Előfizetés

Visszaélésgyanús pályázattal nyert a Századvég

Egy újabb visszaélésgyanús ügy pattant ki a jegybank háza tájáról. Az MNB április végén hirdetett eredményt a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt közbeszerzési pályázatán. Győztesként a kormányközelinek elkönyvelt Századvég Politikai Iskola Alapítványt hozták ki a bírálók, a másik pályázóval, a Kopint-Tárki Konjunktúra-kutató Intézet Zrt.-nek a Tárkival alkotott konzorciumával szemben. 

A meghökkentő az volt a vesztes számára, hogy az MNB a Századvég 1,8 milliárdos ajánlatát fogadta el, az ő 1,12 milliárdos ajánlatukkal szemben. A Kopint-Tárki vitarendezési kérelmet nyújtott be, az "ellenfél" pályázatának megtekintése után azt közölte honlapján, hogy a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg az MNB által a tenderdokumentációban előírt feltételeknek. Az MNB a válaszában visszautasította a Kopint-Tárki valamennyi vitakérdését, amelyekből a Kopint-Tárki a honlapján kiemelt néhányat. Például a Századvég által felhasznált források idejére vonatkozó kérdésre azt válaszolta a jegybank, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában, és ez rendben is van, mivel az "Ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség".

Több hasonló választ kapott közvetlenül a jegybanktól a Kopint-Tárki is, mire válaszul a honlapján azt írta: "Ezek után már csak remélni lehet, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja. Amennyiben ugyanis a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának a jegybank monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk."

Az LMP feljelentést tesz hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával, a párt szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bank közbeszerzésen „elképesztő indokokkal a Fidesz-közeli Századvég”, vetélytársánál 700 millió forinttal drágább pályázatát hozták ki nyertesnek - közölte tegnap az LMP közleményében.

A kormány slágere a rezsicsökkentés

A szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábban jól bevált panellal hozakodott ismét elő, a rezsicsökkentéssel. Igaz, csak egy szerény ígéretre tellett: a kormány előírja majd a szolgáltatóknak a megfelelő órák használatát, ami önmagában egy újabb rezsicsökkentéssel ér majd fel.

Lázár ezzel kapcsolatban most sem mulasztotta el, hogy kijelentse, a Főgáz átvételekor derült ki, hogy a szolgáltató a kelleténél nagyobb gázórákat helyezett el a társasházakban, amiket kérésre sem akartak lecserélni. Lázár állításával szemben azonban már a szolgáltatók és az érintettek is többször kijelentették, hogy a gázórákat a társasházak kérésére szerelték fel annak idején, csakhogy azóta jelentősen visszaesett a fogyasztás, így cseréjük valóban időszerű.

A kormány tárgyalt a nemzeti közműszolgáltató kérdéséről is. Lázár közölte: a következő két hétben olyan megállapodások várhatók, amelyekkel az Első Nemzeti Közműszolgáltató a gáz- után az áramszolgáltatást is megkezdheti a jövő félévben. Ez az újabb államosítási hullám felgyorsítását jelentheti, mert Németh Lászlóné a miniszterelnökségi államtitkár május elején még 2016. elejére tette az állam belépését az áramszolgáltatásba.

A kormány Lázár bejelentése nyomán arra készül, hogy mintegy 90 önkormányzati távhőszolgáltatóra is rátegye a kezét. Korábban a rezsicsökkentési harc nyomán csaknem 100 milliárdos költségvetési támogatást kellett nyújtani a mesterségesen veszteségessé tett távhőszolgáltatóknak. A miniszter ugyan azt ígérte, a nemzeti közműszolgáltató olcsó gázt, olcsó áramot és olcsó távhőt szolgáltathat majd, de egyelőre nem világos melyik ágazat lesz veszteséges az olcsóság miatt és mennyivel kell kipótolni a hiányzó bevételt.

Lázár a takarékszövetkezeti integrációról szólva elmondta, hogy az Európai Bizottság befejezte a vizsgálatokat, nem talált jogszabálysértést. Azt azonban nem tette hozzá, hogy e témában Strasbourgban, több bejelentés alapján is eljárás indulhat Magyarország ellen.

Lázár állítása szerint a takarékszövetkezeti rendszer átvilágítása során kiderült, 30 takaréknál kellett tőkét pótolni, a 121-ből több olyan volt, ahol komoly problémákat találtak és orvosoltak. A miniszter megjegyezte 9 takarék maradt ki az integrációból, s közülük, Lázár elmondása szerint 7 csődöt jelentett. Jóváhagyták a takarékok pénzügyi informatikai rendszerének megújítását.

A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), a pénzintézet portfóliótisztítása jelentős hatékonyság javulással jár majd. Bizonyos területekről kivonul a cég, és csak a nagy, kiemelt fejlesztésekre koncentrál. Emellett a cég fogja a visszatérítendő uniós forrásokat eljuttatni az érintettekhez.

Titkosított finanszírozás - Súlyos módosításokkal

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.05.22. 07:25
A kormánypárti képviselőknek meglepődniük sem szabad azon, hogy nem tudják, mire nyomnak igen gombot FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megváltozik a jövő esztendőtől az államadósság számításának képlete, négy évvel később vezetik be az egykulcsos társasági adót, emellett két évre titkosítják államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos adatok - ez áll a 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban. Szakértők szerint a kormány a szörnyű javaslatokat szült.

Gyakorlatilag nem hagyott időt a kormány arra, hogy a képviselők alaposan áttanulmányozzák a 2016. évi költségvetést alátámasztó törvényjavaslatot, amely - salátatörvény lévén - számos egyéb jogszabályt módosít. Varga Mihály e hét szerdáján nyújtotta be a jogszabálytervezetet, amelyről jövő kedden már tárgyalnak is a képviselők, így - a pünkösdi ünnepeket is beszámítva - mindössze két munkanapjuk marad annak az áttanulmányozására. Az egyes költségvetési fejezetekről szóló kötet még ennél is később, csak ma jut az Országgyűléshez. Lapunk érdeklődésére Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormányok idején egy hónapot hagytak minderre.

Holott a mostani tervezet súlyos módosításokat tartalmaz. A 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat szerint megváltozik a jövő esztendőtől az államadósság számításának képlete, négy évvel később vezetik be az egykulcsos társasági adót, újraszabályozzák a reklámközvetítési tevékenységet, megváltozik a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény. Ugyanakkor titkosítják az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatokat, azok két évig nem nyilvánosak.

Az ország egyik legfontosabb jogszabályának, a költségvetésnek a nyilvánossága is csorbát szenved a "salátatörvény" által. Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok ugyanis két évig nem lesznek nyilvánosak, pedig tavaly még hozzáférhetőek voltak - mondta lapunknak Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint ugyanis, az egyébként szörnyű törvénytervezet ellene megy a főbb nemzetközi gyakorlatnak. Álságos az az indoklás, hogy" a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében." - jegyezte meg Romhányi. Katona Tamás szerint is álszent a kormányzatnak az az indoka, hogy a titkosítást előíró rendelkezés ellenére továbbra is biztosítaná, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról. A titkosítások sora ezzel még nem ér véget, hiszen az államháztartás háttérszámításai sem lesznek nyilvánosak, a volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint ennek nyilvánvaló oka: ilyen számítások nem is készültek, akárcsak a jelentőségében sokkal kisebb vasárnapi zárva tartás esetében.

Módosul - a Költségvetési Tanács egy korábbi figyelmeztetése nyomán - az adósságképlet is. (Ha a jelenlegi maradna, akkor nem teljesítenénk a brüsszeli kritériumokat.) Most az államadósság értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni. Erről az Katona Tamás véleménye, hogy előbb a teljes bizonyossággal teljesíthető mutatókat vették számba, majd ehhez hozzávarrták az új képletet. A szakember az új képletnek sem jósol nagy jövőt.