Tarlós István a M1 reggeli műsorában azt mondta, hogy a következő években olyan uniós támogatású projektek valósulhatnak meg, amelyek közszolgáltatási vagy idegenforgalmi szempontból fontosak.
Ezek között említette az 1-es villamos meghosszabbítását Kelenföldig, illetve a vonal északi végének fejlesztését, az újpalotai villamosvonal kiépítését, a 3-as metró felújítását, a Kelenföld és Őrmező között megvalósítandó intermodális fejlesztéseket, a Fővárosi Állat- és Növénykert felújítását, valamint egy új hulladékhasznosító megépítését.
A főpolgármester nyomatékosította, hogy álláspontja szerint a 2024-es olimpia megrendezéséből csak haszna lehet Budapestnek, a nyári játékoknak köszönhetően nagyon sok közlekedés- és infrastrukturális fejlesztés valósulhat meg 2020-ig.
Tarlós István a kormányrádióban is beszélt a tervekről: a Kossuth Rádió reggeli műsorában a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatban azt mondta, hogy a BKV a biztonságos működéséhez szükséges forrásokat megkapja az államtól.
A Népszabadság tegnap írt arról írt, hogy a Margit híd felújítására vonatkozó projekt 12 milliárdról "menetközben bruttó 30 milliárd forintra duzzadt". A főpolgármester ezt valótlanságnak minősítette, állítása szerint húszmilliárd a számla, ami nem "menetközben duzzadt meg", 2009-ben erre kötöttek szerződést. Beszélt a közlekedők idegeit borzoló Széll Kálmán téri felújításról is, ezzel kapcsolatban azt ígérte, hogy a számlák nyilvánosak lesznek, a közbeszerzést a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) készítette elő és bonyolította le, és "valóban a legjobb ajánlatot fogadták el".
Költségvetés, meglepi!
Az e hét szerdán benyújtott, 2016. évi költségvetés tervezete meglepetés volt főváros vezetésének is, miután abból feketén-fehéren kiderül: a budapesti közösségi közlekedés még az ideinél is kevesebb állami támogatást kap, pedig a 2015-ös finanszírozásból is hiányzik 15 milliárd forint. A főpolgármester tegnap a TV2 műsorában is próbálta azt az illúziót kelteni, hogy minden a legnagyobb rendben van, még korai vészharangot kongatni, folynak az egyeztetések a fővárosi közösségi közlekedés jövő évi működésének finanszírozásáról. Arra a műsorvezetői felvezetésre, hogy a fővárosi közösségi közlekedés eddigi 50 milliárd forintos támogatása körülbelül 24 milliárdra csökkenne, Tarlós azzal nyugtatott: kapott olyan jelzést, hogy a számokat nem feltétlenül kell véglegesnek tekinteni.
Ezen a ponton jelezném értetlenkedésünket ami az ország költségvetés tervezetének komolyságát illeti.
A 2016-os büdzsé általános jellemzői az ellenzék szerint
Az ellenzéki pártok drámai szavakkal ecsetelték aggodalmaikat a tervezet kapcsán, amelynek általános jellemzői természetesen szoros és közvetlen hatással vannak a főváros életére is. A summázott vélemény szerint a költségvetés ismét a gazdagoknak kedvez, nem segíti a szegényeket és a valódi munkahelyek teremtését sem. Az MSZP aggódik a kis- és közepes vállalkozások, valamint az alacsony keresetű munkavállalók miatt. Az Együtt szerint a költségvetés "felzabálja az ország jövőjét", az oligarchakormányzást, valamint a hatalmas állami bürokráciát szolgálja. A PM a kegyetlen jelzővel illette a büdzsét, mondván: az a legjobban kereső egymillió embernek kedvez, rajtuk kívül viszont gyakorlatilag senki mást nem segít. Az LMP szerint a kormány kitart a rossz döntései mellett, ahelyett, hogy orvosolni próbálná például a dolgozói szegénységet. A DK pedig a jövő évi adótörvényekről szóló javaslat - amit lex Mészárosnak nevezett el - egészét visszavonatná, mert az a növekedési adóhitellel pont a legnagyobb "közpénznyerteseknek" adna adófizetési kedvezményeket.
