Előfizetés

"Stoppolással" tiltakoztak a városháza előtt

A kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákért fellépő Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport felhívására csütörtök délután mintegy harmincan álltak ki stoppolni a kolozsvári városháza elé erdélyi és európai települések többnyelvű helységnévtábláival a kezükben.

A mindössze pár perces villámcsődület résztvevői ismételten a multikulturalitás és a többnyelvűség fontosságára kívánták felhívni a figyelmet, azáltal, hogy olyan települések példáját mutatták fel, ahol a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése nem ütközik a hatóságok elutasításába.

Akadt az alkalmi stopposok között olyan, aki a dél-tiroli Bolzano/Bozenbe akart utazni és sílécet is vitt magával, de olyan is, aki Brasov/Brassó/Kronstadt táblával vagy a Kolozsvár szomszédságában fekvő Vlaha/Magyarfenes táblájával a kezében integetett az elhaladó autósoknak. A civil kezdeményező csoport tagjai a csődület idején kérvényeket töltettek ki az érdeklődőkkel, amelyekben azt kérték Kolozsvár polgármesterétől, hogy a város bejárataihoz kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák.

A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport azt követően indított látványos akciósorozatot a város többnyelvű helységnévtábláiért, hogy egy holland egyesület keresete nyomán a bíróság alapfokon kötelezte a várost a többnyelvű táblák kihelyezésére, a polgármesteri hivatal fellebbezése nyomán azonban a másodfokon ítélkező bíróság érvénytelenítette a határozatot, mert úgy találta: a holland egyesület nem pereskedhet a kolozsvári magyarok nevében.

A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre.

Vida Ildikó selyemzsinórt kap?

Publikálás dátuma
2015.03.19. 20:52
A Korrupcióellenes Szövetség szerint a NAV bizonyítottan korrupt szervezet FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Lavina indult, amely könnyen maga alá temetheti Vida Ildikó adóhatósági elnököt. Áfacsalási ügyben gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője, egy másik eljárásban egy volt dolgozó ellen már vádat is emeltek, s miközben Vida mindent rendben talált saját háza táján, a nemzetgazdasági tárca egy héten belül másodszor rúgott bele a NAV-ba. A Korrupcióellenes Szövetség szerint nem maradhat következmények nélkül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adóhatóságot elmarasztaló jelentése sem, a NAV pedig, mint szervezet bizonyítottan korrupt.

Zéró tolerancia a NAV szabályszegő dolgozóival szemben - címmel adott ki közleményt csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Varga Mihály tárcája úgy fogalmazott: a NAV-nál, "mint az államkassza majd 93 százalékának bevételéért felelős szervezetnél alapvető követelmény az, hogy a hivatal összes dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját. A szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni."

Ezzel az NGM egy héten belül másodszor "üzent" Vida Ildikó adóhatósági elnöknek, hiszen múlt szerdán, miután az ÁSZ is kínos jelentést publikált a a NAV-ról, Varga Mihály tárcája közleményben utasította az adóhatóságot a súlyos hiányosságok és törvénytelenségek azonnali orvoslására. Az ÁSZ szerint ugyanis a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást.

Vádat is emeltek
Tizenöt ember ellen emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség, egyikük a NAV volt alezredese, aki 2013. februári elfogása előtt két évig adott el adatokat olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál. A vádhatóság bűnszervezetben, üzletszerűen, az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

Sőt, miközben az áfacsalási botrány kirobbanása óta a NAV lényegében végig azt állította, semmi probléma az adóhatóság működésével, ezt pedig először egy két nap alatt elkészített, csak hosszú pereskedés után kiadott jelentéssel, majd pedig az amerikai kitiltási botrány nyomán indított, szintén önvizsgálat eredményeként született, s nyilvánosságra hozott jelentéssel igyekezett erősíteni. Csakhogy mindezeket nem csupán az ÁSZ cáfolta meg, hanem hétfőn a parlamentben Polt Péter is. A legfőbb ügyész ugyanis az áfacsalási botrány ügyében folyó nyomozásról azt mondta, "a hatóság gyanúsítottként felelősségre vonta a NAV egyik vezető tisztviselőjét hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt". Poltot az LMP-s Schiffer András kérdezte a Házban, úgy fogalmazva: a NAV-botrány kirobbanása óta keresik a "zöld dosszié" tartalmát, ám a legfőbb ügyész szerint az "nyitva van". Horváth András visszaéléseket bizonyító dokumentumait a rendőrség még 2013 decemberében lefoglalta, azóta húzódik az eljárás, amely a volt adóellenőr feljelentése alapján indult, s amelyet - mint Polt most közölte - többedszer hosszabbítottak meg júniusig. A feljelentés nyomán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál indult bűnügyben 2014. november 4-én hallgattak ki egy személyt gyanúsítottként. Öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, ebből egy pontban nem tárható fel bűncselekmény a beszerzett bizonyítékok alapján, viszont további három tényállási pontban folytatódik a vizsgálat, ahogyan a vizsgálatok megakasztásával kapcsolatban is, amelyben a NAV-vezetőt meggyanúsították - ismertette Polt.

Noha többet a nyomozás érdekében nem árulnak el, önmagában a meggyanúsított NAV-vezető esete mégis sokatmondó. Mindez ugyanis üzenetértékű lehet Vida Ildikó számára. Megírtuk: a Simicska Lajos bizalmi emberének számító adóhatósági elnököt eddig sem az áfacsalási, sem a személyét érintő, súlyos korrupciógyanút jelentő kitiltási botrány ügyében nem vonta felelősségre a kormány, ám most, hogy a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere és Orbán Viktor nyilvánosan is összerúgták a port, fordulat állhat be. Simicska környezetéből ugyanakkor lapunk úgy értesült, nincs napirenden Vida menesztése, vagy legalábbis nem tudnak róla.

Jávor István, Vágó Gábor, Horváth András és Vancsura István a tegnapi sajtótájékoztatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Jávor István, Vágó Gábor, Horváth András és Vancsura István a tegnapi sajtótájékoztatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Éppen a NAV-elnök és a szabályszegésekben érintettek felelősségre vonásának hiányát kifogásolja a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz), amely csütörtökön közölte: a mulasztás gyanúját is fölveti, hogy miközben súlyos korrupciógyanús belső és külső hiányosságokat tárt fel az ÁSZ, azok következményeit nem vizsgálták, ahogy a korrupciós kockázatokat sem. Vágó Gábor, a szervezet titkára szerint nyilvánvaló, hogy nem elegendő csak a szabályszerűséget vizsgálni az ÁSZ-nak, a rendszerszintű visszaéléseket is föl kell tárnia. Ráadásul számtalan ponton állapított meg szabályszegéseket is az ÁSZ, amelyekkel szemben - mint Vágó felhívta lapunk figyelmét - az NGM csütörtökön zéró toleranciát hirdetett, személyi következményekről mégsem tudni. Ugyanezt erősítette meg Horváth András is, a Kellesz elnöke szerint az ÁSZ éppen olyan szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alátámasztják az általa nyilvánosságra hozott áfacsalási botrány mögött álló rendszermechanizmust. Vancsura István, a Kellesz elnökségi tagja ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nemcsak az súlyos megállapítás, hogy hiányoznak a belső kontrollok az adóhatóságban, hanem hogy az NGM sem ellenőrizte a NAV-ot. Jávor István korrupciókutató szerint pedig csak felületes megállapításokat tett az ÁSZ, amely oksági viszonyokat nem tárt föl, holott a jelentés is erősíti az álláspontot: a NAV korrupt szervezet.

Véget vetne az önvizsgálatok korának az MSZP
Plenáris ülésre fogja kérni korrupcióellenes csomagját az MSZP-s Bárándy Gergely, miután az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége hétfőn elutasította a három javaslat napirendre vételét. A képviselő lapunknak elmondta: érthetetlennek tartja, hogy miért nem tud támogatni a Fidesz-KDNP három olyan törvényjavaslatot, amely egyértelmű eredményekkel szolgálna a közélet tisztábbá tételében. Az egyik arról szól, hogy az államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszterelnöki megbízottak, miniszteri biztosok ne tudjanak egyszerre több állami pozíciót is betölteni. A másik a vagyonnyilatkozatok kérdésével foglalkozik, a harmadik pedig azt akarja elérni, hogy egyetlen állami szerv se folytathasson önvizsgálatot a működése szabályszerűségét érintően, hanem az ezeket felügyelő, illetékes miniszterek kötelessége legyen e hatóságok, hivatalok rendszeres vizsgálata, s az erről való beszámolás - ismertette Bárándy.

Fogyatkozik a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2015.03.19. 20:11
FOTÓ: Szalmás Péter
Tömegével távoznak a Magyar Nemzettől a munkatársak, csütörtökön összesen kilenc ember adta be a felmondását – tudta meg a PestiSrácok.hu. 

A laptól távozó munkatársak egytől egyig kitöltik az egy hónapos felmondási idejüket. A kilenc ember felmondása miatt D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet nemrég kinevezett főszerkesztője is bajba került, mert pótlásukat mindenképpen meg kell oldani, ellenkező esetben a napilap stabil működése is veszélybe kerülhet. Ráadásul a lap értesülései szerint másokat is foglalkoztat a felmondás gondolata.

A Magyar Nemzet munkatársai úgy nyilatkoztak, szerintük érvényesül a lappal szembeni kormányzati bojkott, miután az utóbbi napokban hiába keresték a kabinet egyes tagjait, kérdéseikre nem kaptak választ. A szerkesztőségben erősödik a vélemény, hogy a Simicska-ügy miatt elveszett a Magyar Nemzet presztízse - írja a pestisracok.hu.

A teljes cikket itt olvashatja