Ujjlenyomattal jön az új e-személyi

Ugyan többletköltséggel jár, másrészről viszont részben megkönnyítheti a vállalatok hivatali ügyintézését a jövőre kötelező jelleggel bevezetett elektronikus aláírási rendszer. A szabályozás szerint a cégvezetőnek vagy az aláírási joggal rendelkezőknek rendelkezniük kell egy olyan e-mail címmel, amelyről hivatalos térítvényt lehet küldeni a feladónak.

Évi több tízezer forintos kiadási kötelezettséggel szembesülnek jövőre a kisvállalkozások, ugyanis egy nemrég közzétett szabályozás szerint a cégvezetőnek, vagy az aláírásra jogosultak egyikének rendelkezniük kell megfelelően hitelesített, vagyis a közigazgatási ügyintézésben is használható elektronikus aláírással, amelynek segítségével e-mailben is át tudják venni a hivatalos, tértivevényes iratokat.

Ezt a címet a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemben is fel kell tüntetni. A szoftvert szolgáltatónak - közjegyző közreműködésével – kell ellenőriznie az aláíró személyazonosságát. Az ilyen elektronikus aláírás ma drága és nehezen elérhető. A Világgazdaság ismeretei szerint jelenleg mindössze két cég foglalkozik a szükséges szoftver forgalmazásával: az igazságügyi tárca céginformációs szolgáltatását is biztosító Microsec Zrt., valamint a Gattyán György érdekeltségébe tartozó Netlock Kft. A legolcsóbb szolgáltatás, amely megfelel az előírásoknak ma 13 ezer forint plusz áfába kerül évente.

A lap rámutatott arra, hogy mivel a mintegy 400 ezer működő társas vállalkozás mindegyikének meg kell vásárolnia a szolgáltatást, így az ebből várható bevétel 5 milliárd forint felett lehet. Dalos Mihály a Microsec igazgatósági tagja felhívta a figyelmet arra, hogy nem szükséges kapkodniuk a cégeknek, mivel szerinte mire az szabályozás életbe lép, már lesznek olyan csomagok, amelyek figyelembe veszik, hogy egyes ügyfelek évente csak pár levelet vennének át elektronikusan, így lesznek olcsóbb csomagok is.

Dalos hangsúlyozta, hogy nemzetgazdasági szinten is óriási a megtakarítást jelentene, ha a papír alapú hivatalos levelezést elektronikus válthatná fel: a levelezés közvetlen költségei mellett, a kiküldésre és átvételre fordított idő is csökkenne, valamint bizonyítható lenne, hogy a címzett milyen dokumentumokat kapott kézhez.

Egy okmánnyal intézhetjük
hivatalos ügyeinket

Ujjlenyomattal történő azonosítást tesz lehetővé és elektronikus aláírásra is alkalmas lesz az új e-személyi, amelyet jövő januártól vezetne be a kormány – írja a Napi Gazdaság. A jogszabály indoklása szerint az okmány (e-kártya) biztosítja, hogy egyetlen igazolvány használatával intézhessük hivatalos ügyeinket – főképp az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátás igénybevételét. Ez tehát gyakorlatilag kiváltja a taj-kártyát és az adóigazolványt is.

A rendszer alkalmazásának másik fő célja az okmány biztonságának megnövelése. A bevezetés első szakaszában három közvetlen szolgáltatás lesz elérhető: az ePass (úti okmány), az eID (elektronikus azonosító) és az eSign (e-aláírás) kártyafunkciók. Az ePass ugyan nem váltja ki az útlevelet, de annak biztonsági szintjére emeli a személyazonosító okmányt.

A tervezett törvénymódosítás hatálybalépése előtt kiadott igazolványok érvényességét nem érintik a változtatások. A jogszabály elfogadása és hatálybalépése között kiadott dokumentumok cseréjét adatváltozás hiányában is igényelhetik az érintettek.



Szerző

Orbán nem az EU-ban, a kazahok között van otthon

Publikálás dátuma
2015.04.01. 22:50
MTI Fotó: Kobza Miklós
„Nagyon nagy örömmel érkeztünk Kazahsztánba. Az EU-ban politikai értelemben véve egyenrangú félként kezelnek minket. Ám a származásunk alapján mégiscsak idegenek vagyunk ott, ha Brüsszelbe utazunk. Ott ugyanis nincsenek rokonaink. Ám, ha idejövünk, Kazahsztánban vannak rokonaink. Ez igencsak furcsa érzés, de az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni" - így fordította le a hvg.hu Orbán Viktor kazahsztáni látogatásán mondott beszédét a kazah állami hírügynökség, a Kazinform orosz nyelvű tudósítása alapján. Mindez az MTI tudósításából kimaradt. A 444.hu szerint Orbán azt is mondta: az, hogy a kazah diktátor, az elnök, Nurszultan Nazarbajev elindul a választásokon, “a kazahsztáni stabilitás alapsarokköve”.

Orbán Viktor miniszterelnök egyengette az utat az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között a csütörtökön véget érő háromnapos kazahsztáni látogatása során. Bejelentette, a kormány úgy döntött: Magyarország csatlakozik az Ázsiai Nemzetközi Fejlesztési Bankhoz. Magyarország miniszterelnökét a kazah fővárosban, Asztanában fogadta Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök és tárgyalt Karim Maszimov miniszterelnökkel. A vele utazó mintegy 100 fős üzletemberekből álló delegáció - melynek tagja volt Mészáros Lőrinc, Felcsút milliárdos polgármestere és felesége is -, a kazah gazdasági és üzleti élet legfontosabb szereplőivel találkozott. 

A magyar miniszterelnök kiemelte, a magyar-kazah kapcsolatok zászlóshajója a Mol. és hangsúlyozta a nukleáris együttműködés fontosságát is. A kazah miniszterelnökkel vízumkönnyítésről is tárgyalt Orbán Viktor. Megállapodtak arról is, hogy légügyi egyezményt kötnek a két ország közti közvetlen légi járat elindításáról. Orbán bejelentette: Magyarország kétszáz kazah diáknak fog magyarországi tanulásukhoz ösztöndíjat biztosítani. A miniszterelnök elfogadta a meghívást a májusi gazdasági fórumra, és megígérte, hogy Magyarország a 2017-ben esedékes, Kazahsztánban sorra kerülő Expón is képviselteti magát. A szerdai nap folyamán Orbán Viktor magyar-kazah stratégiai tanács felállításáról szóló egyetértési megállapodást, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról szóló előszerződést, Trócsányi László igazságügyi miniszter bűnügyi jogsegély megállapodást, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig kétoldalú szakképzési együttműködési megállapodást írt alá kazah kollégájával.

Szerző

Újabb hadszíntér az Orbán-Simicska háborúban

Publikálás dátuma
2015.04.01. 21:17
Szerdától állnak a gépek az M4 autópálya egy szakaszán, az építők egyelőre tanácstalanok FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Újabb hadszíntér nyílt az Orbán-Simicska háborúban - vélik az M4-es autópálya szakasz építésének leállításával az ügyet ismerők. Bizonytalan, hogy mikor és egyáltalán tovább épül-e az autópálya. Ami biztos, hogy uniós támogatás nem kap hozzá az ország, költségvetési forrás pedig nem látszik a láthatáron. Különösen úgy, hogy a kormány tavaly a 110 milliárdos beruházás vállalási árát saját hatáskörben 50 milliárddal megtoldotta.

Az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasza építésének leállítása az Orbán-Simicska háború mellékszíntere és az elsődleges célpont a Közgép volt - jelentette ki a Népszavának Jávor Benedek, az Együtt Európai Parlamenti (EP) képviselője.

Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós a fejlesztési tárca vezetője kedden adott utasítást a beruházás azonnali leállítására. A kormányzat előbb az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzésére hivatkozott, mely szerint a projektben résztvevő konzorciumok kartellbe tömörülve vállalták kilométerenként majd' 4 milliárd forintért az autópálya szakasz megépítését, de a leállítást már az Európai Bizottság (EB) kartell gyanúja miatt rendelték el.

Hamis az az érvelés, amelyik az OLAF-ra hivatkozik, a hivatal ugyanis kizárólag uniós forrásból finanszírozott, befejezett beruházások esetén vizsgálódhat. Ezt tapasztalatból említette az Együtt politikusa, hiszen 2014. januárjában az OLAF-hoz és az Európai Számvevőszékhez fordult az M4 vitatott szakaszának szerinte túlságosan magas építési költségei miatt. Arra kérte az uniós szervezeteket, vizsgálják meg, lehetséges-e esetleg a magas árazás mögött korrupció, vagy kartell megállapodás. Az OLAF illetékesség hiánya miatt elutasította a panaszt, de azt továbbította az EB regionális ügyekért felelős főigazgatóságához. A beadványt megvizsgálva a szervezet vezetése úgy döntött, hogy a Jávor Benedek által megfogalmazott gyanú megalapozott. Részben ezért nem kapott az M4-es projekt uniós támogatást. Az okok között volt az is, hogy Brüsszelben túlzónak tartották a kormányzat által becsült forgalmi adatokat is.

A kormányzat most Simicska Lajosra és a cégekre tolja a felelősséget a kartellezésre hivatkozva, csakhogy ha valóban kartell megállapodás született, abban a kormány is nyakig benne volt - hangsúlyozta Jávor. A most kifogásolt árat a kormány határozta meg a tender kiírásában. Ráadásul amikor 2013. őszén a képviselő írásban fordult Németh Lászlónéhoz, az akkori fejlesztési miniszterhez, épp a tárcavezető igyekezett meggyőzni a magas árak indokoltságáról. Egyebek mellett az útépítéshez használt anyagok drágulásával, a hitelhez jutás magas tőkekockázati mutatókkal magyarázta a 30 kilométeres szakasz 110 milliárd forintos árát. Ezt követően Orbán Viktorhoz fordult az EP képviselő. A Miniszterelnökség akkori államtitkára - ma minisztere -, Lázár János azonban megnyugtatta, a beruházással minden rendben, és a majd' 4 milliárdos kilométer árak reálisak. Nem találtak kartellezésre utaló jeleket.

Jávor Benedek arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány saját hatáskörében tavaly decemberben a 110 milliárd forintos beruházási összeget 160 milliárd forintra emelte. Ez már átlagosan több mint 5 milliárd forintos kilométerenkénti ár lett volna - tette hozzá az ellenzéki politikus. Jávor szerint ehhez a vállalási ár emeléshez a cégeknek semmi köze nem volt. Az Együtt EP képviselője szerint az 50 milliárdos többlet bizonyos magánszámlákon landolt volna. Az uniós elutasítás ezt is megakadályozta.

A kép illusztráció. FOTÓ: Szalmás Péter

A kép illusztráció. FOTÓ: Szalmás Péter

A beruházás leállítása ezeken túl is rengeteg kérdést felvet. A konzorciumok nem tudhatják, hogy az elvégzett munkát például kifizeti-e a kormány és honnan teremti rá elő a fedezetet, amikor sokáig az uniós forrásokra számított. különösen, hogy egy kártérítési per esetén nagy eséllyel a konzorciumok javára ítélne a bíróság. A cégeknek őriztetniük kell az eddig elkészült létesítményeket, hiszen például a Közgép, információink szerint, már 30 százalékban teljesítette a vállalást. Ezenkívül a cégek rengeteg építési anyagot megrendeltek, különböző út és híd elemeket legyártattak.

Iparági szakértőnk szerint nehéz elképzelni, hogy ha kitúrják a Közgép-A-Hid, a Colas-Swietelsky konzorciumot, illetve a Strabagot és más cégeket a beruházásból, akkor egy-kettőre átvehetik a helyüket "baráti" vállalatok, bár hallani ilyen hangokat is. Ugyanis nem lehet egyik napról a másikra megfelelő számú szakembert és sok milliárdos gépparkot gründolni - jegyezte meg a szakember. A megoldás egy új tender kiírása lehetne, reálisabb árakkal és akkor még halvány esély lenne arra is, hogy a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklusban újra lehetne pályázni uniós támogatásra.

A beruházás leállítása miatt sok alvállalkozó, főleg a kisebbek mehetnek csődbe, hiszen idén az előrejelzések szerint amúgy is csökken az építőipar teljesítménye, nem könnyű másik munkát találni. A nagyok mellett a kisebb vállalkozások - ismerve a lánctartozások lélektanát - még kevésbé tudhatják, ki és mikor fizeti ki nekik az elvégzett munkát. Akár több száz munkavállaló veszítheti el így a megélhetését.

Ez sem épül meg egyelőre
Az M4 autópálya Abony és a Tisza közötti 13, 4 kilométeres szakaszát a Colas-Swietelsky konzorcium építette volna 46,7 milliárdér forintért, a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres szakaszt a Közgép-A-Híd konzorcium 32,5 milliárdért a harmadikat a Fegyvernekig tartó 13, 2 kilométeres szakasz, Strabag, 31,5 milliárdért.
Az fejlesztési tárca 2013-ban azzal magyarázta az összesen 110 milliárd forintos költséget, hogy a pálya mellett új Tisza- és Zagyva-hidat is építeni kell, valamint 27 műtárgy, köztük 6 új pályahíd épül. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint ilyen hosszúságú autópálya szakaszt nem igen szoktak több részletre bontva megpályáztatni, mert ilyenkor fennáll a korrupció, a kartellezés lehetősége.



Szerző