- Hillary Clinton: másodszorra sikerül?

Hillary döntése a beszámolók szerint már karácsonykor megszületett. A volt First Lady a tavaly novemberi félidős választásokig nem akart végleges döntést hozni, s csupán azt követően kezdett el intenzívebben tárgyalni elemzőkkel, politikusokkal, kampányszakemberekkel. Főképp azt vizsgálták, mi volt a 2008-as kudarc fő oka, s mit kellene most másképp csinálni.

Amikor 2007. január 20-án New York-i háza nappali szobájából közzétette videóüzenetét arról, hogy indul az amerikai elnökségért, Hillary Clinton azt ígérte, nem csupán egy kampányt kezd, hanem egy hosszú beszélgetést az amerikai néppel, mivel mindenkinek a véleményét ki kell kérni ahhoz, hogy megtalálják a megoldásokat.

A hosszú beszélgetésből azután semmi nem lett. New York állam első női szenátora, az első First Lady, aki politikai karrierre vállalkozott, arra számított ugyanis, hogy nem lesz érdemi kihívója, s „megkerülhetetlen” jelöltként megszerzi a demokrata elnökjelöltséget. Nem így történt. Egy kezdő chicagói szenátor, Barack Obama fiatal és ambíciózus csapattal, a közösségi médiára támaszkodva, ügyes kampánystratégiával simán „lekörözte” a demokrata pártvezetés által is támogatott Hillaryt.

George W. Bush két hivatali ideje után 2008-ban semmi kétség nem volt afelől, hogy minden idők egyik legrosszabb elnökének tartott ifjabb Bush leköszöntével a demokratákon a sor. A nagyobb harc így a demokrata elnökjelöltség megszerzéséért folyt, s a választók végül a „remény és változás” ígéretével kampányoló, furcsa keresztnevet viselő Obama mellett döntöttek. Az első sokk Iowa államban érte Hillaryt, ahol Obamáék fiatalok seregét tudták mozgósítani a választási gyűlésekre.

Clinton rögtön az első megmérettetésen alulmaradt, s utána már hiába erősített bele, a mítosz, hogy senki más nem nyerheti el a demokrata jelöltséget, szertefoszlott. Hiába volt Clintonnak több tapasztalata, rosszul szervezett, kissé kaotikus kampányt vívott, túl sok volt a belső vita, a kapkodás. Hillary nem tudott igazán vonzó üzenetet megfogalmazni.

A washingtoni „establishment”, a hagyományos politikai elit képviselőjét látták benne a választók, akik azonban inkább valami mást, valami újat akartak. Obama pedig épp azt ígérte – noha akkor is lehetett tudni, hogy nem tudja majd megvalósítani -, hogy „megváltoztatja Washingtont”.

A fiatal fekete elnökjelölt az amerikai kisebbségi választókból sajátos „szivárvány-koalíciót” hozott össze, hisz a feketék mellett a spanyol ajkú amerikaiak és az ázsiai-amerikaiak is jobbára a nem konvencionális, új kezdetet ígérő Obamára voksoltak. Clinton akkori támogatottsága azonban impresszív volt, több mint 18 millióan szavaztak rá az előválasztásokon, ahogy fogalmazott, „18 millió repedést ütöttek az üvegtetőben”.

Nos, 2016-ban Clintonnak esélye lehet arra, hogy – első nőként – át is törje az üvegplafont. Ám a küszöbön álló elnökválasztási kampány már egy egészen más meccs lesz. Ritkán fordul elő, hogy két terminust szolgált elnök leköszöntével a pártja meg tudja őrizni a Fehér Házat. Legutóbb Ronald Reagan nyolc éve után sikerült a republikánusoknak, hogy Reagan alelnökét, George H. W. Busht elnökké választassák, idősebb Bush azonban csak egy hivatali időt szolgálhatott. Bill Clinton nyolc éve után azonban alelnöke, Al Gore nem nyert, igaz, ebbe egyaránt belejátszott a Monica Lewinsky-botrány, s a 2000-es floridai szavazatszámlálási skandalum.

Barack Obama kétszer négy éve után a demokratáknak 2016-ban nem lesz annyira könnyű dolguk, mint 2008-ban volt, hiszen ezúttal a republikánusok kampányolhatnak a „változás” ígéretével, s a demokrata elnökjelöltre zúdítják majd az Obama-időszak bírálatát.

Hillary Clinton egyfelől nyilván folytonosságot ígér majd, a Demokrata Párt prioritásainak védelmét, programjainak folytatását, másfelől azonban egészen más stílusú elnökségre lehet számítani. A volt First Lady kora – ha győz, 69 éves lesz, amikor beiktatják hivatalába – előny és hátrány egyaránt. Kérdés, hogy korábbi egészségügyi problémái dacára bírni fogja-e a több mint másfél éves hajszát.

Azokban, akik Obamát túl fiatalnak, túl határozatlannak látták elnökként, Hillary hosszú kormányzati tapasztalata, óvatos, középutas nézetei, védelmi kérdésekben vallott keményebb álláspontja táplálhatja a reményt, hogy „biztosabb kézben” lesz az elnökség, mint a megelőző nyolc évben volt. A demokrata bázison belül ugyanakkor sokan pontosan azt nem szeretnék, ha a mérsékelt, a Wall Streethez, tehát az üzleti-pénzügyi körökhöz közelálló Hillary kampányolna, akivel szemben már nyolc éve is az volt a fenntartásuk, hogy nem ismeri a hétköznapi élet gondjait.

Clinton így vasárnapi üzenetében tudatosan azt hangsúlyozta, hogy a középosztály bajnoka akar lenni. Elnökjelöltségét bejelentő, nem konvencionális kampányvideóján jórészt a mindennapi élet gondjaival küszködő emberek szólaltak meg, dolgozó nők, színesbőrűek, kisgyerekes szülők, még egy meleg pár is feltűnt a színen. Clintonnak azonban sokkal nehezebb lesz az Obama-féle koalíciót, a fiatalokat, az afrikai-amerikaiakat, a latino szavazókat aktivizálni, mint elődjének volt.

Clinton második elnökválasztási kampánya a bennfentesek szerint a 2000. évi szenátusi kampányra hajaz majd. Hillary akkor New York államot járta körbe, hogy meghallgassa a választók gondját-baját. 2008-as első elnökválasztási kampányában a fő gondja inkább az volt, hogy meggyőzze a szavazókat, elég „keménykezű” tud lenni, s nő létére képes lenne a főparancsnoki poszt betöltésére. Védelmi kérdésekben Obamával ellentétben inkább héjának mutatkozott. Most tanácsadói szerint nagyobb hangsúlyt helyez majd a „női” témákra. 2008 óta számos Hillaryt támogató szervezet született, köztük a legnagyobb a „Ready for Hillary”, tagjai ugrásra készen várták, hogy kedvencük végre hivatalosan is beindítsa kampányát.

Clinton az első a Demokrata Párton belül, aki nyilatkozott szándékáról. Saját pártján belül nincs még csak megközelítőleg se hasonló súlycsoportban lévő, tekintélyes kihívója. Joe Biden alelnök nagy mértékben Clintontól tette függővé, hogy beszáll-e a versenybe, de egyébként is elég koros: 74 évesen minden idők legidősebb indulója lenne 2016-ban. Martin O’Malley volt marylandi kormányzó, Bernie Sanders volt vermonti szenátor, Jim Webb virginiai szenátor, Lincoln Chafee, Rhode Island állam volt kormányzója egyaránt „futottak még” jelöltnek számít, egyelőre egyikük neve sem mozgat meg nagy tömegeket, hacsak valamelyikük nem szerepel majd átütően az előválasztási tévévitákban.

Elizabeth Warren, Massachusetts szenátorasszonya nagyon népszerű a párton belül, de kategorikusan cáfolta, hogy indulni akarna, s túl balos, populista nézetei miatt nehezen is lenne megválasztható. Időnként felröppennek találgatások egy Clinton-Warren párosról, de egy ilyen női duónak csekély a valószínűsége.

Bár 2008-ban az Obama- és a Clinton-kampánystáb között elmérgesedett a hangnem, az azóta eltelt időben fátylat borítottak a régi ellentétekre. Hillary – a szkeptikusokra rácáfolva - lojális külügyminiszter és fair csapatjátékos volt Obama elnökségének első négy évében. Bill Clinton pedig a 2012-es kampányban felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a 44. elnök újraválasztásához. Bill Clinton mondta a legfontosabb beszédet az elnökjelölő konvención, s járta az országot, hogy Obama egészségügyi reformja mellett korteskedjen. Clintonék számítanak arra, hogy ezt a segítéget most visszakapják. S tény, a jelenlegi elnök stábjának már számos embere csatlakozott a volt First Lady csapatához.

Hillary Clinton ezúttal nagy figyelmet fordított arra, hogy fiatalosabb, a modern kommunikációs eszközökhöz jobban értő stábot hozzon össze. Politikai igazgatója a demokraták új felfedezettje, a 35 éves Robby Mook lesz, az első nyíltan meleg kampányfőnök, aki egy elnökválasztást levezényel. Mook az adatok, statisztikák megszállottja. Hillary az egyik legjobb internetes szakembert is megszerezte: a Google-től csábította át az egyik igazgatót, Stephanie Hannont. Fő kampánystratégája ugyanakkor egy bizalmi ember, Bill Clinton egykori személyzeti főnöke, John Podesta lesz.

Külön nagy kérdés, mi lesz a szerepe a volt elnöknek felesége második kampányában. Clinton azt nyilatkozta, egyelőre inkább háttértanácsadóként szerepel majd. A 42. elnök ugyanakkor jelenleg a legnépszerűbb demokrata politikus, egy márciusi NBC/Wall Street Journal felmérés szerint 56 százalék ítéli meg pozitívan, míg Obamáról 44, Bushról 35 százalék nyilvánított jó véleményt. Hillary Clintonról 44 százalék nyilatkozott pozitívan, s csak 36 százalékos az elutasítottsága.

Csúcsforgalom a republikánusoknál

A republikánus tábor várhatóan jóval népesebb lesz, mint a demokratáké. Eddig két republikánus politikus jelentette be hivatalosan indulását, a szenátus texasi fenegyereke, Ted Cruz, illetve Kentucky állam szintén a Teadélután mozgalom támogatásával megválasztott szenátora, a populista Rand Paul, akinek már képviselő apja is háromszor indult az elnöki posztért. Miamiban hétfőn este 6-kor (lapzártánk után) állhatott a választói elé egy harmadik republikánus trónkövetelő, a 43 éves Marco Rubio floridai szenátor.

A jóképű, karizmatikus kubai-amerikai politikustól tartanak állítólag legjobban Clintonék. Sokan arra számítottak, hogy Rubio kihagyja a 2016-os versenyt, amikor kiderült, hogy mentora, Jeb Bush is harcba száll a Fehér Házért. A volt floridai kormányzó neheztel is, hiszen „egymás üzletét rontják”, hasonló választói rétegeket céloznak meg. Jeb mögött ugyanakkor ott áll a Bush-dinasztia félelmetes kampánygépezete, másfelől azonban bátyja, George W. Bush elnökségének negatív megítélése hátrányos lehet számára.

Jeb nem győz elhatárolódni Duplavé politikájától, az ő irányvonala közelebb áll apjáéhoz, de nem lesz feltétlenül népszerű a keményvonalas konzervatív bázis szemében. Ám a csúcsforgalom még ennél is nagyobb: várhatóan több republikánus kormányzó is csatasorba áll, köztük Scott Walker, Wisconsin állam első embere, valamint Chris Christie, New Jersey állam karizmatikus kormányzója.

Sokáig őt tartották a republikánusok nagy reménységének, de egy helyi botrány időközben visszavetette népszerűségét. Fontolgatja az indulást több korábbi elnökaspiráns is, köztük Rick Perry, Texas volt kormányzója, Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátor, s még a botrányhős milliárdos befektető, Donald Trump is. George Pataki, New York állam magyar származású exkormányzója is kacérkodik az indulás gondolatával.