Közel az iráni atommegállapodás?

Barack Obama Angela Merkellel egyeztetett az iráni atomprogramról. A nukleáris tárgyalások az első döntő szakaszához érkeztek, mivel március végéig politikai keretmegállapodást kell kötni a kérdésben.

Az amerikai elnök és a német kancellár egybehangzóan úgy foglaltak állást, hogy hosszú távra szóló, átfogó egyezségre van szükség. Egyetértettek abban is, garantálni kell, hogy a perzsa állam atomprogramja kizárólag békés célokat szolgálhasson. Ezért felszólították az iráni vezetőket arra, hozzák meg a szükséges döntéseket arra, hogy létrejöhessen megállapodás.

Később Hasszan Rohani iráni elnök is telefonon tárgyalt Merkellel, illetve állandó egyeztetések zajlottak Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia és John Kerry amerikai külügyminiszter között. Steinmeier azt közölte, az utolsó méterek a legnehezebbek, de a legfontosabbak is. Reményét fejezte ki, hogy siker koronázza az erőfeszítéseket.

Csütörtök óta, hivatalos közlések szerint, „kemény” tárgyalások zajlanak a svájci Lausenne-ban. Nyugati illetékesek a Reutersnek elmondták, korai lenne örömtüzeket gyújtani a tárgyalásokkal kapcsolatban, mert továbbra is több akadály tornyosul a megállapodás előtt. Egy iráni diplomata a Reutersnek azt közölte, „nagyon közel” vannak a szóbeli megállapodáshoz. Hírek szerint nem hozzák nyilvánosságra a végső megegyezés teljes szövegét, annak csak két-három oldalát tárják a nyilvánosság elé.

A dokumentum egyik legfontosabb része az lesz, hány évre szülessen a megállapodás. Hivatalos közlések szerint „legalább tíz évről” lehet szó. A 18 hónapja tartó megbeszéléseket június végéig kell végérvényesen lezárni. Mind a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), mint Irán részéről azt mondták, nincs értelme ismét, immár harmadik ideiglenes megállapodást kötni, hanem eddig az időpontig le kell zárni a tárgyalásokat.

AZ AP korábban azt közölte, 6500-ban (a Reuters szerint 6000-ben) maximálnák az iráni urándúsító centrifugák számát az eddigi 10 ezer helyett.