Nem csak Magyarországon találnak ki változatos adókat, hanem - mint Csizmadia Heléna, a cég igazgatója elmondta -, több szomszédos ország is követte hazánk példáját: Romániában a 2013-ban a természeti erőforrások kitermelésére, az energia- és gázszektorra kivetett különadókat 2014-től a speciális adók bevezetése követte: utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Másik szomszédunk, Szlovákia sem volt rest, az eredetileg 2012–13-ra átmeneti intézkedésnek szánt, jellemzően az energiaszektor, a gyógyszeripar, a biztosítási, valamint az elektronikus telekommunikációs ágazatra kivetett szlovák válságadó a jelenlegi szabályozás szerint 2016-ig érvényben marad.
Magyarország az adónemek számában azonban verhetetlen, soha ennyi fajtát még nem vetettek ki a hatóságok. Ennek nem csak az a következménye, hogy a vállalatok eredményességét rontja, hanem a bürokrácia is folyamatosan növekszik. Annyi változást azonban már észlelnek a szakemberek - és ez korántsem öröm -,hogy a jelenlegi kormány, elődeitől eltérően már be sem is jelenti az adminisztrációs tervek mérséklésének szándékát.
Magyarországon, mint az közismert, a régió 21 százalékos átlagához képest messze a legmagasabb a 27 százalékos az áfa-szint, viszont a 10 százalékos társasági nyereségadó a legalacsonyabb a többi régiós országhoz képest, az átlag egyébként 17 százalékos. Sajátos az is, hogy ilyen szélsőséges adózás, mint amilyen nálunk az áfa és a társasági adó mértéke, sehol másutt nem fordul elő. Például a romániai 24 százalékos áfához 16 százalékos társasági adó társul.
Az Orbán-kormány által favorizált egy kulcsos szja Szlovákiában megbukott, a korábbi 19 százalékos mellé egy 25 százalékos kulcs is társult ettől az évtől.
