyilatkozott. Mint mondta, ez törvénytelen lenne.

Alekszisz Ciprasz kormányfő úgy foglalt állást, ha az EKB kitart ezen véleménye mellett, „ezzel nagy felelősséget vállal magára, s visszatér az a thriller, amit már február 20. előtt is átélhettünk” – fejtette ki. Az euróövezet pénzügyminiszterei ekkor állapodtak meg a hitelprogram június végéig történő meghosszabbításáról. Varufakisz úgy vélte, hogy hasonló válsághelyzetben Brüsszel rugalmasabb volt a konzervatív kormánnyal. Kizárta ugyanakkor, hogy egy újabb mentőcsomagra lenne szüksége hazájának.

A gondot az jelenti, hogy ha mind az Európai Bizottság, mind az EKB kemény marad Athénnal szemben, úgy nem a gyakran emlegetett Grexit fenyeget, tehát a görögök euróövezetből való kilépése, hanem egy eddig nem ismert terminus jön a képbe: a Graccident. Ez azt jelenti, hogy pontosan megtervezik Athénnak az euróövezetből való – mondjuk így – kizárását.