Az utóbbi napokban azonban újra arról szólnak a híradások, hogy nagy kaliberű fegyverzetet vetnek be a zónában. Erről számolt be múlt héten az EBESZ-misszió vezetője is, de nem nevezte meg, melyik fél nyúlt ismét a Grad rakétavetőkhöz illetve más 100 milliméter fölötti kaliberű fegyverekhez.
A szemben álló felek szerint mindig a másik. Tegnap a szakadárok közölték, hogy heves harcok dúlnak Mariupolnál, az ukrán katonák több órán át bombázták a felkelők állásait négy településnél is. Mariupolban feszült a helyzet, ukrán harckocsik vonultak át a frontvonal felé, a hadsereg tüzérséget, páncélosokat és Grad aknavetőket használ. Közleményük szerint ők „válaszként”, a "támadás mértéke miatt" nyitottak tüzet, de csak a Minszkben "engedélyezett" fegyverekkel.
Napközben Kijevben Adrij Liszenko, a terrorellenesnek nevezett keleti hadművelet katonai szóvivője Kijevben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy fokozódik a feszültség a kelet-ukrajnai harci övezetben, a szakadárok ismét nehézfegyvereket vetettek be keddre virradóra, és ezúttal lakott településeket is lőttek.
Elmondása szerint éjszaka 120 milliméter kaliberű aknavetőkkel lőttek a szakadárok három Donyeck környéki települést és a megyeközpont közelében fekvő Avgyijivkára harckocsikkal és 152 milliméter kaliberű nehézfegyverekkel támadtak, Mariupolnál pedig 120 milliméteres akna és gránátvetőkkel.
Beszámolója szerint az utóbbi napon is három ukrán katona vesztette életét, egy pedig megsebesült a konfliktusövezetben. Az ukrán parancsnokság közleménye is úgy fogalmaz, hogy a katonák "megfelelő választ" adtak a támadásokra. Petro Porosenko ukrán elnök ma Berlinbe látogat és újra felveti a nemzetközi békefenntartókra vonatkozó kérését.
