Betelt a pohár a beszállítóknál

A kamatokkal és egyéb költségekkel 90 milliárd forintra hízott adósság veszélyezteti a normális kórházi betegellátást. Ezt az egészségtechnológiai beszállítók két meghatározó érdekképviseleti szervezete fogalmazta meg egy, a hét közepén megtartott válságtanácskozáson. Megoldási javaslataikat három pontban összegezve elküldték Balog Zoltán ágazatért felelős miniszternek és Zombor Gábor egészségügyi államtitkárnak is.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), valamint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye az állami kórházakban felhalmozott tartozások azonnali és teljes körű rendezését sürgeti. Arra a felvetésre, hogy a korábbi kormányígéretek csak 60 milliárdra nyújtanak fedezetet, Holchacker Péter, az ETOSZ igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: az államnak tudomásul kell vennie, hogy további forrásokat kell becsatornázni az ágazatba. Az adósság havonta négy-ötmilliárddal emelkedik és a kórházi beszállító cégek a kormány ígéreteiben bízva most azt remélik, hogy még áprilisban hozzájuthatnak a már teljesített szolgáltatások és leszállított eszközök árához.

A két nagy kórházellátó szövetség számításai szerint a következő öt esztendőben évente öt százalékkal kellene növelni az Egészségbiztosítási Alapnak azt az előirányzatát, amiből az ellátó intézmények többek között ezeket az eszközbeszerzéseket fedezik. Holchacker Péter szerint összességében nőttek ugyan az egészségbiztosító bevételei, de a kórházak kizárólag a beszállítókon tudnak spórolni, ez vezetett a mostani, kiugróan magas adósság felhalmozásához. Javaslatukban az is szerepel, hogy 2021-től a természetbeni ellátásokra fordítható keret bővítését a GDP mindenkori éves növekedési üteméhez kellene igazítani. Ezek teremtenének megoldást ahhoz, hogy ne a kórházi beszállítók jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete – olvasható a közleményben. Az ETOSZ igazgatója a további együttműködéshez szükséges lépésként említette azt is, hogy a beszállítók a helyzet végleges rendezéséig kintlévőségeiket beszámíthassák az adófizetési kötelezettségeikbe .

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a beszállítók válságtanácskozásával egyidőben jelentette be, hogy a kórházak adósságkonszolidációjáról az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tárgyal majd velük. A nemrég megalakult szervezet sajtóirodája lapunktól szerzett tudomást a két szervezet javaslatairól, arra a kérdésünkre pedig, hogy van-e már időpontja az első megbeszélésnek, lapzártáig nem kaptunk választ.

Nincs döntés a János kórházról

Mióta Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető február elején bejelentette, szükség van egy új, nagy fővárosi kórházra, megindultak a találgatások, hol lesz a szuperkórház, hogyan alakul át a budapesti egészségügy. A Figyelő szerint még ebben a hónapban a kormány elé kerül az egészségügy átalakításáról szóló javaslat. Ebben a kórházak adósságának 60 milliárdos konszolidációja mellett az szerepel majd, hogy kialakítják a központi kórházakat.

A megyék központi intézményei a megyei kórházak lesznek, a fővárosban pedig - az épülő szuperkórház mellett - négy központi intézmény lesz: a Szent Imre kórház, a Honvédkórház, a Péterfy és a Bajcsy-Zsilinszky kórház együttese,illetve az Egyesített Szent István és Szent László kórház. Felröppent, hogy bezárják a Szent János kórházat, mert a régi épületekben nem lehet garantálni az ellátás színvonalát. Nyulasi Tibor, a János-kórház orvosigazgatója az Indexnek azt mondta: nem tudnak ezekről a tervekről. Semmi nem dőlt el, egy kórház felépítése korántsem jelenti azt, hogy egy másik bezárna. A kérdésről konzultációt kell indítani - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján.