Előfizetés

Egykulcsos reklámadó jön, csökken a bürokrácia

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.05.15. 07:05
Tizenkét órás kormányülésről számolt be a kancelláriaminiszter FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Korábbi szerződések alapján juthat állami hirdetésekhez a kormányközeli Napi Gazdaság. Legalábbis ezzel nyugtatta lapunkat a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár Jánost tegnap arról kérdeztük, ki dönt arról, hogy a nekik kedves napilapban akkor is legyen reklám, ha a Nemzeti Kommunikációs Hivatal csak április végén hirdette meg 25 milliárdos kommunikációs tenderét. A tájékoztatón kiderült, hogy a kormány szerdai ülésén 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember béremeléséről döntött, a szociális ágazatban dolgozóknak azonban egyelőre nincs miben reménykedniük.

A 25 milliárdos közbeszerzés jóval kevesebb, mint amennyit korábban kommunikációra költött a kormány. A kabinet ésszerűsít és az április végén kiírt 25 milliárdos tenderre érkező pályázatok közül a közbeszerzési törvénynek megfelelően a legjobb ajánlatokat fogja kiválasztani. Ezt tegnap Lázár János mondta a Népszavának, amikor arról kérdeztük, ki dönt most a kormányközeli Napi Gazdaság állami hirdetéseiről. Tudomásunk szerint ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatal még nem bírálta el a kommunikációs közbeszerzésre kiírt pályázatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról nem beszélt, ki dönt a Napi Gazdaságban megjelenő állami hirdetésekről, csupán azzal nyugtatott, hogy azokhoz vélhetően korábbi szerződések alapján jut a számukra igen kedves szerkesztőség.

A szokásos csütörtöki tájékoztatón kiderült, hogy az előző napi 12 órás ülésén egyebek mellett az e-kártyáról is döntött a kormány. Az új okmány, amelynek bevezetését felmenő rendszerben idén megkezdik, összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Emellett alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra is.

Annak érdekében, hogy "megkönnyítsék a születés és halálozás közötti időt", csökkenteni kívánják a bürokráciát. A miniszter tájékoztatása szerint a kormány döntött arról, hogy a közigazgatási eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkentik. A járási hivatalok, kamarák több mint ezer javaslata alapján jelentősen egyszerűsíteni akarják az építési engedélyezési és építésügyi szakhatósági eljárásokat, az öregségi nyugdíj megállapítási eljárásokat, a nők kedvezményes nyugdíjmegállapítása iránti eljárást, valamint a foglalkoztatással összefüggő támogatási formákra vonatkozó eljárásokat. A bürokrácia csökkentéséről a kormányhivatalok segítségével a lakossággal is konzultálni fognak.

A nógrádmegyeri gyémántvásárlás összegének elbukása miatt a kormány megtárgyalta, hogyan lehet kezelni az önkormányzati szektor pénzét. A kistelepülés mintegy 21 millió forint megtakarítást helyezett el gyémántokban, ami odaveszett, ennek kapcsán törvényben kívánják szabályozni, hogy az állami és az önkormányzati pénzeket az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák. "A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani" - jelentette ki Lázár. A miniszter arról is beszélt, hogy véleményük szerint 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben az érintett kormányhivataloknak kell eljárni. A Belügyminisztérium viszont rövidesen javaslatot tesz 990 kistelepülési polgármester bérének kiegészítésére. Ebben azok részesülhetnek, akik részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében.

Újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely az államot képviseli a hazai és nemzetközi peres eljárásokban. Erre a szerdai kormányülésen tett javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ha feláll az igazgatóság a speciális, ritka nemzetközi ügyek kivételével nem lesz több ügyvédi megbízás, csak állami alkalmazottak lesznek az állam ügyvédei. A rendszert 2016-ban kell felépíteni. Az igazságügyi miniszter javaslatot tett egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére, a jövő heti kormányülésen pedig jelentést tesz a Büntető-törvénykönyv 2010 utáni szigorításának következményeiről és az ezzel kapcsolatos teendőkről.

A miniszter beszélt arról is, hogy egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók. Lázár János, aki új kormányzati intézkedéseket tartott szükségesnek, szólt a szűrővizsgálatok fontosságáról, amelyekkel, mint mondta, 3-5 ezer ember élete menthető meg évente. Beszámolt az eddigi intézkedések pozitív hatásairól is, a többi közt arról, hogy húsz hónapja folyamatosan nő a születésszám, de emellett csökken a halálozások száma is.

Lázár bejelentette, hogy jövő év július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forintot fordítanak. A szociális ágazatban dolgozók viszont most ne számítsanak sem életpályamodellre, sem béremelésre. Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta, a jövő héten kerül kormány elé az ágazati törvény, amíg azonban nem látják világosan, milyen lesz a struktúra, hány intézményre van szükség, addig nem tudnak lépni.

A miniszter nem tartja kizártnak, hogy mégsem mentesülnek a reklámadó alól a legkisebb cégek, Brüsszel ugyanis nem tartja elfogadhatónak a százmillió forintos sávhatárt. Az 5,3 százalékos adó mértéke viszont megfelel, az Európai Bizottság szerint az mindenki számára megfizethető. Kiderült, hogy Lázár nem ismeri Habony Árpád üzlettársát. Amikor az RTL tudósítója azt tudakolta, milyen kapcsolat van a kormány, a Fidesz és Habony angliai cégtársa között, a tárcavezető azt felelte, nem tudja ki ez az úr, de ha az újságíró gondolja utánajár.

A jó és a rossz
Válságban van-e Lázár János - hangzott a kérdés a tegnapi kormánytájékoztatón. A miniszter személyes válságára Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója utalt a tagnapi 168 órában megjelent interjújában. "Sok mindennek kinézhetek, de hogy válságban lennék? Nem hiszem hogy ezt látják rajtam a választók" - válaszolta a miniszter. Hozzátette: "a jó dolgokat Orbán Viktor találja ki és valósítja meg, a rossz dolgokat én találom ki és valósítom meg, ez a munkamegosztás a kormányban. Remélem ezt észreveszik a jobboldal prominens tagjai is". Az interjúban vitatott Sorsok Házával kapcsolatban megismételte, holokauszt emlékhelyet a magyarországi zsidó szervezetek ellenében nem lehet létrehozni Magyarországon. Az emlékhely akkor lesz kész, ha a hazai zsidó szervezetek rábólintanak.

Szegények patikája

Havonta százezer forintot kaphat tíz kistelepülés, hogy a háziorvos javaslatára a helyi gyógyszertárban ingyen válthassák ki a rászoruló családok a gyerekek és a kismamák orvosságait. A „Szegények patikája”nevet viselő akció egy civil szervezet, a Gyermekétkeztetési Alapítvány hiánypótló programja, amelyet tegnap mutattak be a közvéleménynek.

A nyomorban, filléreknél is kevesebből élő fiatal nő első kislánya 870 grammal jött a világra, nyolc hónap után kerülhetett haza a klinikáról és utána is állandó fertőzésekkel küszködött. Húga is csak alig valamivel volt több egy kilónál, amikor megszületett. A család szinte hetente járt a háziorvosi rendelőbe, ahol Gyulai Magdolna felírta a recepteket és egy ideig csak sejtette, hogy az anya azokkal el sem jutott a gyógyszertárba. Minek ment volna, pénz nem volt a kiváltásukra. A doktornőnek ezt akkor merte bevallani, amikor tavaly októberben a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron az országban elsőként elindult az ingyenes gyógyszerhez jutást kínáló akció.

A Baja melletti településen élő 112 gyerek közül a védőnővel együtt választották ki a többnyire krónikus betegségekkel küzdő nélkülöző kicsiket és tiniket, köztük sok olyat, akinek korábban járt közgyógyellátási igazolvány, például asztma miatt, de amióta a kormány egy tollvonással elvette azt, alig vagy egyáltalán nem jutott hozzá a szükséges gyógyszerekhez. Gyulai doktornő régóta dolgozik a faluban, azt mondja, az utóbbi húsz évben folyamatosan romlik a helyzet. Az alultáplált gyerekek sokszor megbetegszenek, a legkisebbek között feltűnően sok a tüdőgyulladás. A sorsuk már akkor megpecsételődik, amikor az anyaméhben nem jutnak megfelelő táplálékhoz, vitaminokhoz – indokolja a háziorvos, hogy miért terjesztették ki a programot a falu három kismamájára. A családok alig akarták elhinni, hogy ha az egyik kicsi beteg, anélkül jut hozzá a gyógyulását segítő szerekhez, hogy testvéreinek ne jusson étel.

A bátmonostori rendelőben Magdi doktornő felírja a gyógyszert, rátűzi a program jelzését, így a gyógyszerész csak egy aláírást kér a szülőtől és kiadja a dobozokat. Minden hónapban számlával igazolt lista készül az ily módon ingyen kiváltott szerekről, a háziorvos pedig kifizeti azokat a nála lévő alapítványi pénzből. Azt már Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány vezetője teszi hozzá, hogy csak a gyógyszerekre tudnak településenként havi százezer forintot adni, az orvos nem kap egy fillért sem az elvégzett sok munka fejében. Az első minta sikeresen működik, ezért most pályázatra hívják a hasonlóan nehéz helyzetben lévő kistelepüléseket: idén tíz községben tud segíteni a Szegények patikája.

Köztük lehet az a nógrádi falu is, amelynek – a helyiek által csak – Rózsadombnak becézett szegénytelepén az alapítvány és az ELTE egy hónapja megismételt egy 2009-ben már elvégzett kutatást. Bass László szociológus a háziorvoshoz hasonlóan a családok helyzetének romlásáról számol be. Az első vizsgálatkor a faluban élő összes gyerek 45 százaléka élt szegénységben, de a telepen már akkor is 86 százalékos volt ez az arány. A most megismételt kutatás alapján kimondható, hogy ma már a szegregált településrészen lakó gyerekek 95 százaléka folyamatos krízishelyzetben lévő családokban él. A felmérés azt is igazolta, hogy élelem, még ha rossz minőségű is, a legtöbb házban kerül az asztalra, de a 40 százalékuknak van kifizetetlen villanyszámlája, 35 százalékuk vízdíjjal tartozik. Ennél is nagyobb gondként említették a válaszadók, hogy ha egy gyerek megbetegszik, a kezelésére és gyógyszereire nem telik a családnak.

Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja a Szegények patikája program hivatalos bemutatkozó sajtótájékoztatóján nagyra értékelte a kezdeményezést, ám rögtön hozzátette: a civil társadalom kiváló mintákat tud adni, de az állam helyett nem tudja felszámolni, vagy jelentősen csökkenteni a magyarországi gyermekszegénységet. Emlékeztetett rá, hogy a Save the Children nevű nemzetközi szervezet legfrissebb jelentése szerint a koraszülöttek arányát, a gyermekhalandóságot nézve a magyar adatok a visegrádi országok között a legrosszabbak, de megelőz bennünket Líbia, Kuba vagy Macedónia is. A civil szervezetek nagy része élelemhez próbálja segíteni a rászorulókat, de ez nem elég – érvelt párhuzamosan Herczog Mária és a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, Király Gábor. Azt hangsúlyozták, komplex programok kellenek, amelyek, ha kell, a rezsi kifizetésével, ha kell, a gyerek szemüvegének megvásárlásával, vagy épp a gyógyszerek kiváltásával segítik a szegény családokat.

Állami kötél tanárnak, diáknak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.05.15. 07:02
Ismét utcára vonultak a neptunosok FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Diákok és oktatók tiltakoztak tegnap a parlament előtt a felsőoktatási törvény módosításának csütörtökön nyilvánosságra került javaslata ellen, amelyben továbbra is jelentős mértékben korlátoznák az egyetemek és főiskolák autonómiáját. Nem sokkal később a Neptun iskola közössége is demonstrált, a szereplők számára egyre nyilvánvalóbb: az egész oktatási rendszer szabadsága, működése is veszélyben van. Kiderült az is: az állam jövőre több pénzt ad Kliknek, a szuperszervezet viszont trükkökkel csökkenti dolgozói bérét.

A félelmek ellenére nem mosta el az eső tegnap délután az Oktatási Autonómia Várát, amelyet egyetemi hallgatók, oktatók és szimpatizánsaik dobozokból építettek a Kossuth téren, ezzel is tiltakozva a felsőoktatás - illetve az egész oktatási rendszer - átszabása ellen. A tüntetők továbbra is párbeszédet, széleskörű társadalmi egyeztetést, átlátható finanszírozást, szakok üldözésének befejezését, az autonómia helyreállítását követelik a kormányzattól. Szerintük az állam "az oktatókat és a hallgatókat, diákokat és tanárokat nem partnerként, hanem ellenségként kezeli, fél tőlük, információkat tagad meg és hallgat el. Az oktatási autonómia romjain még álló intézményeik jelenleg ostromlott várakhoz hasonlítanak (pénz, ellátás nélkül) sokszor egymástól szegregálva állnak. Ezen változtatni kell" - írták a szervezők.

Bár az autonómiavárat megkímélte az időjárás, továbbra is kérdés, a kormány mihez kezd vele, az ég manapság a magyar oktatási rendszer fölött is borús. A hallgatók joggal féltik az egyetemek és főiskolák autonómiáját, tegnap ugyanis nyilvánossá vált a kormány felsőoktatási törvényt módosító javaslata, amelyben meghatározták a kancellári rendszer után a következő, a felsőoktatási intézmények nyakába ültetett állami ellenőrzési szerv, a konzisztóriumok feladatkörét is. Bár Palkovics László felsőoktatási államtitkár egy hete azt nyilatkozta, hogy az "elmúlt időszak vitái után" került sor a változtatásokra, az egyetemi polgárok továbbra sem elégedettek.

A törvény új részei szerint az öttagú konzisztóriumok feladatkörébe tartozik majd az egyetemek "stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése". Ezen felül az intézmény "gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez" is a konzisztórium előzetes egyetértésére lesz majd szükség. A testületbe három tagot delegál a miniszter, a tagok kiválasztása előtt viszont "véleményt kér a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezeteitől és az érintett felsőoktatási intézménytől, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatától".

A tüntetésen a hallgatók kerekasztal-beszélgetést is tartottak, helyszínen lévő munkatársunk szerint a szervezők és a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemeken valóban szükség lenne egy olyan testületre, amely józanul koordinálja a gazdasági döntéseket, segíti az állami pénzek felhasználását. Véleményük szerint egy ilyen szervezet csak akkor működhetne jól, ha annak tagjait az egyetemek választanák, és elsősorban nem a kormánynak tartoznának elszámolással. A napokban az egyetemipolgar.net szakmai blog "Bizalom-csomag a felsőoktatásért" mottóval tett közzé a felsőoktatási autonómiával és a konzisztóriumok működésével kapcsolatos javaslatokat, melyek célja, hogy az egyetemi autonómiát erősítő, de az állami fenntartó szempontjait is érvényesítő megoldás szülessen a felsőoktatási törvényben a tervezett konzisztóriumokról.

Csütörtök délután egy másik tüntetés is zajlott, amelyet a főváros XV. kerületében található Neptun Általános Iskola tanári kara és szülői munkaközössége szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elé. Az iskolát a nem megfelelő kihasználtságra hivatkozva akarja megszüntetni a kerületi vezetés vagy az állami intézményfenntartó - ezt a mai napig sem sikerült tisztázni, és sokan "ingatlanmutyit" sejtenek a háttérben, amit a kerület volt fideszes polgármesteréhez, László Tamáshoz kapcsolnak. A demonstráción a szervezők felolvasták a neptunos diákok 12 pontját, valamint petíciót és gyermekrajzokat adtak át az Emmi képviselőjének, Balog Zoltán humánminiszternek pedig küldtek egy Neptunos pólót.

"A megmozdulásoknak van értelme, a tanárok, a diákok és szüleik joggal érzik úgy, hogy nem számíthatnak a rendszerre, csak önmagukra" - mondta a Népszavának Kunhalmi Ágnes. Az MSZP budapesti elnöke, oktatáspolitikusa szerint egy iskola működtetésénél a gazdasági szempontok nem élvezhetnek előnyt a politika részéről a gyerekekkel és oktatóikkal szemben - különösen egy olyan intézménynél nem, mint a Neptun, ahol nagyon sok speciális nevelést igénylő gyermek tanul. "Elfogadhatatlan az az agresszív módszer, amivel a kormány ezt az ügyet kezeli. Így nem lehet gyerekekkel, tanárokkal bánni. Emögött is az az erőszakos politikai kultúra működik, amit a Fidesz képvisel Magyarországon" - mondta Kunhalmi.

Az Orbán-kormány cinizmusát szinte nap mint nap megtapasztalhatják az oktatási rendszer szereplői is: most fény derült arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) szinte a közalkalmazottak számának csökkenésével egyenes arányban nő a közmunkások száma. A Klik ugyanis a portásokon, takarítókon, vagyis a nem pedagógiai végzettségű iskolai dolgozókon spórolna - a Világgazdaság információi szerint nem ritka, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, akiket aztán közmunkásként vesznek vissza, jóval kevesebb bérért. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ezekkel az emberekkel "gusztustalan, etikátlan játékot" játszik a kormány. "Azokkal a rendkívül nehéz helyzetben lévő kollégáinkkal, akik nélkül megállna az élet az iskolában, s akik 2008 óta egy fillér béremelést sem kaptak" - írták.

A jövő évi költségvetési javaslat szerint ugyanakkor néhány százalékkal nőhet a Klik támogatása, s több pénzt kapnának a felsőoktatási intézmények is. "Ez már csak azért sem túl nagy vigasz, mert korábban olyan sok pénzt vontak ki az ágazatból, hogy szinte ellehetetlenítették a működését. Ezt próbálják most visszacsöpögtetni" - mondta Kunhalmi. Az oktatáspolitikus szerint azonban ezt a kevés pénzt is lehetne okosabban használni, ám az egész rendszer logikája torz. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint jól mutatja a kormány értékrendjét, hogy a hazai beruházási alapban ötmilliárd jut az oktatásra, miközben hetvenmilliárd a sportlétesítményekre.