A Fidesz nem vizsgálná a Quaestor-ügyet

Továbbra sem alakulhat meg a Quaestor- és a Buda-Cash-ügyekben eljáró parlamenti vizsgálóbizottság. Ezért a Demokratikus Koalíció azt követeli, teremtsék meg a feltételeket, hogy elkezdhesse a munkáját – erről Varju László, a párt alelnöke beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus skandalumnak nevezte, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága nem döntött a bizottság felállításról szóló kezdeményezés tárgysorozatba vételéről, ehelyett egy héttel elnapolta a kérdést. A független képviselő azt mondta, a jelen időszak nemcsak a vizsgálóbizottság ellehetetlenítéséről szól, hanem “a vizsgálatok leállítását is végzi a kormány”. Varju László szerint a Quaestor-ügyben Matolcsy György jegybankelnök és a Magyar Nemzeti Bank egyértelműen felelős, “bűntársa, elkövető társa” Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, lehet beszélni Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter felelősségéről is, de a legnagyobb felelősséggel Orbán Viktor miniszterelnök tartozik, “aki bennfentes információkkal visszaélve”, embereknek és cégeknek adott lehetőséget arra, hogy hamarabb vegyék ki a pénzüket.

A parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a baloldali ellenzéki képviselők javasolták, hogy a Buda-Cash és a Quaestor Brókerház csődjének okait vizsgálja ki. A döntést az igazságügyi bizottság elnöke, Rubovszky György időhiánnyal indokolta, egyúttal hozzátette: a kormánypárti képviselők várhatóan a jövő hétfői ülésen nem fogják támogatni az ellenzéki javaslatot. "Azért nem, mert van egy olyan állásfoglalásunk, hogy folyamatban lévő ügyben vizsgálóbizottságot nem hoz létre az Országgyűlés" - fogalmazott a bizottsági elnök.

Harangozó Tamás, szocialista képviselő annak kapcsán tett fel azonnali kérdést a Parlamentben, hogy a Honvéd Egészségpénztár nem tudta a pénzeket kimenteni a DRB Bank számlájáról. Az MNB szerint az egyenleg visszaállt, de kiderült, a pénzt "eltüntette" a Buda-Cash csődje. Az érintettek nem tőzsdéztek, a kormány által javasolt megtakarítási formát választották - jegyezte meg, hozzátéve: a kabinet tétlenül nézi, hogy a Belügyminisztérium (BM) és a honvédelmi tárca több tízezer dolgozójának eltűnik az egészség-megőrzési célú megtakarítása. Azt kérdezte: kezdeményezik-e a Quaestor-törvény módosítását, hogy az érintettek is hozzájussanak pénzükhöz? Válaszában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára kitért a konkrét válasz elől és felidézte, hogy két hete a jegybank alelnöke választ adott erre a kérdésre. Az érintettek addig nem jutnak hozzá a megtakarításokhoz amíg a DRB Bank és a köré szerveződött bankcsoport felszámolása be nem fejeződött - erősítette meg.

Szerző

Amikor a kivételből lesz szabály

Publikálás dátuma
2015.05.05. 07:19
A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása is kiemelt állami beruházás keretében valósul meg FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyes szakhatóóságok kihagyásával, kormánymegbízottak nyomják át a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat, ami közé manapság minden ,,tyúkolnál" nagyobb projekt belekerülhet, az állam számára kedves magáncégek is.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény 2006. április 17-én lépett hatályba. A rendelkezést az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg. A második és harmadik Orbán-kormány azonban nemcsak az uniós beruházásokra, hanem a legtöbb nagyobb állami beruházást is a kiemelt projektek közé sorolt.

Holott gyakorlatilag e nélkül sem kellett számolnia ellenzéki önkormányzatok, megyei testületek akadékoskodásával. Az engedélyező hatóságok rendszerét pedig még az előző ciklusban központosította. Megszüntette például a projektekkel kapcsolatban a műemlékvédelmi szempontokat korábban gyakran sikerrel érvényesítő Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH), amit még az első Orbán-kormány hozott létre.

Az útépítések lassításáért felelősnek kikiáltott régészetet megrendszabályozta azzal, hogy a megszüntetett KÖH-ből a Miniszterelnökségre telepítette át az ágazati irányítást, az építési engedélyek kiadását pedig a katonai fegyelem alapján működő kormányhivatalokba delegálta.

Míg az első évben, 2006-ban négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2010-től kezdődően 981 darab beruházást minősített a kabinet kiemelt státuszúvá – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. A törvény 2012. évi módosítása megteremtette annak lehetőségét is, hogy a közigazgatási hatósági ügyek intézését a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott kísérje figyelemmel.

A megbízott többek között jogosult írásban soron kívüli feladat elvégzésére utasítani az eljáró hatóságok vezetőit, továbbá munkacsoportot hozhat létre, eseti egyeztetést kezdeményezhet. De ez egyes beruházások esetében a kormány „testreszabhatja” az engedélyezési hatóságokat is, ugyanis a beruházás kiemelt voltáról döntő kormenyrendelet felsorolja azokat a szakhatóságokat, melyeknek az engedélye szükséges a projekthez.

Ha mégis akadékoskodni akarna valaki, erre is van gyógyszer: a hatóságok döntését nem lehet megtámadni fellebbezéssel. Ha ezek a rendelkezések lettek volna érvényben korábban, Hunvald Györgyék minden probléma nélkül lebonthatták volna akár a teljes régi zsidónegyedet: civilek nem támadhatták volna meg a bontási engedélyeket, és nem lehetett volna számítani egy, a politikai fősodorral szakmai alapon szembehelyezkedő örökségvédelmi hivatal segítségére.

A törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül az a projektek, melyek részben vagy egészben európai uniós támogatásból vagy költségvetési támogatásból valósulnak meg. De az öt milliárd forintnyi koncessziós beruházások is ide sorolhatók, és az egyedi kormenydöntéssel finanszírozott projektek mellett, a legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, vagy környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő beruházás is lehet kiemelt.

Hogy ne okozzon gondot a Kossuth tér, vagy a Várkertbazár építkezése, a törvény szerint a kiemelt nemzeti emlékhelyek, és a kiemelt jelentőségű műemlékek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek felújítása is a törvény hatálya alá esik.

Kiemelt ügyek lettek a stadionépítések, 240 útépítési projekt, 280 szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos beruházás. De például a külföldi hátterű magánvállalkozások is, így a Mellow Mood Group csoport magyar projektcége, a Párizs Property Kft. által a Belvárosi önkormányzattól megvásárolt Párizsi Udvar felújítása is. A nyíregyházi LEGO-beruházás, a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. csömöri gyára, a Hankook Tire Magyarország Kft. által épített rácalmási gumiabroncs üzeme is.

Mindezek mellett számos kulturális beruházás is kiemeltté lett nyilvánítva, többek között a Liget Budapest projekt keretében az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kialakítása, a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása, a komáromi Csillag Erődben a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozása, illetve a hatvani Grassalkovich-kastély és park rekonstrukciója.

A Liget esetében a kormányzat nem elégedett meg a kiemelt státussal, a beruházás teljes területét egy állami cégbe vitték be. Erre azért volt szükség, mert a Liget közigazgatásilag Zuglóhoz tartozik, a kerületnek kellett volna terület rendezési tervét megalkotni. Így azonban az ellenzékié vált kerület nem kerül döntési helyzetbe. A Nemzeti Közszolgálai Egyetem esetében a kiemelt státuszt azzal fejelték meg, hogy a teljes területet az egyetem kapta meg, így a korábbi tulajdonosok albérlőként már sokkal gyengébben tudták érvényesíti érdekeiket.

Szerző

Ingóságadó

Éles vita bontakozott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az ingóságok értékesítésekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. Egyes szakértők  úgy vélik, hogy az adóhatóság bizonyos kérdésekben nagyvonalúan fogalmazott.

Nem könnyű a magánszemélyeknek kiigazodniuk az őket érintő adójogszabályok között. Ezért is keltett feltűnést, a NAV-nak az ingóságok értékesítésével kapcsolatos tájékoztatója, amelyről Angyal József okleveles adószakértő úgy vélekedett a Népszavának, hogy az valótlan tartalmú volt. Álláspontja szerint ugyanis nem igaz az, hogy 600 ezer forint bevétel alatt nem köteles a magánszemély számla-, vagy nyugtaadásra. A hivatal ugyanis az ennél alacsonyabb összegnél is büntet, ha rendszeresnek minősíti az értékesítési tevékenységet.

Az adóhatóság szerint ezzel szemben, hogy ha az értékesítést folytató személy ezt nem gazdasági tevékenységként végzi, és az ingó vagyontárgy eladásából származó éves jövedelme az adóévben biztosan nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor nem kell adót fizetnie. Ha pedig az így keletkező bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége sincs. Sőt, számlát, nyugtát sem köteles adni, és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli.

Felmerül a kérdés, hogy akik a megjelölt összeghatárnál több bevételhez jutottak egy adóév alatt, őket milyen fizetési kötelezettség terheli? Az adóhatóság úgy foglalt állást, hogy nekik el kell dönteniük: az értékesítő tevékenységet milyen minőségükben végezték. Erre két lehetőség nyílik. Az egyik, hogy a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít, a másik pedig, hogy magánvállalkozóként.

Gazdasági tevékenységen az adóhatóság azt érti, hogy egy magánszemély üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja értékesít. Vagyis azért szerez be különböző árucikkeket, hogy azokat később jelentős haszonnal értékesítse. Ha ezzel kvázi egy „internetes boltot” működtet, akkor adószámot kell kiváltania a NAV-tól, így számla-, és nyugtaadási kötelezettsége is van. (Ilyenkor ha az adóalany nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége is van.)

Ezzel kapcsolatban Angyal József arra hívta fel a figyelmet, hogy szemben az adóhatóság állításával, visszamenőlegesen is választhatja valaki az alanyi adómentességet, mivel ezt a hatályos törvények lehetővé teszik.

Azt sem árt tudni, hogy az ingótárgyak átruházásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint 16 százalékos szja-t és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell az adóalanynak. A 200 ezer forintos szabály viszont rá nem vonatkozik, de ha az ingó tárgy értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme sem keletkezik.

A harmadik csoportot azok alkotják, akik az értékesítők tevékenységüket egyéni vállalkozóként végzik. Ők áfa-adóalanynak minősülnek, akiknek számla- és nyugta kibocsátási kötelezettségük van, és ha nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, és bevallási kötelezettségük is van.

Az értékesítésből származó jövedelemből ki kell vonni az igazolt, elszámolható költségeket. Csak ezután kapható meg a valódi internetes értékesítéssel befolyt összeg. Ha erre valamilyen okból nincsen lehetőség, akkor a kvázi költségként a bevétel 25 százalékát kell levonni a végeredményből.

Szerző