- Nagyvonalú megsemmisítések

Nyolcszázötven ezer pár - összesen 3,5 milliárd forint összértékű - Dolce & Gabbana márkajelzésű zoknit rejtett az a két szlovák kamion, amelyet a NAV Bevetési Főigazgatóságának járőrei ellenőriztek Rajkánál még tavaly augusztusban. Mint kiderült, a kamionok rakománya mind hamisítvány volt, így a hatóság emberei a teljes szállítmányt lefoglalták, majd feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál.

Nem telik el úgy egy hónap, hogy ne lehetne hallani hasonló "több milliárdos zokni-ügyekről", illetve további csempészáruk felfedezéséről. Az említett eset csak egy a sok közül, mégis felvet egy komoly kérdést: mit tehet pontosan a NAV ezekkel a szállítmányokkal, mi lehet ezeknek az áruknak a végső sorsa?

A lefoglalt rakományokkal kapcsolatban több lehetőségünk is akad - mondta el lapunk megkeresésére Dr. Sárközi Alexandra alezredes, a NAV bűnügyi szóvivője. Hozzátette, ha a lefoglalt terméket nem kell a jogosultnak vissza-, illetve kiadni, vagy az eljárást folytató más szervnek átadni, úgy a NAV megsemmisítheti, értékesítheti azokat, vagy akár felajánlhatja karitatív célokra is.

Az utóbbi lehetőség igazán kedves, ám nem túl gyakori. Igaz, ez nagyrészt a rendszernek köszönhető, a NAV ugyanis nem juttathatja közvetlenül a segélyszervezetekhez a lefoglalt szállítmányokat, azokat kizárólag egy Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett szervezetnek, a Karitatív Tanácsnak (KT) ajánlhatja fel. Ez azt jelenti, hogy alkalmanként a hatóságnak kötelessége értesíteni a KT-t, ha a törvény szerint mód van az elkobzott áru közérdekű felhasználására - fejtette ki a NAV szóvivő.

S milyen esetekben válik az elkobzott árucikk felhasználhatóvá? A termékeknek számos kritériumnak kell megfelelniük: szabálysértés, illetve büntetőeljárás keretében kerülhetnek elkobzásra, élelmezési, ruházkodási, tisztálkodási, takarítási, tisztítási, iskoláztatási és művelődési célt kell szolgálniuk, esetleg még hálófelszerelések is lehetnek. Némi könnyebbséget jelent, hogy lehetnek eredeti vagy hamis márkajelzéssel ellátottak, illetve márkajelzés nélküliek is. A törvény tehát világos útmutatást ad arra, mit lehet felajánlani és mit nem.

Fontos eleme a szabályozásnak - ahogyan arról Bódiné Pájer Marianna, a KT titkára nyilatkozott -, hogy hamis márkajelzésű termékek esetén az elkobzott termék csak akkor osztható ki a rászorulók között, ha a jogtulajdonos - az eredeti márka tulajdonosa - a közérdekű felhasználáshoz hozzájárult. A nem márkátlanítható ruhanemük további hasznosíthatósága is elképzelhető azonban, ezekből rongyszőnyegeket készítenek.

De ha a márka eltávolításra kerül, akkor mégis miért kell a tulajdonos engedélyét külön kikérni az ügyben? A NAV ezügyben a törvényre hivatkozik: az engedély hiányában elkobzott dolog jogsértő mivoltától megfosztható, de erről minden esetben a bíróságnak kell rendelkeznie. Tehát a vonatkozó jogszabály itt arra utal - ahogyan a szóvivő fogalmaz -, hogy ha nem ad a márkatulajdonos engedélyt, akkor bírósági útra is terelhető a dolog, vagyis a bíróság is kimondhatja, hogy adják oda a lefoglalt terméket. Ez viszont a gyakorlatban nem jellemző - jegyezte meg Sárközi. Jelentkező a lefoglalt dolgokért pedig akad.

Sajnos, hasonló esetekben sok nehéz helyzetben élő ember felhív azzal, hogy neki jó lenne az a zokni, kaphatna-e belőle - mondta el lapunknak Herencsárné Klug Györgyi, a Baptista Szeretetszolgálat adományozási igazgatója. Ez a jelenséget a Magyar Vöröskeresztnél is tapasztalták, azonban ők hangsúlyozták: őket, ahogy a többi karitatív szervezetet is a Karitatív Tanács jelöli ki a lefoglalt termékek kiosztására.

A hatalmat tehát az árucikkek felett nem a NAV, sokkal inkább a KT birtokolja, amit bizonyít a közérdekű felhasználásról való döntéshozatal rendje is. Eszerint ugyanis a tanácsnak a NAV-tól kapott felajánlási értesítő kézhezvételétől számított 15 napon belül határoznia kell a kiosztásról. Vagyis ha pozitív döntés születik, az adóhatóság köteles átadni a lefoglalt termékeket. De mi történik ezután?

A tanács szerződésben, ingyenesen ruházza át a közérdekű felhasználás lebonyolítására kijelölt tagja - például a Magyar Vöröskereszt - részére azokat. Amiért cserébe a kijelölt szervezetnek vállalnia kell, hogy az elkobzott termékeket nem hozza kereskedelmi forgalomba, közvetlenül – az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben – a rászorulók részére ingyenesen átadja.

A felajánlással viszont nem merül ki a NAV lehetőségeinek sora, módjuk van a lefoglalt termékek értékesítésére is. Azonban mielőtt ez a folyamat megkezdődne a törvényszék gazdasági hivatala (BGH) minden esetben megvizsgálja a közérdekű célra történő felhasználás lehetőségét, majd ha a feltételek fennállnak, értesíti a Karitatív Tanácsot. Ha nekik nem áll módjukban a felajánlást elfogadni, akkor az elkobzott bűnjelet elsősorban a forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozó kereskedőnek ajánlja fel a BGH megvételre.

Vagyis országos, a megyei vagy a helyi napilapokban, továbbá a bíróság központi honlapján ajánlati felhívást jelentet meg, amely tartalmazza az értékesítendő bűnjel megnevezését és mennyiségét, valamint a pályázati feltételeket tartalmazó részletes tájékoztatót és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét. A BGH ezután a benyújtott pályázatok közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő kereskedővel adásvételi szerződést köt, amivel az az elkobzott bűnjel értékesítésére, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatására jogosulttá válik. Maga az eladás pedig, a törvényszéki végrehajtó által megtartott árverésen, vagy pedig egy elektronikus árverés útján történik.

A NAV eljárásainak további fontos elemei az élelmiszerek. Ezek ugyanis hiába lehetnének alkalmasak emberi fogyasztásra, azokat a hatóság különböző okokra hivatkozva mégis megsemmisítik. Hasonló eset történt a napokban is, amikor öt tonna, azaz mintegy 80 ezer darab tojás esett áldozatául egy Rajka térségében történt NAV által végzett közúti ellenőrzésnek.

Ekkor a nagy mennyiségű rakományt - mivel az nem rendelkezett ekáer-számmal, és a címzett magyar cég még 2009-ben megszűnt - a hatóság lefoglalta, a kormányhivatal helyszínre érkező munkatársai pedig a meleg időjárás ellenére hűtés nélkül szállított tojásokat élelmiszerlánc-biztonsági szempontból hibás terméknek minősítették. Majd ezután megállapították, hogy azok ismeretlen eredetűek, így az igazolatlan szállítmányt megsemmisítették.

Hogy az eljárás mennyire humánus megoldás az erősen vitatható, mindenesetre a szabály az szabály. Így vélekedik Cseh Balázs a Magyar Élelmiszerbank Egyesületének elnöke is, aki lapunknak elmondta, abban az esetben, ha a lefoglalt élelmiszerek élelmiszer biztonsági szempontból megfelelőek, az Élelmiszerbank fogadja és szétosztja azokat. Ha a megsemmisítés oka azonban az, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatosan élelmiszer biztonsági kockázat áll fenn - mint ahogyan a tojások esetében is -, úgy abban az esetben sajnos nem oszthatjuk szét azokat - mondta. S ez még csak a kisebbik gond.

Mint ahogyan az egyéb termékek esetében, az élelmiszereknél is él az a szabály, miszerint a büntető- vagy szabálysértési eljárás ideje alatt a lefoglalt tételek nem ajánlhatók fel adományként. Az élelmiszerek kiosztására csakis abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárást már lefolytatták - fogalmazott a Baptista Szeretetszolgálat adományozási igazgatója. Majd hozzátette, ezek az eljárások akár egy-két évig is elhúzódhatnak, így az élelmiszerek kiosztására már csak emiatt sincsen lehetőség.

Kivétel azonban mindig akad: előfordulhat - ahogyan a NAV szóvivője közölte -, például áfacsalások kapcsán, hogy étolajat vagy cukrot foglalnak le a NAV pénzügyi nyomozói. Ezekben az esetekben a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai alapján soron kívül intézkednek az előzetes értékesítés indítványozására, azonban erről minden esetben a bíróságnak kell döntenie - tette hozzá.