Politikai válságot okozott a kumanovói támadás

A macedóniai Kumanovóban az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba a hét végi véres fegyveres összecsapás után, de politikai életben tovább gyűrűznek a történtek. Kedd este lemondott a macedón hírszerzés vezetője és két miniszter.

Hétfőn hagyták el az észak-macedóniai Kumanovót a macedón rendőrség különleges egységei, a településre kezdtek visszatérni az elmenekült lakósok is. Hét végén a magát Koszovói Felszabadítási Hadseregnek nevező albán fegyveres csoport támadt a település hatósági épületeire, arra hivatkozva, hogy diszkriminálják az ott élő albánokat. Évek óta a legvéresebb harcokra került sor, huszonketten vesztették életüket az összecsapásokban. A heves harcok miatt az Európai Unió és a NATO is mély aggodalmát fejezte ki, és sokan attól tartottak, hogy a 2001-es eseményekhez hasonló konfliktus alakul ki a térségben. Akkor fél éven át tartottak a fegyverese harcok, amelyeknek az ohridi békemegállapodás vetett véget.

A fegyverek elhallgatása után azonnal terítékre került a macedón parlamentben a lehallgatási botrány, amely már régóta napirenden van az ellenzék és kormányzat közötti vitában. Kedden este lemondott tisztségéről a macedón belügyminiszter és a hírszerzés vezetője - mindketten Nikola Gruevszki miniszterelnök fő szövetségesei -, valamint távozik posztjáról a közlekedési és távközlési miniszter is. A Reuters brit hírügynökség úgy véli, Gruevszki nyilvánvalóan így akarja megmenteni lehallgatási botrányba keveredett kormányát.

A lehallgatási botrányt hónapokkal ezelőtt Zoran Zaev, az ellenzéki szociáldemokraták elnöke robbantotta ki, állítva, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE párt több választáson is csalt, valamint törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Ez Macedónia történetének eddigi legnagyobb belpolitikai botránya.