Az andoki kondorkeselyű Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia,Venezuela, Chile, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Az Andok-hegység 3000-5000 magas részein él, s kóborlásai során eljut Brazíliába is.
A magashegyi erős légáramlatokon vitorlázva keresi az elpusztult állatokból álló táplálékát. Hatalmas, 270-320 centiméter fesztávolságú szárnya és széles tollakból álló merev farka segítségével kering a felszálló légáramlatokban, így a legkisebb energia befektetésével tudja szemlélni a magasból a tájat, állattetemek után kutatva.
Szinte teljes mértékben a döghús fogyasztásához alkalmazkodott, lábai nagyok ugyan, de gyengék egy nagyobb állat elragadásához. Óriási csőrével is csak a tetemeket képes szétszaggatni.
MTI Fotó: Balázs Attila
Az andoki kondorkeselyű testhossza 100-130 centiméter, súlya 8-15 kilogramm közötti. Tolla fekete, nyakán fehér tollgallérral, feje csupasz, homlokán felálló bőrtaréj van. A hím, amelynek egyedülálló tulajdonsága a vágómadár-alakúak rendjében, hogy nagyobb mint a tojó, a feje tetején is visel felálló tarajt, amelynek színe sötét húsvörös.
A madár 6-7 éves korától ivarérett, kétévente egyszer költ, szeptembertől, januárig. Meredek sziklafalon fészkel, 7-9 hétig kotlik egy fehér tojásán. A fiókája hat hónaposan repül ki, de egy, másfél évig még nem képes önálló életre.
A keselyű állománya a dél-amerikai élőhelyén megritkult az utóbbi időben, amit a lőfegyveres vadászata, illetve az óceán növekvő szennyezettsége váltott ki. A mérgezéstől elpusztult, partra vetett tengeri állattetemek a madár szervezetébe kerülve ugyanis sokszor halállal járó káros anyag felhalmozódást okoznak. Éppen ezért a madár a Temészetvédelmi Világörökség vörös listáján is szerepel, a mérsékelten veszélyeztetett fajok között.
Az andoki kondorkeselyű több dél-amerikai ország címerében is látható, sok egykori indián törzs pedig totemállatként tisztelte.