Előfizetés

DK: Orbán újabb gesztust tett a Jobbiknak

A Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elővette a halálbüntetés témáját, "erkölcsileg még mélyebbre süllyedt" és újabb gesztust tett a Jobbiknak.

Molnár Csaba ügyvezető alelnök közleményében emlékeztet:  nem csak az Európai Unióban, de Európa egyetlen országában sem létezik ez a büntetési forma. Az Egyesült Államok azon államaiban, ahol még előfordulnak kivégzések, éppen felülvizsgálják a jogszabályt, ugyanis az elmúlt hetekben több esetben kiderült, hogy ártatlanul oltottak ki emberéleteket. Magyarország több nemzetközi egyezményben is elfogadta, hogy nálunk nem lesz halálbüntetés.

Orbán Viktor kedden, egy pécsi sajtótájékoztatón a néhány nappal ezelőtti kaposvári gyilkossággal összefüggő kérdésre azt mondta: Magyarországon napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. 

Fércmű lett a vádirat?

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2015.04.28. 17:09
Illusztráció. Fotó: Szalmás Péter
Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel.

Végzéssel – ítélet nélkül - fejezte be a főügyész közeli hölgyismerőse ellen csalás vádjával indult büntetőpert kedden délelőtt dr. Fülöp Géza Tibor tanácsa a IV-XV. kerületi bíróságon. Senki ne gondoljon azonban arra, hogy ezzel megúszta a 400 milliós csalással megvádolt H-né P. Mónika. Épp ellenkezőleg.

Mint arról a Népszava 2011-ben elsőként beszámolt, nő a Generali ügynökeként, a cég nyugtatömbjével, illetve más nyomtatványai segítségével extra befektetési lehetőségeket kínált a vele gyakran baráti kapcsolatban lévő régi ügyfeleinek. (A művelet leginkább a piramisjátékra emlékeztetett – utalt rá a februári tárgyaláson a bíró -, azonban legális pénzintézeti háttér látszatával.)

Megírtuk: amikor fény derült a csalássorozatra - a rendőrségi vallomások szerint - a sértettek személyesen, a velük „élettársa” révén szoros ismeretségben álló Keresztes főügyésztől is többször kértek segítséget, beszéljen a nővel: adja vissza a tőlük kicsalt pénzt.

A budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség emelt vádat ellene 2 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 13 rendbeli jelentős kárt okozó, 6 rendbeli nagyobb kárt okozó, 4 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 18 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

A vádirat szerint H-né Keresztes főügyészt is megkárosította, ámbár ennek valóságtartalma nem teljesen világos. A nő – bírói kérdésre tett - vallomása szerint nem voltak élettársak, csak barátok. A főügyész pedig azért adta neki a mintegy 2,5 millió forintot, hogy azt Keresztes OTP számlájáról a nő MKB-betétjére utalják, mert az pár százalékkal magasabban kamatozott.

Kiderült az is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság legalább két munkatársa is befektetett – és bukott - H-nénál.

Egy titokzatos ismeretlen ember vette át, és forgatta meg ügyfelei pénzét munkahelyén, a Generali biztosítónál – állította viszont H-né P. Mónika. Az illetőt nem nevezte meg, mondván, nincsenek bizonyítékai ellene. Azt is állította, hogy az extra kamatozású befektetésekért az évek során semmiféle juttatásban nem részesült. Épp ellenkezőleg: ügyfeleinek saját pénzén rendszeresen bevásárolt, szendvicseket vitt nekik, egyeseket taxival fuvarozott. Sőt, ha nem volt elég a befektetőnek a kifizetett kamat, saját jövedelméből pótolta azt.

A nő azt is állította, hogy – bár a gazdasági világválság idején is 20-40 százalékos, sőt volt, akinek 400 százalékos(!) évi hozamokat fizetett, minden a legnagyobb rendben volt – a fukusimai atombaleset miatt nem tudta tovább folyósítani az összegeket. A titokzatos idegen ugyanis osztrák üzletembereken keresztül japán részvényekbe fektetett be, melyek elértéktelenedtek.

A bíróság felhívta a vádlott figyelmét, hogy az „ismeretlen befektető főnök” emlegetésével tiltott pénzügyi tevékenységgel, sőt, pénzmosással vádolhatja hamisan korábbi munkaadóját, illetve vallomása más részeiben ügyfeleit is. H-né, azonban kitartott amellett, hogy a Generali „fekete befektetésekkel” keresett pénzt neki, és ügyfeleinek. Annak ellenére tette ezt, hogy a tanácselnök jelezte: emiatt újabb eljárások indulhatnak ellene.

Az első két tárgyalási napon elhangzottak, és a vádirat összevetését követően a bíróság – az ügyészséggel ellentétben – úgy látta, hogy az ügyben nem „csak” csalás, de a tiltott pénzügyi tevékenység folytatása is felmerült. Ezért – kimondatlan kritikával az ügyészi munkára – bejelentette, hogy az ilyen bűncselekményekben illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz teszi át a büntetőpert.

Hogy a rendőrség és az ügyészség figyelmét a több éves eljárás alatt véletlenül kerülte-e el a most megfogalmazott gyanú, nem tudni. A vádhatóság képviselője nem reagált a bírói döntésre.

Orbánék saját durva hibáikat "fedeznék" a halálbüntetéssel

Publikálás dátuma
2015.04.28. 16:34
Illusztráció/Thinkstock
Orbán Viktor kormánya volt az, amely átláthatatlan fóliával a bűnelkövetés kiváló terepévé változtatta a trafikokat. Hatékony rendőrség kell, és olyan szabályokat kell hozni, hogy nehezebb legyen bűncselekményeket elkövetni, a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni - erről a szocialista Szakács László beszélt annak kapcsán, hogy  Orbán Viktor keddi pécsi látogatásán - éppen a napokban történt kaposvári gyilkosságot érintő kérdésre válaszolva - azt mondta: napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. 

Az MSZP baranyai országgyűlési képviselője leszögezte: a büntetésnek sohasem a mértéke, hanem az elmaradhatatlansága az, ami visszatarthat, vagyis a politikus arról beszélt, amit a szakemberek rendre hangoztatnak: a felderítés hatékonysága, vagyis a jó nyomozói munka a leginkább elrettentő, nem a büntetés mértéke. 

Orbán Viktor pécsi látogatásán arról beszélt: néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglanit, de ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő. A bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó - tette hozzá mutatva az "erőt", és bizonyos körökben vélhetőleg ismét nagy tetszést aratva. 

Az Együtt szerint azonban pusztán arról van szó, hogy Orbán Viktor a kicsinyes politikai haszonszerzés érdekében jobbikosabb lett a Jobbiknál is, és pártja népszerűségvesztését egyre szélsőségesebb kijelentésekkel próbálja megállítani. Az ellenzéki párt szerint  Orbánnak vége, politikailag és erkölcsileg megbukott, távoznia kell a közéletből.

"A Fidesz pillanatnyi népszerűsége mindennél fontosabb számára, nem tisztel már sem Istent, sem embert! Felelőtlenül szítja tovább a társadalomban amúgy is meglevő indulatokat. Nem fontosak neki sem a humanizmus elvei, sem a tízparancsolat. Ez lenne a kereszténydemokrata kormányzás?Az Együtt elutasítja a halálbüntetés ismételt bevezetését, és azt is ellenzi, hogy bármilyen szinten mérlegeljék is azt. Orbán Viktor célja a közhangulat szítása, és saját népszerűségének növelése, kerüljön az bármibe. Orbánnak vége, politikailag és erkölcsileg megbukott, távoznia kell a közéletből!" - írja közleményében az Együtt

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elővette a halálbüntetés témáját, "erkölcsileg még mélyebbre süllyedt" és újabb gesztust tett a Jobbiknak. Molnár Csaba ügyvezető alelnök közleményében emlékeztet: nem csak az Európai Unióban, de Európa egyetlen országában sem létezik ez a büntetési forma. Az Egyesült Államok azon államaiban, ahol még előfordulnak kivégzések, éppen felülvizsgálják a jogszabályt, ugyanis az elmúlt hetekben több esetben kiderült, hogy ártatlanul oltottak ki emberéleteket. Magyarország több nemzetközi egyezményben is elfogadta, hogy nálunk nem lesz halálbüntetés.

Orbán egyébként már többször eljátszott ezzel a gondolattal, vagyis mások életével. A PM tavaly májusban figyelmeztette Magyarország miniszterelnökét, hogy a halálbüntetés bevezetése sem alkotmányjogilag, sem a hazánk által is elfogadott nemzetközi jogi normák értelmében nem lehetséges hazánkban. Magyarország ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és azok kiegészítő jegyzőkönyveit, és az EU tagjaként az unió Alapjogi Chartájában foglaltakat is kötelező betartani. Az Európa Tanácsban 47 tagállamban 1997 óta nem hajtottak végre halálbüntetést. Orbán Viktor egy éve a Kossuth Rádióban mondta, hogy a halálbüntetés kérdése „megérne egy misét”.