Feszültséget okozott Törökországgal a pápa kijelentése

Az örmények száz évvel ezelőtti legyilkolására emlékeztek vasárnap Vatikánban, a Szent Péter bazilikában. A szentmisén Ferenc pápa a huszadik század első népirtásának nevezte a törökök által elkövetett vérengzést. Szavaival diplomáciai feszültséget kockáztatott meg.

Örmény rítusú szentmisét mutattak be a Vatikánban, a Szent Péter-bazilikában az örmények ellen a törökök által elkövetett vérengzés századik évfordulója alkalmából. A misén amelyet Ferenc pápa és XIX. Nerszesz Bedrosz Tarmouni kilíkiai örmény katolikus pátriárka közösen celebrált, jelen volt Szerzs Szargszján örmény államfő is és minden örmény keresztény közösség képviseltette magát: II. Karekin katholikosz, Örményország pátriárkája, I. Aram örmény katholikosz és XIX. Nerszesz Bedrosz, az örmény katolikusok kilíkiai (cilíciai) pátriárkája.

Az örmények ellen elkövetett mészárlások 1915-1917 között zajlottak, a tragédiára minden évben április 24-én, Szent György napján, a tömeggyilkosságok kezdetének napján szokott megemlékezni az örmény közösség. A vatikáni, április 12-i megemlékezés annak köszönhető, hogy a pápa az egyház doktorává avatta Náregi (Virrasztó) Szent Gergely (945-1003) örmény szerzetest, ezt az eseményt kötötték össze a tragédiára való megemlékezéssel.

Ferenc pápa a "huszadik század első népirtásának" nevezte a török vérengzést. „A múlt században az emberiség három tömeges, precedens nélküli tragédiát élt meg. Az első, amelyet széles körben genocídiumnak/népirtásnak tartanak, az örmény népet sújtotta”, fogalmazott a katolikus egyházfő egy II. János Pál pápa és az örmény pátriárka által 2000-ben aláírt dokumentumból idézve. A másik két huszadik századi népirtást a nácizmus, majd a sztalinizmus követte el, mondta Ferenc pápa és emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban is történtek tömeges kivégzések, mészárlások például Kambodzsában, Ruandában, Burundiban és Boszniában.

Bár az örmény-török konfliktusban másfél millió, az Oszmán Birodalomban élő örmény vesztette életét Törökország mindannyiszor tiltakozik, ha népirtásnak nevezik, sőt a halottak számát is csupán 300-500 ezer közé tehetőnek tartja. Olasz lapok szerint a Vatikán –Törökország diplomáciai feszültség előre kódolt, egyesek úgy tudják, hogy az ankarai tiltakozó jegyzéket már a jövő héten megkapja a Szentszék.  Tegnap Ankarában be is rendelték a vatikáni nagykövetet.

Bár az idézett dokumentumot valóban 2000-ben írta alá II. János Pál pápa és I. Karekin katholikosz, első alkalommal történt meg, hogy a nagy nyilvánosság előtt örmény népirtásról beszélt egy római katolikus pápa.

Szerző

Botrányok az űrközpontban

Publikálás dátuma
2015.04.13. 07:32
2014. szeptember 23. Bajkonur űrközpont FORRÁS: NASA
Vlagyimir Putyin az év elején még arról számolt be, hogy a Távol Keleten, az Amuri megyében létesülő új űrrepülőtéren a felmerülő problémák ellenére, „hála Istennek”, folyik az építkezés, minden mozgásban van. Aztán kiderült, hogy több a gond annál is, mint amit néhány hónapja, vagy éve még csak feltételeztek.

Már 2013 novemberében a Népszava is beszámolt arról, hogy az orosz kormány előtt is eltitkolták az új űrállomás építkezésével kapcsolatos súlyos problémákat, bár már akkor is akadt belőlük bőven. Pedig a „Vosztocsnyij”(Keleti) űrrepülőtérnek rendkívül nagy a jelentősége Oroszország számára. Arra lenne hivatott, hogy pótolja a Szovjetunió felbomlása után a birodalomból kivált Kazahsztánban maradt Bajkonurt.

A kazahok ugyanis időről időre igyekeznek felsrófolni a bérlet árát és biztonsági szempontokra hivatkozva blokkolni különböző űrprogramokat. Putyin azzal a szándékkal döntött 2007 novemberében az új kozmodrom mellett, hogy Oroszország saját területéről legyen képes tudományos, gazdasági és kereskedelmi célú műholdak és ember vezette űrhajók felbocsátására. Sőt ennél is nagyobb terve, hogy itt a Távol-Keleten hozza létre azt a tudományos központot, amely lendületet ad az egész orosz űrkutatásnak. Távlatban bolygóközi kutatóeszközök felbocsátására is alkalmassá szeretnék tenni a bázist.

2008 és 2010 között a tervezési munka kötötte le az energiákat, 2011-től folyik az építkezés. 2015 júliusára tervezték a starthelyek kiépítésének a befejezését, ugyanerre az évre a hordozórakéta első felbocsátását, 2018-ra pedig az ember vezette űrhajó indítását.

Idén novemberre be kellene fejezni az építkezéseket, két kilövő állással, 115 kilométernyi autóúttal és 125 kilométer vasútvonallal. Ezeknek az időpontoknak a realitását újból és újból megkérdőjelezte az, hogy nem tudták tartani a tervben előírt határidőket. Putyin tavalyi látogatásakor személyesen is meggyőződhetett arról, hogy hiány van munkaerőben, és számos probléma változatlanul megoldásra vár.

Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettest bízta meg, hogy csináljon rendet az építkezésen. Azt az embert, aki maga is felhívta a figyelmet az életbevágóan fontos objektumok elkészültének hiányára. Később más vezető politikusokat is hadrendbe állított a munka felgyorsítása érdekében. Volt, akinek viszont mennie kellett. Menesztették többek között az űrrepülőtér igazgatóját.

Nemcsak az elmaradások játszottak ebben szerepet, hanem a feltárt lopások is, amelyeket az építkezésen elkövettek. Már 2013-ban is hullottak fejek – azóta is eredmény nélkül. Nem győznek panaszkodni a rossz befektetések, az infrastruktúra kiépítetlensége és a pénzek herdálása miatt. Csak az infrastruktúra kialakítása 13 milliárd rubel többletkiadással járt már januárban. Egyes objektumok esetében 45 százalékos túllépést tapasztaltak.

Az államfő is rákényszerült arra, hogy szigorú vizsgálatot rendeljen el, és felszólítson a tapasztalt pazarlás ellen. A kormány ülésein többször mérlegelte, hogyan emelje további milliárdokkal a beruházás támogatását, hogyan tegye rendbe azt, ami eredetileg nem is lett volna a feladata. Az építkezés az igazságügyi szerveknek is adott feladatot. Az egyik nyugalmazott tábornok, például, akinek szerepet szántak a projekt megvalósításában, legalább 1.8 milliárd rubel kárt okozott. Sikkasztás gyanújával tartóztatták le. Nem ő volt az egyetlen. Sorra vonták felelősségre a bűnösöket.

Februárban újabb botrány tört ki: 9 millió rubeles csalásra derült fény annak a városnak az építésénél, amelyet az űrrepülőtér munkatársainak az elhelyezésére szánnak. 80 ezer ember számára épülnek házak, az erre átutalt pénzből tűnt el három háznyi összeg.

Rogozin nem győzött „fejek vételével” fenyegetőzni, mondván nem engedi meg a szabotázst. „Az, aki megpróbálja ellopni a köznép kozmodromra szánt pénzét, ülni fog” - jelentette ki. Ugyanakkor mindenkit figyelmeztetett, nehogy különböző trükkökkel próbálják saját felelősségüket eltussolni. Rogozin, aki magával vitt egy ügyészt is az építkezésre, kénytelen volt személyesen is megtapasztalni, hogy a megemelt munkáslétszám, a több műszak és a bevont új szakemberek ellenére sem képesek tartani az előírt építkezési ütemet.

2014. szeptember 23. – kilövésre készítik a Szojuz TMA-14M űrhajót a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban FORRÁS: NASA JOEL KOWSKYVIA

2014. szeptember 23. – kilövésre készítik a Szojuz TMA-14M űrhajót a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban FORRÁS: NASA JOEL KOWSKYVIA

Március elsejéig az űrrepülőtér 273 helyisége közül mindössze 81 működött. Ekkor már megkongatták a vészharangot: veszélybe kerülhet a hordozórakéta decemberre tervezett felbocsátása. A miniszterelnök-helyettes fenyegetéseinek azzal adott nyomatékot, hogy ultimátumot fogalmazott meg a rendcsinálásra. Forró drótot hoztak létre, hogy bárki bejelenthesse a rendellenességeket.

Márciusban tízezren dolgoztak az építkezésen, de ez a létszám is kevésnek bizonyult. Hiány mutatkozott szakemberekben egy sor területen. Az újabb bomba március második felében robbant: az építkezés 60 munkása sztrájkba lépett, mert nem kaptak fizetést. Volt, aki december óta nem jutott hozzá a béréhez, volt, aki csak január óta. Többeknél kikapcsolták a gázt, a villanyt, eljárást indítottak az elmaradt hiteltörlesztések miatt. A más régiókból érkezett munkások közül többen hazautaztak. A sztrájkolók az egyik legfontosabb objektumon dolgoztak, a starthelyen.

Ha mindez még kevés lett volna a botrányhoz, április elején a kozmodromnak dolgozó 26 dolgozó éhségsztrájkra kezdett, mivel 14 millió rubellel tartoztak már nekik. Körülményeik siralmasak, 30-40 fokos hidegeket kellett átvészelniük, betonozniuk a szabad levegőn úgy, hogy még megfelelő kesztyűt sem adtak nekik. Az éhségsztrájk mindössze 12 órán át tartott, mivel miniszterelnök-helyettesi biztosítékot kaptak a pénz kifizetésére.

Az építkezésnek bedolgozó, azt ellátó cégek is megelégelték, hogy csak ígéreteket kapnak. A távol-keleti energetikai társaság legutóbb már azzal fenyegetőzött, hogy a tartozások miatt leállítja az elektromos szolgáltatást a kozmodrom számára. A kormány állandó kapcsolatban van az építőkkel, tűzoltásra ez eddig elegendőnek bizonyult, a problémák megoldásától azonban még messze vannak. Ennek ellenére arról biztosítják a vezetők a sajtót, hogy határidőre minden elkészül…

Szerző

Botrányok az űrközpontban

Publikálás dátuma
2015.04.13. 07:32
2014. szeptember 23. Bajkonur űrközpont FORRÁS: NASA
Vlagyimir Putyin az év elején még arról számolt be, hogy a Távol Keleten, az Amuri megyében létesülő új űrrepülőtéren a felmerülő problémák ellenére, „hála Istennek”, folyik az építkezés, minden mozgásban van. Aztán kiderült, hogy több a gond annál is, mint amit néhány hónapja, vagy éve még csak feltételeztek.

Már 2013 novemberében a Népszava is beszámolt arról, hogy az orosz kormány előtt is eltitkolták az új űrállomás építkezésével kapcsolatos súlyos problémákat, bár már akkor is akadt belőlük bőven. Pedig a „Vosztocsnyij”(Keleti) űrrepülőtérnek rendkívül nagy a jelentősége Oroszország számára. Arra lenne hivatott, hogy pótolja a Szovjetunió felbomlása után a birodalomból kivált Kazahsztánban maradt Bajkonurt.

A kazahok ugyanis időről időre igyekeznek felsrófolni a bérlet árát és biztonsági szempontokra hivatkozva blokkolni különböző űrprogramokat. Putyin azzal a szándékkal döntött 2007 novemberében az új kozmodrom mellett, hogy Oroszország saját területéről legyen képes tudományos, gazdasági és kereskedelmi célú műholdak és ember vezette űrhajók felbocsátására. Sőt ennél is nagyobb terve, hogy itt a Távol-Keleten hozza létre azt a tudományos központot, amely lendületet ad az egész orosz űrkutatásnak. Távlatban bolygóközi kutatóeszközök felbocsátására is alkalmassá szeretnék tenni a bázist.

2008 és 2010 között a tervezési munka kötötte le az energiákat, 2011-től folyik az építkezés. 2015 júliusára tervezték a starthelyek kiépítésének a befejezését, ugyanerre az évre a hordozórakéta első felbocsátását, 2018-ra pedig az ember vezette űrhajó indítását.

Idén novemberre be kellene fejezni az építkezéseket, két kilövő állással, 115 kilométernyi autóúttal és 125 kilométer vasútvonallal. Ezeknek az időpontoknak a realitását újból és újból megkérdőjelezte az, hogy nem tudták tartani a tervben előírt határidőket. Putyin tavalyi látogatásakor személyesen is meggyőződhetett arról, hogy hiány van munkaerőben, és számos probléma változatlanul megoldásra vár.

Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettest bízta meg, hogy csináljon rendet az építkezésen. Azt az embert, aki maga is felhívta a figyelmet az életbevágóan fontos objektumok elkészültének hiányára. Később más vezető politikusokat is hadrendbe állított a munka felgyorsítása érdekében. Volt, akinek viszont mennie kellett. Menesztették többek között az űrrepülőtér igazgatóját.

Nemcsak az elmaradások játszottak ebben szerepet, hanem a feltárt lopások is, amelyeket az építkezésen elkövettek. Már 2013-ban is hullottak fejek – azóta is eredmény nélkül. Nem győznek panaszkodni a rossz befektetések, az infrastruktúra kiépítetlensége és a pénzek herdálása miatt. Csak az infrastruktúra kialakítása 13 milliárd rubel többletkiadással járt már januárban. Egyes objektumok esetében 45 százalékos túllépést tapasztaltak.

Az államfő is rákényszerült arra, hogy szigorú vizsgálatot rendeljen el, és felszólítson a tapasztalt pazarlás ellen. A kormány ülésein többször mérlegelte, hogyan emelje további milliárdokkal a beruházás támogatását, hogyan tegye rendbe azt, ami eredetileg nem is lett volna a feladata. Az építkezés az igazságügyi szerveknek is adott feladatot. Az egyik nyugalmazott tábornok, például, akinek szerepet szántak a projekt megvalósításában, legalább 1.8 milliárd rubel kárt okozott. Sikkasztás gyanújával tartóztatták le. Nem ő volt az egyetlen. Sorra vonták felelősségre a bűnösöket.

Februárban újabb botrány tört ki: 9 millió rubeles csalásra derült fény annak a városnak az építésénél, amelyet az űrrepülőtér munkatársainak az elhelyezésére szánnak. 80 ezer ember számára épülnek házak, az erre átutalt pénzből tűnt el három háznyi összeg.

Rogozin nem győzött „fejek vételével” fenyegetőzni, mondván nem engedi meg a szabotázst. „Az, aki megpróbálja ellopni a köznép kozmodromra szánt pénzét, ülni fog” - jelentette ki. Ugyanakkor mindenkit figyelmeztetett, nehogy különböző trükkökkel próbálják saját felelősségüket eltussolni. Rogozin, aki magával vitt egy ügyészt is az építkezésre, kénytelen volt személyesen is megtapasztalni, hogy a megemelt munkáslétszám, a több műszak és a bevont új szakemberek ellenére sem képesek tartani az előírt építkezési ütemet.

2014. szeptember 23. – kilövésre készítik a Szojuz TMA-14M űrhajót a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban FORRÁS: NASA JOEL KOWSKYVIA

2014. szeptember 23. – kilövésre készítik a Szojuz TMA-14M űrhajót a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban FORRÁS: NASA JOEL KOWSKYVIA

Március elsejéig az űrrepülőtér 273 helyisége közül mindössze 81 működött. Ekkor már megkongatták a vészharangot: veszélybe kerülhet a hordozórakéta decemberre tervezett felbocsátása. A miniszterelnök-helyettes fenyegetéseinek azzal adott nyomatékot, hogy ultimátumot fogalmazott meg a rendcsinálásra. Forró drótot hoztak létre, hogy bárki bejelenthesse a rendellenességeket.

Márciusban tízezren dolgoztak az építkezésen, de ez a létszám is kevésnek bizonyult. Hiány mutatkozott szakemberekben egy sor területen. Az újabb bomba március második felében robbant: az építkezés 60 munkása sztrájkba lépett, mert nem kaptak fizetést. Volt, aki december óta nem jutott hozzá a béréhez, volt, aki csak január óta. Többeknél kikapcsolták a gázt, a villanyt, eljárást indítottak az elmaradt hiteltörlesztések miatt. A más régiókból érkezett munkások közül többen hazautaztak. A sztrájkolók az egyik legfontosabb objektumon dolgoztak, a starthelyen.

Ha mindez még kevés lett volna a botrányhoz, április elején a kozmodromnak dolgozó 26 dolgozó éhségsztrájkra kezdett, mivel 14 millió rubellel tartoztak már nekik. Körülményeik siralmasak, 30-40 fokos hidegeket kellett átvészelniük, betonozniuk a szabad levegőn úgy, hogy még megfelelő kesztyűt sem adtak nekik. Az éhségsztrájk mindössze 12 órán át tartott, mivel miniszterelnök-helyettesi biztosítékot kaptak a pénz kifizetésére.

Az építkezésnek bedolgozó, azt ellátó cégek is megelégelték, hogy csak ígéreteket kapnak. A távol-keleti energetikai társaság legutóbb már azzal fenyegetőzött, hogy a tartozások miatt leállítja az elektromos szolgáltatást a kozmodrom számára. A kormány állandó kapcsolatban van az építőkkel, tűzoltásra ez eddig elegendőnek bizonyult, a problémák megoldásától azonban még messze vannak. Ennek ellenére arról biztosítják a vezetők a sajtót, hogy határidőre minden elkészül…

Szerző