Előfizetés

Ötkarikás összefogás

H. T.
Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:54
Úgy tűnik, a döntéshozók között hatalmas volt az egyetértés a budapesti olimpia kérdésében FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre nagyobb az összefogás a 2024-es budapesti olimpiáért és paralimpiáért, ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság döntése, és a médiumok támogatása után Tarlós István főpolgármester révén Budapest is a közös ügy mögé állt tegnap, a társadalmi párbeszéd keretében megrendezett első szakmai konferencián.

Újabb mérföldkövéhez érkezett tegnap a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát előkészítő társadalmi párbeszéd. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének a lehetőségét. Ezt követően több mint 50 médium vezetője biztosította a MOB-ot arról, hogy támogatja a kezdeményezést.

A tegnapi napon pedig egy öt alkalmas szakmai konferenciasorozatot indított el a hazai olimpiai bizottság – amelynek következő állomása június 3-án Miskolcon lesz –. A párbeszéd lényege, hogy szakemberek segítségével vizsgálják meg az olimpia rendezésének lehetőségeit és gazdasági hátterét. Nem mellékesen pedig a társadalmi támogatottság növelése is cél, hiszen a nélkül manapság már nem lehet eséllyel pályázni. Borkai Zsolt, a MOB elnöke, megnyitóbeszédében elmondta, hogy pár hónappal ezelőtti mérés szerint 66% volt a támogatottság, amit szeretnének tovább növelni.

„Mindenképpen Magyarország javát fogja szolgálni ez az együttműködés, hiszen kommunikálunk egymással. A sikerhez viszont nagy összefogásra van szükség” – árulta el az elnök. Ezt az összefogást erősíti, hogy a MOB döntése és a médiumok támogatása után Tarlós István, Budapest fideszes főpolgármestere is teljes mellszélességgel kiállt a kandidálási folyamat mellett, pedig elmondása szerint ő sem mindig támogatta.

„Az Agenda 2020 kinyitotta a kapukat a fenntartható olimpiai rendezés mellett, így megváltozott a szkeptikus álláspontom és én is olimpiapárti lettem. Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára” – mondta a főpolgármester.

Tarlós István azt is elárulta, hogy a MOB-döntést követően június 23-án, a nemzetközi olimpia napján szavaz majd a Fővárosi Közgyűlés az olimpiai pályázatról, amelynek kimeneteléről nincs kétsége a városvezetőnek.

„Azt gondolom, hatalmas fejlődési lehetőséget jelent az olimpiai rendezés, mind létesítményileg, mind az infrastruktúra terén. Személy szerint már sikernek értékelném, ha pár embert meggyőznék, hogy jó dolog olimpiát rendezni, és érdemes erre pénzt, illetve energiát áldozni. Úgy érzem, hogy a magyarok nagy része örülne egy olimpiának, de azért arra meg kell teremteni a feltételeket. Egy olimpiára való készülődés kompromisszumokkal, lemondásokkal is járhat a hétköznapi életben, de ezeket el kell tudni viselni egy jobb és nemesebb cél érdekében” – nyilatkozott lapunknak Cseh László, olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok úszó.

„Jelenleg nézőként tudnám magam elképzelni 2024-ben, de nem lehet tudni mit hoz az élet” – fogalmazott sejtelmesen a klasszis. Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok kardvívó megígérte, hogy ha kilenc év múlva Budapesten lesz az olimpia, akkor mindenképp pástra lép. A tavaly visszavonult Polgár Judit nemzetközi sakkmester, az Olimpiai Védnöki Testület tagja pedig azt mondta, ha sportága felkerülne az olimpia műsorába, akkor visszatérne.

A sportolókon tehát ahogy eddig, ezúttal sem múlik. Azonban a siker ezúttal nem csak tőlük függ, hanem attól is, hogy miként sikerül összefognia az országnak.

Jövőre 36 milliárd forint jut fejlesztésekre
A kormány által tegnap benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai 27,27 milliárdot tesznek ki.

További 70 millió a függetleneknek

A működési támogatáson felül várhatóan további mintegy 70 millió forintot szán az Emberi Erőforrások Minisztériuma a független előadóművészeti szervezetek projekttámogatására - jelentette be egy szerdai sajtóbeszélgetésen a kultúráért felelős államtitkár.

Hoppál Péter emlékeztetett: a független előadóművészeti szervezetek működési pályázatait elbíráló bizottság csak javaslatot tesz, a döntés felelőssége az államtitkáré, akinek a kormányzati kultúrpolitikát is képviselnie kell. Május elején ezért hajtott végre kisebb átcsoportosításokat a bizottság javaslatához képest - hangsúlyozta, megemlítve, hogy ezzel például a néptánc irányába kívántak gesztust gyakorolni.

Hoppál Péter elmondása szerint azonban az 1,067 milliárd forintos működési támogatás mellett a függetlenek számára idén külön projekttámogatást biztosítanak a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből, várhatóan 70 millió forint körüli összegben. Az államtitkár hozzátette: a 2016-os költségvetésben várhatóan 100 millió forint szerepel majd kulturális alapellátásra.

A Liget Budapest projekttel kapcsolatban végleg eldőlt, hogy az Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületei a Városligetben kapnak helyet, míg az Építészeti Múzeum, a FotóMúzeum Budapest és a Fővárosi Nagycirkusz ügyében még lehetnek "finomhangolások" - közölte.

Hoppál Péter szót ejtett az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) költözéséről is, amelynek egyelőre nincs céldátuma. A lehetséges helyszínek között felmerült Lágymányos és a Bródy Sándor utca is, döntés azonban még csak arról született, hogy az OSZK működésének a költözés alatt is folyamatosnak kell lennie.

Az államtitkár kifejtette: innovatívnak tartja a Velencei Biennále Nemzeti Biztosi Iroda fél éve kinevezett vezetője, Balatoni Monika azon törekvéseit, hogy a velencei magyar jelenlét ne csak a képzőművészeti és építészeti biennálékra korlátozódjon, hanem az ország képviseltesse magát a színházi, tánc- és filmfesztiválokon is.

A tárca azonban nem támogatná, hogy a nemzeti biztosi iroda függetlenedjen a Ludwig Múzeumtól (Lumú), mert a Lumút igazgató Fabényi Júlia nemzetközi háttere és a múzeum szakmai know-how-ja jó szakmai felügyeletet jelent és Velencében továbbra is képzőművészeti téren lesz a leghangsúlyosabb a magyar jelenlét - fűzte hozzá.

Hoppál Péter beszámolója szerint jövőre 100 millió forintnál is magasabb keretet terveznek a kiemelt vidéki művészeti fesztiválok támogatására, de várhatóan a Volt, a Balaton Sound és a Sziget fesztivál, illetve a Nagyon Balaton is külön állami támogatást kapnak majd, hiszen jelentős adóbevételt hoznak az országnak.

Magyar dal napja szabadon

Néhány hónap múlva megszűnik a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft., de ezzel csak a központi irányítás tűnik el, a hét év óta zajló rendezvénysorozat folytatódik, idén szeptember 13-án is lesz magyar dal napja.

Erről Presser Gábor, az esemény kitalálója beszélt tegnap. "Szabadjára engedjük a magyar dal napját. Mivel nem kapunk pénzt működési költségeinkre, ezentúl nem lesz központi irányítás, óriásplakátok és műsorfüzetek, viszont így lesz igazán alulról építkező, önkéntes, önszerveződő a rendezvény. Olyan, amilyet az induláskor megálmodtunk" - mondta Presser Gábor és Szabó Edit, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón.

Presser Gábor kitért arra, a magyar dal napját eleve politikamentes napnak tervezték, és büszke arra, hogy ez ma is így van. "Kétségtelenül fájdalmas megélni, hogy négy éve nincs központi szponzorunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk fontosak senkinek, csak azt, nem látják bennünk a nagy üzlet lehetőségét. Ezt meg lehet, illetve meg kell érteni".