Ki jótékonykodhat?

Ismerek egy őrségi falut, amelynek apraja-nagyja evangélikus vallású. A falu lelkésze hosszú évekig politikai agitációt folytatott szentbeszéd címén, természetesen a jelenlegi kormánypártok mellett. A Fidesz népszerűségvesztésével párhuzamosan az egyházfi vasárnapi dörgedelmeit egyre kevesebb hívő hallgatta, végül csak néhányan lézengtek a templomban. Valaki halkan figyelmeztette a lelkészt, hol is a probléma. Ő észbe kapott, s ezután az istentiszteletek nélkülözték a pártpolitikát. Mondanom se kell, hogy a hívők jelentős része visszaszivárgott a templomba.

Ez a történet jutott eszembe, amikor arról olvastam, hogy Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kijelentette a húsvétvasárnapi istentiszteleten, hogy „kétezer évvel ezelőtt nem tartottak politikai vitanapot a jeruzsálemi parlamentben, sőt népszavazást sem írtak ki arról, lehet-e vasárnap nyitva egy sziklasír, a világ, a természet rendje az, hogy nem lehet.” A püspök úr nyilvánvalóan az üzletek vasárnapi zárva tartásának eszement ötletét védelmezte, mely nem igazolható sem nemzetgazdasági, sem morális indokokkal, az úgynevezett kereszténydemokraták mégis átnyomták a törvényhozáson. Én azért feltenném a kérdést: a természet rendjével összhangban áll az, hogy egy országban rohamosan terjed a nyomor, az ellátórendszerek bűnösen alulfinanszírozottak, miközben horribilis összegek folynak el a „keresztény kurzus” vezéregyéniségének hobbijára?

Persze, hogy nem, s ezzel az evangélikus egyház is tisztában van. Kriza Ákos, Miskolc kormánypárti polgármestere nemrégiben elutasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány megkeresését, a szervezet ugyanis szeretett volna meleg ebédet osztani a város rászorulóinak. Kriza kifejtette, nem akarja, hogy Miskolc egy ilyen akcióról váljon híressé. Nem sokkal később a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium udvarán a Magyarországi Evangélikus Egyház mégis kioszthatott négyszáz adag babgulyást. Dicséretes dolog, szinte kompenzálja Gáncs Péter kijelentését. Az ételosztás szépséghibája, hogy részt vett rajta Csöbör Katalin, Miskolc Fidesz-KDNP által delegált országgyűlési képviselője is, aki az MTI-nek elmondta: senkit sem lehet éhen hagyni az országban, oda kell figyelni a felnőttekre, a gyerekekre egyaránt.

Az én olvasatomban a gyalázatos miskolci színjáték üzenet a társadalomnak, miszerint mostantól az Orbán-kormány határozhatja meg azt is, ki segíthet a magyarországi rászorulókon. Az iskolák tömeges átjátszása egyházi kézbe, a hit- és erkölcstan bevezetése a tantervbe az egyház középkori tudásmonopóliumának visszaállítását vetíti előre. A miskolci történet legfőbb tanulsága pedig, hogy immáron a jótékonykodás is a történelmi egyházak monopóliuma a kabinet szándékai szerint.

Őszintén tisztelem Luther Mártont, valamint a nála is radikálisabb vallási reformátorokat, akik a reneszánsz pápák romlottságától megcsömörlötten erkölcsi megtisztulást hirdettek. Éppen ezért kellene nem csupán az evangélikus főpapoknak, de az összes történelmi egyház képviselőinek elutasítani trón és oltár szövetségét. Máskülönben az Orbán-rezsimmel együtt kerülnek a történelem szemétdombjára.