Tóbiás alattomos kórról beszélt a majálison

Publikálás dátuma
2015.05.01. 17:24
MTI Fotó: Illyés Tibor
Tóbiás József szerint Magyarország azért van bajban, mert a politikai jobboldal elsajátította a szélsőséges gondolatokat és azoknak teret engedett. 

Tóbiás József pénteken pártjának a munka ünnepén tartott városligeti rendezvényén azt mondta, a szélsőséges eszmék, politikai korrupcióval társítva, gyökeret vertek "a Fidesz-Jobbik világában". "Beépült, mint egy egészséges testbe a vírus. Alattomos kór az, amely lerohanta és megmérgezte a társadalmunkat" - mondta. Ma a kormány nem védi, hanem megosztja és bántalmazza a társadalmat - összegzett. Mint ahogy az emberi test küzd a kórral, úgy kell küzdenie Magyarországnak is ezzel a kórral - közölte, megjegyezve, hogy ez a vírus nem csak az ország problémája már, a felvilágosult európai demokráciára is veszélyt jelent.

Tóbiás József szerint a munka világában igazságtalanság, kiszámíthatatlanság, káosz alakult ki. Elmondta, hogy Ferenc pápa tavaly 450 millió forintot adományozott a szegényeknek. Milyen az a most kormányzó keresztény kurzus, amely vezetőjét nem képes megérteni? - kérdezte. A pártelnök igazságos, többkulcsos adórendszert szorgalmazott. Mint mondta, "a Fideszen kívüli világ" értékteremtő munkahelyeket, biztonságos, egészséges körülményeket szeretne a munkavégzéshez, illetve azt, hogy a 40 évet ledolgozó férfiak is nyugdíjba vonulhassanak, valamint jogokat a szakszervezeteknek.

Baja Ferenc, az MSZP internet- és kommunikációs tagozatának elnöke (b), Moldova György Kossuth-díjas író (b2) és Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője (j) MTI Fotó: Illyés Tibor

Baja Ferenc, az MSZP internet- és kommunikációs tagozatának elnöke (b), Moldova György Kossuth-díjas író (b2) és Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője (j) MTI Fotó: Illyés Tibor

Tóbiás József a 25 évvel ezelőtti rendszerváltást értékelve azt mondta: az ország tagja az európai közösségnek, amely biztonságot nyújt számára, de adósságként megmaradt a jóléti, a szociális rendszerváltás. Szerinte az elmúlt 25 évben sokszor a pártok felülről próbálták megszervezni azt, hogyan működjön az ország. Rá kellett jönni 2010-ben - folytatta -, hogy a csak felülről épült alapzatot könnyen szét lehet verni.

Az ellenzéki pártelnök azt mondta: újra kell építeni Magyarországot, az építkezést pedig alulról kezdik, és minden kisközösség együttműködő partnerként tekinthet a szocialistákra. Kitért arra, hogy a városligeti Nagyrétről indult Horn Gyula az 1994-es győzelemre és 2002-ben Medgyessy Péter is. Voltak csendesebb idők is - vélekedett - , azok akkor voltak, amikor az MSZP elveszítette valódi lényegét: hogy nem a párt a fontos, hanem az emberek.

Elmondta azt is, hogy május 1-jét többnek tekintik, mint baloldali ünnepnek, hiszen abban megjelenik emellett a nemzet és az európaiság. Hozzátette: 2004. május 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagja. Az MSZP számára a baloldaliság, Magyarország és Európa egy háromgyökerű fa - hangoztatta. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs önmagában jobb- vagy baloldali jövő, csak közös jövő van. A Fidesz száz évvel ezelőtti politikát követ, újfeudalizmust épít, le akarja rombolni az emberek azon hitét, hogy kemény és tisztességes munkával előrébb lehet jutni - jelentette ki.

Szerinte ez a kételkedés mindenhol körbeveszi a magyar embereket, a Városligetben is, hiszen nem biztos, hogy jövőre ugyanitt lehet majd ünnepelni május 1-jét, mert - utalt a tervezett múzeumi negyedre - betondzsungel lesz itt. Az ellenzéki pártvezető azt hangsúlyozta, van másik út: az MSZP politikája az építkezésről, a törekvésről, a jobb élet megteremtésének hitéről szól. Hozzátette: a szocialisták nem rabszolgaként és szavazótáborként tekintenek a közmunkásokra, a munkanélküliekre, hanem dolgozni akaró, érző embereknek tartják őket.

Kunhalmi Ágnes kijelentette, nem akarnak olyan országban élni, ahol "az oroszok és Putyin által fizetett új típusú szovjetek", a Fidesz és a Jobbik építi 30 évre titkosítva az atomerőművet. Mint mondta, ezért hirdetnek atomstopot. Úgy fogalmazott, a szocialisták politikája azoknak szól, "akik ebben az országban tovább és előre akarnak menni, és nem hátrafelé nyilazni". Tóbiás József, miután több szakszervezet sátrát is felkereste elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet.

Tóbiás emelné a minimálbért

A munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek az MSZP elnök-frakcióvezetőjének pénteken Budapesten a Városligetben tartott szakszervezeti majálison. Tóbiás József, miután több szakszervezet sátrát is felkereste, elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet.

Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is. Mint mondta, a vasárnapi zárva tartás ügyében a szakszervezetek osztják az MSZP azon álláspontját, hogy mindaddig, amíg az emberek heti öt nap alatt nem tudják megkeresni a megélhetéshez szükséges pénzt, szükség van a plusz munkanapokra. Ha valaki többletmunkát végez hétvégén, 200 százalékos bérpótlék jár neki arra a napra - javasolta Tóbiás József.

Szerző
Frissítve: 2015.05.01. 18:25

Május 1.: sör, virsli és a "rabszolgaság ünnepe"?

Publikálás dátuma
2015.05.01. 16:22
Résztvevők vonulnak a Hősők terén a Magyar Szakszervezeti Szövetség által a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción M
Május elsején Szent Józsefet, a munkások védőszentjét ünnepli a katolikus egyház, és példaképül állítja a munkások elé - ezt Berán Ferenc plébános mondta, a sör, a virsli és majálisok ünnepéről azonban nem csak a katolikus egyház, hanem a pártok és a szakszervezetek is megemlékeztek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség például a "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új munka törvénykönyvét (Mt.) a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción a budapesti Városligetben, Gyurcsány Ferenc szerint pedig ha méltóképpen akarjuk ünnepelni május elsejét, akkor előfeltétel, hogy "Orbánnak és kormányának mennie kell".

A DK elnöke szerint a kormányon lévők minden nap ártanak hazánknak, ezért ha kell, minden nap elmondják, előrehozott választásokat akarnak. A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az "elfeledett hatmillió" embernek kell igazságot adni.

Gyurcsány arról is beszélt, hogy 1956 és a rendszerváltozás között csaknem háromszorosára nőtt az emberek reáljövedelme, ami viszont azóta gyakorlatilag nem növekedett. Az állam által megállapított létminimum 93 ezer forint annyira elég, hogy ebből egy felnőtt enni, lakni tudjon. Eközben az állam szerint legális ennél kevesebbért, 67 ezer forintért napi nyolc órában dolgoztatni egy embert - emelte ki.

Gyurcsány Ferenc könyvének dedikálásán kezet csókol egy nőnek a párt majálisán a budapesti Városligetben. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gyurcsány Ferenc könyvének dedikálásán kezet csókol egy nőnek a párt majálisán a budapesti Városligetben. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gyurcsány Ferenc szerint "lopásra és gazemberségre épül ez a kormányzat", rokonok, haverok, bennfentesek gazdagodnak, miközben a többség belefárad a küzdelembe. A kabinet a legrosszabb ösztönökre játszva szeretné rávenni az embereket, hogy "zárják be" az országot; az élet urának és Istennek képzelik magukat, úgy gondolják, hogy ha "szerezhetnek három szavazatot", akkor szívesen napirendre veszik a halálbüntetést - fogalmazott. 

Tóbiás alattomos kórról beszélt

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarország azért van bajban, mert a politikai jobboldal elsajátította a szélsőséges gondolatokat és azoknak teret engedett. Tóbiás József pénteken pártjának a munka ünnepén tartott városligeti rendezvényén azt mondta, a szélsőséges eszmék, politikai korrupcióval társítva, gyökeret vertek "a Fidesz-Jobbik világában". "Beépült, mint egy egészséges testbe a vírus. Alattomos kór az, amely lerohanta és megmérgezte a társadalmunkat" - mondta. Ma a kormány nem védi, hanem megosztja és bántalmazza a társadalmat - összegzett. Mint ahogy az emberi test küzd a kórral, úgy kell küzdenie Magyarországnak is ezzel a kórral - közölte, megjegyezve, hogy ez a vírus nem csak az ország problémája már, a felvilágosult európai demokráciára is veszélyt jelent.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője (j) és Schiffer András, az LMP társelnöke, a párt frakcióvezetője. MTI Fotó: Illyés Tibor

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője (j) és Schiffer András, az LMP társelnöke, a párt frakcióvezetője. MTI Fotó: Illyés Tibor

Az MSZP emelné a minimálbért

A munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek az MSZP elnök-frakcióvezetőjének a szakszervezeti majálison. Tóbiás József, miután több szakszervezet sátrát is felkereste, elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet. Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is.  

A rabszolgaság ünnepe?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek. Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új Mt.-t, amely - a korábbinál még rosszabb feltételekkel - mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Varga Andrea védőnő, mentálhigiénés szakember, Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Gulyás Balázs, a 2014-es internetadó-ellenes tüntetéssorozat egyik fő szervezője és Mészáros Balázs, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnökségi tagja. MTI Fotó: Illyés Tibor

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Varga Andrea védőnő, mentálhigiénés szakember, Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Gulyás Balázs, a 2014-es internetadó-ellenes tüntetéssorozat egyik fő szervezője és Mészáros Balázs, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnökségi tagja. MTI Fotó: Illyés Tibor

Együtt: a magyar családok rosszabbul élnek

Az Együtt szerint hét évvel a 2008-as magyar és világgazdasági válság kezdete után a magyar családok rosszabbul élnek, mint akkor, több adót fizetnek és sokaknak munkahely sem jut, ezen változtatni kell – mondta Szigetvári Viktor pártelnök.

A pártelnök az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között olyan tisztességes együttműködést kell megvalósítani, amely “kerüli az elmúlt huszonöt év demagógiáját”, új munkahelyeket hoz létre, és segíti a lemaradókat.

Alapjövedelemért kampányolt a PM

Az ünnepről a Párbeszéd Magyarországért is megemlékezett. A PM szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka. Tordai Bence, a PM szóvivője a párt budapesti május elsejei rendezvényén azt mondta, a jövőben biztosan szükség lesz olyan megoldásra, amely azoknak is megélhetést biztosít, akik munka nélkül maradnak, és a kiszolgáltatottságnak is véget kell vetni. Hozzátette: egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem.

LMP: a legkevesebbet keresőknek is meg kell adni a létminimumot

Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett a párt majálisán. A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.

Az LMP majálisa a budapesti Városligetben MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az LMP majálisa a budapesti Városligetben MTI Fotó: Balogh Zoltán

Közölte azt is: emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.

Thürmer: kétszázezres minimálbért a dolgozóknak

A milliárdos vagyonok egyszeri, 40 százalékos megadóztatását, legalább 200 ezer forintos minimálbért, nyolcórás munkáért megélhetést biztosító fizetést, a tényleges sztrájkjog visszaállítását, a vasárnapi pihenőnap megadását követelte május elsejei beszédében a Magyar Munkáspárt elnöke. "Erős Munkáspártot! Ki az utcára! Be a parlamentbe!" - adta ki a jelszót mintegy száztagú, nagyrészt idősek alkotta hallgatóságának a Kodály köröndön Thürmer Gyula. A szónok szerint ha az Orbán-kabinet talán elődeinél többet tett is a dolgozók életkörülményeinek javításáért, azzal az volt a célja, hogy az emberek ne lázadjanak, ne akarják megdönteni a kormányt, a kapitalizmust.

Jobbik: az EU-ból nem lehet kilépni

A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről - jelentette be Vona Gábor pénteken a párt budapesti majálisán. A pártelnök a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen a nemzetközi egyezményeket nem tartotta akadálynak, ugyanakkor azt is közölte, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. 

Gaskó: kötélhúzással telik május elseje

Kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén. Gaskó István szerint a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont „eléggé döcögősen mennek a dolgok”. Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását.

A Liga Szakszervezetek május elsejei rendezvénye. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Liga Szakszervezetek május elsejei rendezvénye. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítást!

Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), hogy az autókra kötött biztosításhoz hasonlóan egy kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését – mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke Városligetben tartott rendezvényen.

Szent Józsefre, a munkások védőszentjére emlékezünk

Szent Józsefre a XIX. századtól emlékeznek mint a munkások védőszentjére. 1891-ben május 1-jén volt a híres párizsi munkástüntetés, és ugyanabban az évben adta ki az egyház az első szociális enciklikáját - mondta Berán Ferenc plébános az ünnepről. A Rerum novarum enciklika kifejezetten a munkások helyzetével foglalkozott, rámutatott nyomorúságos helyzetükre, és arra ösztönözte az egyház vezetőit, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljanak a munkások felé - mondta. A plébános utalt arra, Szent József biztosította a Szent Család anyagi hátterét, és "ebből a szempontból is példaképe nemcsak a munkásembereknek, hanem minden egyes férfinak, férjnek, hogy a család anyagi hátterét csendes munkával biztosítsa". 

Beran Ferenc plébános kitért arra, hogy a Szentírás szerint az alkotó munka az istenképűség jele. Az ember az istenképűségét, az abból fakadó emberi méltóságát úgy éli meg, hogy dolgozik, alakítja a világot, amelyben él. Ezért az egyház kiáll amellett, hogy a munkanélkülieknek nemcsak segélyt kell adni, hanem munkalehetőséget is, mert aki hosszabb ideig nem végzi az alkotó tevékenységet, elveszíti a biztonságérzetét, önbizalma és méltósága sérül - mondta.

Szerző
Frissítve: 2015.05.01. 19:10

Gyurcsány: elfeledkeztek hatmillió emberről

Publikálás dátuma
2015.05.01. 16:09
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédet mond a párt majálisán a budapesti Városligetben 2015. május 1-jén
A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az "elfeledett hatmillió" embernek kell igazságot adni.

A DK olyan programot készít, amely rájuk hívja fel a figyelmet, és amikor a párt kormányra kerül, ezek az emberek az ország tisztességesen megfizetett, megbecsült tagjai lesznek - mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök a DK május elsejei rendezvényén a budapesti Városligetben, Az elfeledett hatmillió ember programja című elképzeléseiket ismertetve.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, ha méltóképpen akarjuk ünnepelni május elsejét, szeretnénk megteremteni a munka becsületét és sikeres részei akarunk lenni az európai nemzetek közösségének, akkor előfeltétel, hogy "Orbánnak és kormányának mennie kell". Szavai szerint a kormányon lévők minden nap ártanak hazánknak, ezért ha kell, minden nap elmondják, előrehozott választásokat akarnak. A pártelnök a rendszerváltozást nagyszerű történelmi teljesítménynek nevezte, de hangsúlyozta, hogy sok ember nem sikerként éli meg elmúlt huszonöt év nagyobbik részét.

Kijelentette, hogy kormányra kerülve "nyakunkba fog szakadni" egy ország, amelyik "fáradt, csalódott és reménytelen". Hangsúlyozta, hogy 1956 és a rendszerváltozás között csaknem háromszorosára nőtt az emberek reáljövedelme, ami viszont azóta gyakorlatilag nem növekedett. Az állam által megállapított létminimum 93 ezer forint annyira elég, hogy ebből egy felnőtt enni, lakni tudjon. Eközben az állam szerint legális ennél kevesebbért, 67 ezer forintért napi nyolc órában dolgoztatni egy embert - emelte ki.

Kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál - mondta. Hozzátette, ezt úgy kell megtenni, hogy az ország működőképes maradjon. Nem a vállalkozásokat akarják tönkretenni a magasabb bérrel, hanem azt akarják, hogy a vállalkozások és az állam tegyenek erőfeszítést arra, hogy mindenki emberhez méltó életet éljen és ha dolgozik, akkor fizessék meg - fogalmazott.

Aki dolgoztat, az fizessen is - jelentette ki, hangsúlyozva, azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, hogy rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek. Emlékeztetett arra, hogy a cégek vezetői és tulajdonosai már jelenleg is teljes vagyonukkal felelnek a környezeti károkozásért. A DK részvételével létrejövő kormány megvalósítja majd, hogy a gazdasági társaságok vezetői és tulajdonosai teljes vagyonukkal, korlátlan mértékben feleljenek a munkásoknak járó bérért is - folytatta.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke könyvének dedikálásán kezet csókol egy nőnek a párt majálisán a budapesti Városligetben 2015. május 1-jén. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke könyvének dedikálásán kezet csókol egy nőnek a párt majálisán a budapesti Városligetben 2015. május 1-jén. MTI Fotó: Balogh Zoltán

"Számoljunk le a rezsihazugsággal és teremtsünk rezsiigazságot" - fogalmazott. Visszautalt arra, hogy miközben a rendszerváltozás óta a reáljövedelmek lényégében nem nőttek, a rezsiköltségek jelentősen magasabbak lettek. A kormány intézkedései miatt a magasabb jövedelműek többet kaptak, az alacsony jövedelműek kevesebbet, a közműszolgáltatók pedig tönkrementek - mondta. Az emberi élet minimumához szükséges legalapvetőbb javakhoz, némi vízhez és áramhoz mindenki ingyen jusson hozzá - javasolta.

Gyurcsány Ferenc szerint "lopásra és gazemberségre épül ez a kormányzat", rokonok, haverok, bennfentesek gazdagodnak, miközben a többség belefárad a küzdelembe. A kabinet a legrosszabb ösztönökre játszva szeretné rávenni az embereket, hogy "zárják be" az országot; az élet urának és Istennek képzelik magukat, úgy gondolják, hogy ha "szerezhetnek három szavazatot", akkor szívesen napirendre veszik a halálbüntetést - fogalmazott.

A DK elnöke kijelentette, hogy megfojtja az országot a korrupció. A politikai korrupció sokáig nem válogatott oldalak között, mértékben lehetett különbség, de ma már minőségben is van - mondta. Hozzátette, nincsen új Magyarország, amíg a törvényalkotók lopnak. Aki hozzányúl a közöshöz, aki önmagát gazdagítja, azzal szemben nem lesz megbocsátás - szögezte le.

Szerző